Diverzitás és homogenitás a történelemben a társadalomban és a környezetben

A diverzitás és a homogenitás számos tudományterületen közel hasonló értelmezéssel használt kifejezések – a sokszínűség és az egyneműség értelmezésére használt fogalompárról van szó – amelyek csak látszólag ellentétesek egymással. Számos területen felbukkannak akár konkrét, akár átvitt értelemben használják is őket. 

A Dimenziók 2019 – Diverzitás ás homogenitás a történelemben, a társadalomban és a környezetben című interdiszciplináris szemléletű konferencia immár harmadik alkalommal tett kísérletet arra, hogy a társadalom- és természettudományok képviselőit egy kijelölt tematika mentén hívja párbeszédre. A konferencia sikerét fémjelzi, hogy ebben az évben megduplázódott előadói száma (54 fő), nyolc tudományterület képviselői három napon keresztül elemezték a diverzitás és homogenitás saját kutatási témájukon keresztül értelmezhető fogalomrendszerét.

A sokszínű programfolyamban helyet kaptak a történelem, a földrajz, a kulturális antropológia, a biológia/orvostudomány, a szociológia, a jog és a nyelvtudomány kérdései.

Két könyvbemutatónak is helyet adott a rendezvény. Az etnikai földrajzi kutatások a posztszovjet térségben című kötet szerzői és szerkesztői a konferencián is egy szekciót képviselve foglalták össze kutatási eredményeiket. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetében működő Etnikai és Vallásföldrajzi Műhelyben tevékenykedő kutatók tollából származó írások elsősorban az etnicitás posztszovjet térségben jellemző makroregionális sajátosságait elemzik, de kitérnek a különböző etnikumok városi terekben tetten érhető térformálására, vagy a konstruált (szovjet) etnikumok kérdésére. A tavalyi, Kultúrák és etnikumok találkozása tematikájú Dimenziók konferencia előadásai tanulmánykötetben is publikálásra kerültek. A kötetet Csorba László mutatta be a konferencia résztvevőinek.

Nehéz lenne a program számos remek előadása közül csupán néhányat kiemelni, ezért a főbb tematikai csomópontok mentén számolnánk be az eseményről.

A művelődéstörténet témáján belül plasztikus képet kapott a hallgatóság a budapesti társasági élet, a szalonok 19–20. század eleji világáról a cigányzenétől a vörös kárpitig, és megelevenedett a fővárost jellemző két világháború közötti idegenforgalmi propaganda célja és hatása is.

Számos előadás érintette a tér fogalmát, hogy hogyan érhető tetten a városi térben konstruált identitás az irodalmi kutatások tükrében, illetve hogy hogyan strukturálja például a gyűlölet a társadalmi teret.

Távoli tájak társadalmi aspektusait, az identitás változásait elemezték előadóink a libanoni társadalom, Latin-Amerika, illetve a vadnyugati szekérkaravánok közösségei példáján.

A Kárpát-medencében élő népcsoportok és vallási közösségek sokfélesége, az integráció és az elkülönülés példái jelentek meg a Bácskában, a Székelyföldön, a Szabolcs és Szatmár vármegyékben, Érden vagy éppen a Divényi-uradalomban végzett kutatások tükrében.

Árnyalt, sok esetben kritikus országképek felvázolása, a diverzitás különböző társadalmi felfogásai, az előítéletek, és a rasszista megnyilvánulások mai és történeti esettanulmányai számos kérdést vetettek fel a szlovák-probléma, az újvidéki városi miliőben művelt „tiszta” szerb kultúra, a svédországi számik, illetve az Ibériai-félsziget népei tárgykörében.

A kolonizáció összetett fogalmát a tengerentúlról és Lappföldről hozott példákkal járták körül előadóink.

A természettudományok; az orvostudomány, a biológia és a természettudományos muzeológia is képviseltette magát a programon, igen érdekes, problémaorientált témák mentén. Ritka megközelítése a daganatos megbetegedések kutatásának, ha az az életjelenségek és az emberi társadalom működése közötti analógiákból indul ki, vagy az Afrikában megjelenő trópusi betegségek tipizálása során a társadalmi környezet kutatása is megjelenik. Számos előadás napjaink aktuális kérdéseit feszegeti. A Big History történelem szakon való oktatásától a diverzitási indexekig, az újrainduló magyar közép-ázsiai szociálantropológiai kutatásoktól az Egyenlítő létezésének hogyanján át a biológiai sokféleség múzeumi interpretációjáig nagyívű gondolatok, kérdésfelvetések és válaszok szolgálták a konferencia alapvető célkitűzését, az interdiszciplináris párbeszéd megteremtését.

A röviden bemutatott, hazai és külföldi társadalom- és a természettudományos kutatóműhelyek, doktori iskoláik kutatási eredményeit tükröző előadások számot adnak arról is, hogy hol is tartunk az interdiszciplináris megismerés felé vezető úton. Az előadások segítségével a tudomány, a kultúra dimenziói kerülnek egymás mellé valódi tudományközi megközelítések segítségével.

Az immár harmadik alkalommal megrendezett, nagy érdeklődést kiváltott konferencia bebizonyította, hogy van helye a tudományos kutatások palettáján a tematikájukban, módszertanukban és szemléletükben egyaránt sokrétű rendezvényeknek. Reméljük, hogy a konferencia előadásainak színes, más tudományterületekre is kitekintő programja számos új kérdést vetett fel, és további diskurzusokra ad lehetőséget a jövőben, hiszen a szervezők célja a szakmai brandépítés, a hasonló szemlélettel rendelkező hazai, majd hosszú távon nemzetközi kutatóműhelyek feltérképezése.

Lendvai Timár Edit

Ezt olvastad?

Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n

2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi

X