Drogista tanulóleányból tiszteletbeli főkonzul – Vasfüggöny kölnivel

2016 tavaszán mutatták be Szablya Ilona Vasfüggöny kölnivel – Magyarország 1942–1956 című önéletrajzi kötetét. A könyvet népszerűsítő magyarországi „körút” keretében a szerző és a szöveget magyar nyelvre átültető Jeney Attila járt a Budapesti Vigadó után Cegléden és Pécsett is. Az 1956-os megemlékezésekre hangolódva egy izgalmas életút kalandos epizódjait tárgyaló olvasmányt ajánlunk Olvasóink figyelmébe.

Laboratórium a Magyar utcában

Budapesten, a Magyar utca 26. szám alatt ma is olvasható a felirat: Molnár és Moser Laboratóriuma. Még 1889-ben alapították azt a drogériát, amely korában a legjobb krémeket, szappanokat, dezodorokat forgalmazta. A telken azonban nem a cég névadói, hanem Bartha István gyógyszerész emeltette az 1931-ben átadott kétemeletes épületet (a cég nevét megtartotta). Bartha imádott parfümöket keverni, a cégnek volt saját molyirtója és ők használtak először a bébiszappan csomagolására kék alapon fehérpöttyös papírt. Úgy tűnt azonban, hogy fiúutód hiányában más módon kell gondoskodni az utánpótlás kineveléséről. Bartha István úgy döntött, hogy legidősebb leányát, Ilonát 14 évesen drogista tanulónak adja, hogy tíz éves képzés után mesterré válva ő vegye majd át a családi üzletet. Mint jövendőbeli örökös már egész korán jelen volt az üzleti tárgyalásokon is. Édesapja terveit a történelem húzta keresztül. A második világháborút a bolt még át is tudta volna vészelni, azonban az 1940-es évek végi államosítás végleg megpecsételte sorsát.

Álházasságok

1942-ben, a kötetben elbeszélt történet kiindulópontján Ilona mindössze 7 esztendős volt. Mindössze 14 tehát, mikor 1949-ben édesapja az ÁVO elől nyugatra menekült és egyedül maradt édesanyjával, testvéreivel. Ekkor ismerte meg jövendőbeli férjét, az akkor 24 éves Szablya Jánost, aki már doktorátussal rendelkezett és az egyetemen oktatott. Mikor Ilona és édesanyja úgy döntöttek, hogy meg kell szabadulniuk a Bartha-Kovács névtől mindketten házasságot kötöttek. Édesanyját hivatalos eljárás keretében választották el az akkor, már két esztendeje külföldön élő férjétől, hogy hozzámehessen a család egy közeli barátjához. Ilona pedig szülői engedéllyel lett tíz esztendővel idősebb vőlegényének hitvese, akivel bő fél évszázadot töltött el boldogan, hét gyermekük született.

Szablya Ilona kötetével

1956: Áldott állapot, áldatlan állapotok

A hívő keresztény családból való Ilona életének megannyi nehéz helyzetében a hit tudott egyedüli fogódzóul szolgálni. Egy interjúban kifejtette: „mindig úgy éreztem, hogy Isten és én mindent meg tudunk csinálni”. 1956-ban egy 4 éves, egy 2,5 éves gyermek édesanyja és harmadik gyermekével 8 hónapos terhes. Éppen megkezdte tanulmányait a Műegyetemen, amikor előadás közben egy hallgató berontott a terembe és felolvasta a magyar fiatalok követeléseit 16 pontban. Az egyetemen azonnal megbolydult az élet, készültek a kokárdák, a Kossuth-címerek, a fiatalok pedig nem sokkal később már tömegesen vonultak a Bem-szoborhoz.

November 14-én éjjel a robbantások idején elfolyik a magzatvize, de a kijárási tilalom miatt csak telefonon tud orvosával beszélni, aki arra bíztatja „tartsa vissza” lehetőség szerint reggelig… Szerencséjükre másnap reggel a kórházban komplikációk nélkül jöhetett világra a harmadik gyermek. Tudták, hogy nincs maradásuk, Ausztriából addigra távoztak a szovjetek, így a nyugatra utazás mellett döntöttek. Körültekintően hamisított papírokkal, három gyerekkel, hat darab pelenkával elindultak és a Gondviselésben bízva Mosonmagyaróvár, Győr, Sopron érintésével elhagyták az országot. Szerepük volt abban, hogy a soproni egyetem egy egész tanszéke Kanadába települjön, ahol maguk is évekig éltek.

Szablya Ilona a konzulátuson

Élet az emigráció után

Magyarország iránti felelősségvállalása mindig áthatotta Ilona tevékenységét. Férjével együtt sokat tett azért, hogy az Amerikai Egyesült Államokban megismertesse Magyarország 20. századi történetét, ennek okán több száz újságcikket publikált és több díjnyertes könyv született tollából. A Vasfüggöny kölnivel kötet alapjául szolgáló My Only Choice: Hungary 1942–1956 2013-ban látott napvilágot az Egyesült Államokban. Ilona be akarta mutatni, hogy nincs nagy különbség a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali diktatúrák között. Egy Jeney Attila által készített interjú során fogalmazódott meg a magyar nyelvű publikálás lehetősége, amennyiben sikerül megvalósítani a fordítást. Vallják, hogy a többség ismeretei a tárgyalt időszakról máig homályos, továbbá nincs beszédesebb módja a történelem megismertetésének, mint az ehhez hasonló személyes élmények közzététele. 2016 nyaráig Szablya Ilona három állam tiszteletbeli főkonzulja volt. Jelenleg a kötet folytatásán dolgozik.

A kötet adatai:

Szablya Ilona: Vasfüggöny kölnivel – Magyarország 1942–1956. Kairosz Kiadó, Budapest, 2016. 678 oldal.

Ezt olvastad?

Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok

Magyarország 1945 utáni külpolitikájáról, illetve annak lehetőségeiről jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk, mint hazánknak a korábbi évtizedek, évszázadok során folytatott diplomáciai

X