Egy elfeledett gyűjtemény – recenzió

Az Országos Széchényi Könyvtárban – porosz és német mintára – 1914 augusztusában létrehozták azt a mára elfeledett első világháborús gyűjteményt, amelynek jelentőségét jól mutatja, hogy a gyűjtés befejezésekor a kollekció több mint 176 ezer könyvtári egységből állt. Ezeknek a dokumentumoknak a nagy része máig hozzáférhető az intézményben. Többek között erre is felhívja a figyelmet Szőts Zoltán Oszkár hiánypótló munkája, amely a könyvtár, és a gyűjtemény történetét ismerteti meg az érdeklődőkkel.

„A világháború kitörése nagy feladat elé állította Európa nagyobb könyvtárait. A rengeteg irodalmi termelést, melyről német, angol, francia külön bibliographiák számolnak be, megszámlálhatatlan hivatalos és magántermészetű nyomtatványt, a hadviseléssel, közgazdasági viszonyokkal, élelmezéssel, betegápolással, közjótékonysággal s a társadalmi élet mindennemű vonatkozásaival összefüggő nyomtatványok ezreit kell összegyűjteni, hogy a jövendő kor fogalmat nyerhessen azon mélyreható változásokról, melyeket a világháború a közéletben, a felfogásban és az emberek lelkületében előidézett. […] Az országos Széchényi–könyvtár a háború kitörése napjától fogva tisztában van a reá váró feladattal.”

– írta Fejérpataky László, akkor még a Nemzeti Múzeum kötelékében osztályként működő könyvtár igazgatója, Holub József társaságában tett németországi tanulmányútjukról a Magyar Könyvszemlében megjelent tanulmányában. Hogy ez valójában mekkora feladat volt és miként sikerült az intézménynek ezt megoldani, arról részletesen olvashatunk Szőts Zoltán Oszkár Az Országos Széchényi Könyvtár egykori első világháborús gyűjteménye (Országos Széchényi Könyvtár – Gondolat Kiadó, Budapest, 2014.) címmel megjelent könyvében.

A kiadvány szerkezetileg négy részre tagolódik. Az első fejezet az Országos Széchényi Könyvtárról ad történeti áttekintést. Ezt követően megismerkedhetünk az intézmény szerkezeti felépítésével, a gyűjtemény elhelyezésének nehézségeivel, illetve a könyvtárban dolgozók munkájával a háborús évek alatt. A kutatás alaposságát és részletességét mutatja, hogy nemcsak az intézmény vezetőit említi név szerint, hanem azokat a dolgozókat is, akik a háború során bevonultak katonai szolgálatra: hadiútjuk ismertetetésével egyúttal emléket állít nekik.

A könyvtár háború alatti működésének bemutatásakor az olvasók is szembesülhetnek azokkal a nehézségekkel, amelyek egy hátországi intézmény mindennapjait jellemezték. Ennek ismertetésére a szerző az osztály ezen időszakhoz kapcsolódó levelezéséből is idéz, hitelesítve és színesítve ezzel a fejezetet, mely komoly intézménytörténeti munkaként is olvasható.

Forrás: Az Országos Széchényi Könyvtár Irattára. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

Az ezt követő második részben megismerhetjük a könyvtár első világháborús gyűjteményének létrejöttét és működését. A fejezet elején olvashatunk a megalakulás körülményeiről, előzményeiről, valamint nemzetközi hátteréről, majd a mindennapokról, a gyűjtemény gyarapodásának módozatairól. Ennek egyik formája a külföldi kiadványok vásárlás útján történő beszerzése volt, ami a háborús évek során nem volt egyszerű feladat. Ez talán a könyv legizgalmasabb része: a könyvtár által megbízott személyek beszámolnak – a szerző által közölt – leveleikben arról, hogy külföldön milyen nehézségekbe ütköznek, amikor a gyűjtemény részére vásárolnának helyben megjelent kiadványokat, képeslapokat.

A fejezet második felében a gyűjtemény fenntartásának gyakorlati nehézségeit, valamint a háború utáni helyzetét ismerheti meg az olvasó. A gyűjtemény utóélete című részben megtudhatjuk azt a nagyon hasznos információt, hogy az egykori gyűjtemény állománya ma a könyvtár törzsgyűjteményében, Plakát- és Kisnyomtatványtárában, a Kézirattárban és a Fénykép- és Fotótárban található.

A könyv harmadik részében a katonai tábori újságokról végzett kutatásairól számol be a szerző, ahol kitűnő áttekintést ad a témában eddig megjelent munkákról és azok eredményéről. A témával foglalkozó kutatók számára jó kiindulási alapot teremt ezzel a további munkához, amit nagyban megkönnyít a könyvtár gyűjteményében megtalálható tábori lapok könyvtári jelzettel ellátott jegyzéke is.

Forrás: Az Országos Széchényi Könyvtár Irattára. Fotó: Szőts Zoltán Oszkár

A könyv befejező részében az egykori gyűjteménynek a mai törzsgyűjteményben megtalálható példányait ismerteti a szerző. A körültekintő kutatást jelzi és a kollégák további munkáját megkönnyíti, hogy itt is minden egyes példánynál fel van tüntetve a mai könyvtári jelzet, valamint a kiadványban található, keresést megkönnyítő személynévmutató.

A pontos lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel elkészült könyv kiváló kézikönyvként használható az első világháború kutatói számára, hiszen egy olyan adatbázissal találkoznak, amely nagymértékben segíti a munkájukat, és amely méltánytalanul háttérbe szorult a korábbi időkben. Az olvasmányosan megírt könyv az érdeklődők számára nagy lehetőséget nyújt arra, hogy az ország legnagyobb könyvtárának, illetve különleges gyűjteményének a történetével megismerkedjenek.

Stencinger Norbert

A recenzió eredetileg a Nagy Háború Blogon jelent meg. Újraközölve a szerkesztőség engedélyével.

Ezt olvastad?

Az egyensúly művészete – Finnország útja a NATO-tagság felé

Természeti szépsége és magas életszínvonala miatt sokakat vonz Finnország. Kevesen tudják azonban, hogy az ország külpolitikája a 20. század folyamán

X