Egy méltósággal bevégzett élet – 560 éve hunyt el Hunyadi János
Éppen ma 560 esztendeje, hogy Hunyadi János a nándorfehérvári győző 1456. augusztus 11-én Zimonyban, családtagjaitól és barátaitól övezve búcsút vett a földi élettől. Mennyire volt vallásos a törökverő hadvezér? Hogyan őrizte meg férfiúi, erős hadfihoz illő méltóságát utolsó óráiban is? Emléke előtti főhajtásként ezekről vallatjuk kútfőinket.
Hogyan állapíthatjuk meg valakiről, hogy mennyire vallásos, amikor a hit megélése egy szinte megfoghatatlan és végletekig szubjektív dolog? Merül fel jogosan a kérdés az Olvasóban, de a későközépkori főúri laikus vallásosság kutatójában is. Fogódzókat kell keresni az írott forrásokban vagy akár a régészeti leletanyagban, annak bizonyítására, hogy az illető élete során tett-e kegyes alapítványokat, vagyis saját lelki üdvének biztosítása érdekében alapított-e vagy megadományozott-e egyházi intézményeket, szerzetesi közösségeket. Vannak-e utalások oklevelekben, narratív forrásokban vallásgyakorlatára, alapítási motivációira? Kérvényezett-e egyházi kiváltságokat a pápai udvarnál? Építtetett-e kápolnát főúri rezidenciája közelében vagy a saját várában? Volt-e gyóntatója? Mondatott-e misét családtagjaiért? Gondoskodott-e temetésének körülményeiről? Meglátogatott-e hazai vagy távoli kegyhelyeket? Többek között ezek azok a támpontok, amelyek segítenek abban, hogy a téma körüljárhatóvá váljék. Fedeles Tamás nevéhez köthető annak a későközépkori főúri vallásosság kutatására fókuszáló szempontrendszernek a kidolgozása, amelynek nyomán már sor került az Újlaki család (Fedeles Tamás), a Garai család (Árvai Tünde) és az Ozorai testvérek (Fedeles Tamás és Prajda Katalin) vallásosságának vizsgálatára. Jelen írásban a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhány epizódot Hunyadi János életéből, amelyek feltehetően közelebb visznek a cikk felütésében megfogalmazott kérdés megválaszolásához.
Hunyadi János halála. Lotz Károly falfestménye a Budapest-Ferenczvárosi templomban. Háry Gyula tollrajzáról. (Forrás: MEK)
A méltóságteljes búcsú
Thuróczy János és Antonio Bonfini krónikájukban Hunyadi János halálának körülményeiről is beszámoltak. Mátyás udvari történetírói bizonyára igyekeztek a király apjának méltó emléket állítani és halálos ágyán is olyan erős férfiként ábrázolták, aki jó előre írásba foglalta végakaratát és aki szellemi képességeinek teljes birtokában, tisztában volt a földi élet múlandóságával, megbékélt az elkerülhetetlen véggel, ugyanakkor biztos volt abban, hogy örökkévaló égi gyümölcsökben fog részesülni.
A nándorfehérvári diadalt követően Hunyadi Jánosnak és Kapisztrán Jánosnak nem sok földi boldogság jutott. Hunyadi már augusztus 5-én lebetegedett, a pestis rövid időn belül teljesen legyengítette. Bonfini a háborús fáradozásnak tulajdonította a forró lázat, amelybe esett és amely néhány nap alatt elemésztette. Orvosai utasítására barátai Zimonyba vitték, ahol a kedvezőbb éghajlat miatt „teste-lelke sokkal könnyebben küzdött a bágyadtsággal” (Bonfini). Mellette voltak fiai és nem tágított mellőle Kapisztrán János sem.
Miután az orvosok minden igyekezetének ellenére láza nem csillapodott, lelki atyja figyelmeztette, hogy eljött az idő, hogy emberi dolgait rendezze, végrendelkezzék és gondoljon üdvösségére, vagyis gyónjon meg és kérjen bűnbocsánatot. „A vitéz férfi erre elmosolyodott, megköszönte az atya jámbor tanácsát, és azt felelte, hogy jóval ezelőtt gondoskodott már mindenről, mert tunyának és ostobának tartja azt, aki e kötelességét élete végére halasztja, amikor a halálfélelem miatt senki nem tud magán uralkodni.” (Bonfini) Nem volt rendhagyó Hunyadi előrelátósága, hiszen a kor katonai elitjének életét áthatotta a harc, a mindennapok természetes velejárója volt a halál, az elmúlással való szembenézés. A nagy hadjáratokat, távoli földekre való utazásokat megelőzően rendre írásba foglaltatták végakaratukat.
Pietro Ransano Minden idők évkönyvei című munkájában ugyancsak részletezte Hunyadi János utolsó óráit. A haldokló mintegy politikai végrendeletként arra buzdított mindenkit maga körül, hogy mindenekelőtt a keresztény hitet, majd a magyar államot védjék meg a török haragjától és minden más ellenségtől. Törekedjenek arra, hogy elkerüljék a viszályt, mert az a pusztulásukat okozhatja. Embereire bízta gyermekeit és feleségét, majd egyesével magához hívatta őket és elbúcsúzott. Miután rokonaitól és legközvetlenebb környezetétől ily módon búcsút vett, átvitette magát a szomszédos templomba istentiszteletre, mert úgy vélte, hogy hajléka nem méltó arra, hogy ott az oltári szentséget utoljára magához vegye. Ezt követően az általa alapított zimonyi kápolnába vitette magát és megparancsolta, hogy hanyatt fekve terítsék a földre, és gyújtsanak gyertyákat. (A Hunyadiak egykori zimonyi várának udvarán a millenniumi emlékmű-állítási hullám keretében egy tornyot emeltek, amelyet eredetileg Árpád-toronynak szánták, de a köztudatban leginkább Hunyadi-toronyként forgott.)
Végakaratának megfelelően testét Erdélybe vitték és pompás temetéssel Gyulafehérvárott helyezték el fivére mellé. Hunyadi János még 1442-ben azonos nevű 1440-ben „országos dolgok közepette Erdélyben elhalt” fivére lelki üdvének érdekében az erdélyi káptalannak adományozta Bolgárcserged, Diómál és Tinód birtokokat. Adománylevelében fogalmazta meg azon igényét, hogy magát is a gyulafehérvári Szent Mihály egyházba temessék: „mi magunk is az Úr sugallatára ugyanott választjuk ki sírhelyünket”. Az 1460-as években Mátyás Küküllő megyei birtokokat adományozott Gothárd gyulafehérvári prépostnak, hogy annál az oltárnál, amely előtt atyja, testvére és rokonai nyugszanak, miséket mondjon.
Hunyadi János halálhírét „korra és nemre való tekintet nélkül okkal siratta sokáig mindenki nyilvánosan szerte Magyarországon. Némelyek a bátor harcost gyászolták jajongva, a katonák a győzhetetlen hadvezért, és valamennyien a haza atyját.” (Bonfini)
Hunyadi János síremléke (Forrás: MEK)
Hunyadi János síremlékének egyik leírása Entz Géza tollából maradt ránk: „Feje alatt bojtos párna, amelybe a JOHANNES HUNYADI CORVIN nevet utólagosan vésték bele. A fejet forgóval díszes alacsony süveg fedi. A testen a köpeny szétnyílik. Az alak balját kardján nyugtatja, jobbja könyöktől hiányzik, keze pálcát tart. A lábszárak részben, a lábfejek teljesen letörtek. A fedőlap szegélyén lapos akantuszlevélsor húzódik. Az oldallapok közül a jobboldali török foglyokat hajtó lovas magyar vitézeket, a baloldali mozgalmas lovascsatát ábrázol. A rendkívül gazdag, mélységben is tagolt domborművek megkapóan éreztetik Hunyadi János történelmi szerepét s egyszersmind a középkori csataábrázolások kiváló emlékei.” Mindhárom Hunyadi síremlék realisztikus stílusa délnémet kőfaragó műhelyek hatását mutatja.
Janus Pannonius: Hunyadi Jánosnak, Mátyás király atyjának sírfelirata
Pannonföld bástyája, török had mennyköve, János
álmodik itt, ha ugyan fedheti sír röge őt.
Mert ahogyan Belgrádnál győzött volt a pogányon:
lett a halálon is úr, s látta meg élve a mennyt.
Ős Capitóliumot koszorús diadalmenet élén
sok hős járta be, – ám égbe csak ez maga szállt.
Egy vallásos élet
Vajon életében is ilyen áhítattal fordult-e Hunyadi János Isten felé, avagy csak a közelgő vég mozdította erre? Fraknói Vilmos úgy tartotta, hogy „mély vallásossága, melyet Erdély bérczei közől magával hozott, nemcsak érintetlen maradt, hanem rajongásig fokozódott.” A később karthauzi szerzetesnek álló, Pannóniai András öt évig szolgált Hunyadi János katonájaként. 1467-ben írt, Mátyás királynak ajánlott művében annak apjáról is megemlékezett, akiről „bajtársai, kik vele együtt szolgáltak a királyi udvarnál, csodálattal eltelve beszélték, hogy gyakorta éjnek idején elhagyta fekhelyét, és templomba sietett, hol a Megváltó feszülete előtt térdre borulva, áhítatos imába merülve, hajnal hasadtáig időzött.” Hunyadi János halálát követően II. Callixtus pápa egy levelében (1458) ekképpen emlékezett meg áhítatos lelkületéről „azok, kik közel állottak hozzá, vallásos buzgóságáért, – melyről több egyházi alapítvány tanúskodik – és bölcsességéért is magasztalásokkal halmozzák el.”
Kegyes alapítványok
Kegyes alapítványnak tekinthető minden olyan vallásos erényből fakadó intézkedés, amely az egyház liturgikus, nevelő vagy karitatív tevékenységét támogatja. Lehet alapítás, adományozás, valamilyen javadalom vagy jog átengedése, de igen gyakori formája volt a misealapítvány. Bonfininél azt olvashatjuk, hogy Hunyadi János úgy vélte nem hagyhatja, hogy lelke gondjairól és az üdvösségéről fiai gondoskodjanak, ennek okán élete során tehetsége szerint alapított néhány templomot.
1439-ben egy török betörés nyomán a gyulafehérvári templom jelentős károkat szenvedett. A helyreállítás költségeihez Hunyadi János is hozzájárult. Hozzá kötik a szentély gótikus stílusú meghosszabbítását, a díszes nyugati főkaput és a két torony közé épített erkélyt.
Antonio Bonfini tanúsága szerint Hunyadi az 1442-es szebeni csatában zsákmányolt kincsekből épített templomokkal tette emlékezetessé győzelmét: „A törököktől szerzett zsákmányt részint a halhatatlan isteneknek ajánlotta fel, részint szétosztotta a katonák között. Végül nyomatékosan figyelmeztette a tartomány lakosait, hogy imádságaikban adjanak hálát a jóságos és mindenható Krisztusnak, és minden oltárnál mondjanak misét; a zsákmányból később templomokat építtetett a tartományban.”
A csíksomlyói romos kolostort 1442-ben Hunyadi János erdélyi vajda és Újlaki Dénes pápai biztos átadta az obszerváns ferenceseknek, akik nyomban annak újjáépítésébe kezdtek. Nem volt könnyű feladatuk, éppen ezért a Szentszékhez fordultak támogatásért. IV. Jenő pápa 1444. január 27-én kelt levelében a csíksomlyói Sarlós Boldogasszony templom újjáépítése végett július 2-re hét évi búcsút engedélyez minden olyan zarándoknak, aki meglátogatja az épülő templomot, adományaival segíti és szentségekhez járul. A búcsút engedélyező brévében IV. Jenő pápa kiemeli, hogy oda „a lelkes hívek sokasága fogadalomból szokott elzarándokolni, és naponta se szűnnek felkeresni.” A kolostor és templom 1448-ra készült el, mely évszámot megörökítettek a kolostor homlokzatán.
Az 1442-es hadjárat idején megsérült alsóorbói és marosszentimrei templomok helyreállítását is Hunyadihoz kötik. A gyulafehérvárhoz közeli Tövis község eredetileg ferences templomának nyugati kapuoromzatán egy minuszkulás feliraton az 1449-es évszám és Hunyadi Jánosnak, Magyarország kormányzójának neve olvasható. 1455-ben Hunyadi János Konrád kőfaragómesternek adományozta a fogarasi Sárkány birtok felét azokért az érdemekért, amelyeket a tövisi és a vajdahunyad-bojtori kolostorok építése által szerzett. Az utóbbiban zajló munkálatokat 1463-ban Szilágyi Erzsébet támogatta. A művészettörténész kutatók megállapítása szerint a kormányzó szolgálatában álló építőműhely – amely az obszerváns ferencesek tövisi templomán, valamint a család vajdahunyadi várának az 1440-es évektől folyó átépítési munkálatain dolgozott – a brassói és kolozsvári, részben bécsi mintákat alkalmazó műhelyekkel hozható kapcsolatba.
1444-ben Hunyadi elengedte Brassó város Szent Márton napi cenzusát, amelyet így a templom építésére tudtak fordítani. Hálából a főhajó szószékkel szembeni pillérén elhelyezték a Hunyadi címert.
Az esztergomi Szent István vértanúnak szentelt templom 1450. évi helyreállítását Szécsi Dénes mellett Hunyadi János is támogatta.
A vallásosság személyesebb formái
A főúri családok rezidenciáján kialakított várkápolnák, amellett, hogy reprezentációs célt szolgáltak, a családtagok bensőségesebb vallási elmélyülését tették lehetővé. Vajdahunyad várában Szűz Mária és Keresztelő Szent János tiszteletére egyaránt állt kápolna. Előbbi látogatóinak számára Hunyadi János 1443-ban kért búcsút a pápától, utóbbi 1450-ben nyerte el azt. Ugyanabban az esztendőben a Hunyadi házaspár teljes bűnbocsánatot nyert. 1445-ben pedig elnyerte a szabad gyóntatóválasztás kiváltságát. 1447-ből ismerjük is Hunyadi káplánját, Cirkewczai Péter zágrábi kanonok személyében.
Az állandó készenlét nem tette lehetővé az olyan távoli zarándokhelyek felkeresését, mint Santiago de Compostella vagy Róma, de a hazai kegyhelyek kiemelt figyelmet kaptak. 1441-ben az Ulászló uralkodását támogató Hunyadi János és Újlaki Miklós Bátaszék közelében vereséget mért a Luxemburgi Erzsébet és V. László oldalán álló Garai Lászlóra. A győzelemért Hunyadi és családja drága ajándékokkal és a bátai Szent Vér kegyhely meglátogatásával adott hálát. Hunyadi János és több magyarországi főpap és nemes folyamodása lehetővé tette, hogy azok, akik a török háborúk miatt az 1450-es római jubileumi zarándoklaton nem tudnak részt venni más módon is elnyerhessék az adott búcsút. Hunyadi, felesége és fiai számára lehetőség nyílt arra, hogy az örök városba történő látogatást „megváltsák” egy három napos váradi zarándoklattal.
Gyakorolta a karitászt, hiszen ahogy Bonfini mondja adakozott a szegényeknek „ahogy az emberség és jóság törvénye parancsolja”. Vélhetően több birtokán állt ispotály.
Bonfini szerint halálos ágyán Hunyadi János így vallott: „Egyedül az szorongat és gyötör, hogy az idő rövidsége miatt még nem tudtam viszonozni a rám áradt égi jóságot. Ámde ebben is megsegít a megváltó Jézus krisztus áradó kegyelme és gondviselése, aki megengedi, hogy elmém változása nélkül tegyek eleget neki. Egész életemben az ő vezérlete és zászlaja alatt katonáskodtam, és bár ingyenes szolgálatot vállaltam, mégis sokkal többel jutalmazott az élet folyamán, mint amennyit érdemeim kívántak, ez a vezér nem hagyta cserben hűséges öreg katonáját.”
A Hunyadiak nyomában
2002-ben az Országos Rádió és Televízió Testület megbízásából a Venkó Kft. készített egy hat részes dokumentumfilm sorozatot A Hunyadiak nyomában címmel. Ennek első három része öleli fel a Hunyadi dinasztia ősének történetét. A narratív források felhasználásával, az elbeszélt események egykori helyszíneit forgatott részletekkel gazdagított dokumentumfilmet jó szívvel ajánljuk mindenki figyelmébe, aki kíváncsi miként lett a havasalföldi származású vitézből Magyarország kormányzója az 560 évvel ezelőtt elhunyt Hunyadi János.
Az első rész Hunyadi János származásától 1442 nyaráig beszéli el az eseményeket
(Képünkre kattintva elérheti a videót.)
A második rész 1442 nyarától a déli harangszó elrendeléséig ível
(Képünkre kattintva elérheti a videót.)
A harmadik részben a nándorfehérvári eseményekről, Hunyadi János és fia, László haláláról hallunk
(Képünkre kattintva elérheti a videót.)
Ezt olvastad?
További cikkek
A halhatatlanság iránti vágy kőbe öntött monumentuma. A bécsi kapucinus kripta építéstörténete és jelentősége
Bécs, a hajdani császárváros első kerületének utcái alatt található egy több kamrából álló pincerendszer, amely figyelemre méltó műalkotásokat rejt magában. E csöndes, föld alatti világban évszázadokon átívelő gyász uralkodik – […]
Texas, polgárháború és elektori rendszer – az elBeszélő vendége Kökény Andrea
Ez év november 5-én elnökválasztásokat tartanak az Amerikai Egyesült Államokban. Részben ennek kapcsán volt vendégünk Kökény Andrea, az SZTE Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének adjunktusa, akivel Lengyel Ádám […]
„…tudtuk, hogy átlépjük a Rubicont” – interjú Rácz Árpáddal
Az 1989 óta működő Rubicon folyóirat neve összefonódik főszerkesztőjéével, Rácz Árpádéval. A lap 400. száma idén jelent meg, s ez kiváló alkalmat teremtett számunkra, hogy felkeressük őt. A beszélgetés során […]
Előző cikk
Hajdúk, kurucok és a jó öreg fokos - konferenciabeszámoló
2016. augusztus 5-én került sor a „Falud pedig úgy építsd, hogy erődül is szolgáljon!” – Jászok, kunok, husziták, hajdúk és kurucok. Katonáskodó elemek a magyar történelemben a középkortól az újkorig […]