Egyháztörténet Mohácstól Trianonig – A VI. Fraknói Nyári Akadémia

Az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport az elmúlt évekhez hasonlóan idén is – immár hatodik alkalommal – megrendezte hagyományos nyári tudományos programját, a Fraknói Nyári Akadémiát. A járványügyi helyzetből adódóan szűkített programtervvel és Budapesthez közeli helyszínnel készültek a szervezők. Az első nap tudományos előadásaira és kerekasztal-beszélgetésére a budaörsi PostART kulturális és közösségi színtér tágas előadótermében került sor 2020. augusztus 7-én. A második napi (azaz augusztus 8-ai) múzeumlátogatás és kirándulás során pedig szintén budaörsi látnivalókat fedezhettek fel együtt a résztvevők.

A korábbi évek hagyományainak megfelelően az akadémia első napjának szakmai programja a kurátorok, Tusor Péter (tud. tanácsadó, MTA–PPKE Fraknói Kcs., egyetemi docens, PPKE BTK) és Gárdonyi Máté (professzor, PPKE HTK) rövid nyitóbeszédjeivel vette kezdetét. A kurátorok hangsúlyozták a szabadegyetemi forma fontosságát mint a különböző hallgatói és kutatói generációk találkozásának és eszmecseréjének kiváló helyszínét és közegét, amely a jelenlegi járványhelyzet adta nehézségek közepette különösen fontos szerepet tud betölteni. A nyitóbeszédeket követően a résztvevők sokaságát az akadémia igazgatója, Kanász Viktor (tud. segédmunkatárs, MTA–PPKE Fraknói Kcs.) igazította el a megtervezett program részleteiről.

A nyári akadémia szakmai programjának megnyitóján elsőként Tusor Péter köszöntötte a résztvevőket

A délelőtti előadások a 100. évforduló szomorú alkalmából alapvetően a trianoni békeszerződés, illetve a Horthy-korszak egyháztörténeti vonatkozásaihoz kapcsolódtak. Fazekas István (egyetemi docens, ELTE BTK) A Habsburg Monarchia levéltári örökségének a sorsa. A badeni egyezmény létrejötte (1926) című előadása a korszak levéltárügyének egyik fontos mozzanatára, az 1926. évi osztrák–magyar levéltári egyezmény máig tartó pozitív hatásaira világított rá. Az egyezmény megszületése óta működik a bécsi levéltári kirendeltség, dolgoznak a levéltári delegátusok, elősegítve a két ország közötti tudományos együttműködést, mindemellett pedig a nemzetközi levéltári jogviták megoldásának egyik sikeres modelljévé is vált. Jelentősége abban áll, hogy sikeresen megakadályozta a központi levéltári anyag széthullását, megőrizve azt a történeti kutatás számára, továbbá rendelkezett a magyar provenienciájú forrásanyag kiadásáról és a magyar vonatkozású iratok közös szellemi tulajdonként történő elismeréséről.

Fazekas István (egyetemi docens, ELTE BTK) előadása az 1926. évi osztrák–magyar levéltári egyezmény létrejöttéről

Tóth Krisztina (tud. munkatárs, MTA–PPKE Fraknói Kcs.) Trianon egyházkormányzati következményei és a szerzetesrendek című előadásában új vatikáni levéltári források bevonásával, tágabb kontextusba helyezve gazdagította a Horthy-korszak egyháztörténeti szakirodalmát, a trianoni békeszerződéssel járó egyházkormányzati teendők gyakorlati megvalósulásának körülményeit. Az előadó számos esetben új adatokkal tudta pontosítani, így alátámasztani az Apostoli Szentszék korabeli álláspontját és törekvéseit az egyes magyarországi és külföldre került egyházmegyék sorsának alakulásával kapcsolatban.

Tóth Krisztina (MTA–PPKE Fraknói Kcs.) előadása Trianon egyházkormányzati következményeiről

Balogh Margit (tud. főmunkatárs, BTK Történettudományi Intézet) „Szent István földjének egyetlen porszeméről le nem mondhatunk” – Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános az ezeréves határokért című előadásában a későbbi Mindszenty bíboros első világháborút követő közéleti tevékenységének különböző aspektusait mutatta be. Az előadásban főként annak az időszaknak a szellemi termékei, így például (szent)beszédei és állásfoglalásai kerültek kiemelésre, amelyek Pehm (Mindszenty) 1919. évi zalaegerszegi plébánosi kinevezését követően születtek, aki a két világháború közötti időszakban a legitimizmus meghatározó Zala vármegyei főszereplőjévé vált. A későbbi főpap plébánosként erélyesen támogatta a zalai legitimista polgári és politikai köröket, valamint intenzíven közreműködött a trianoni társadalmi trauma feldolgozási folyamatában. A revizionizmus korábban gyakorlati, később elméleti formában még az 1960-as években is meghatározó volt a bíboros életében, ahogy kiadatlan Trianon-kéziratából is kiderül. Ennek feldolgozása és kritikai kiadása folyamatban van.

Balogh Margit (BTK Tört. Int.) előadása Pehm (Mindszenty) József első világháborút követő közéleti tevékenységéről

A délelőtti szekció utolsó előadásában Mózessy Gergely (igazgató, Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjt.) egy szintén meghatározó egyházi személy, Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök kapcsán az eddigi Prohászka-kutatás eredményeit, illetve Prohászka tudományos igényű értékelésének hiányosságait mutatta be Prohászka-kutatás a székesfehérvári egyházmegyében címmel.  Az előadás részletesen kitért a Prohászka-kutatás eddigi historiográfiájára és annak kritikai szempontok szerinti értékelhetőségére, amely – legfőképp a rendszerváltozást követő évtizedek megnövekedett, de merőben egyoldalú publikációs teljesítménye, továbbá a székesfehérvári püspök személye körüli viták miatt – valóban komplex feladat, személyének és műveinek újraértékelése máig tartó folyamat. Prohászka korszakos egyháztörténeti jelentősége mellett az előadás a budaörsi helyszín fehérvári egyházmegyéhez tartozása okán került megtartásra.

Mózessy Gergely (Székesfehérvári Egyházm. Gyűjt.) előadása a Prohászka-kutatásokról

A délutáni előadások alapvetően a Fraknói Kutatócsoporthoz, illetve tudományos együttműködő partnereihez kötődtek. C. Tóth Norbert (tud. főmunkatárs, Magyar Medievisztikai Kcs.) Miller János gömöri főesperes vizitációjának emléke: az oda-visszaút című előadásában egy 17. század végi gömöri főesperes, Miller János 1694. évi vizitációjának vélt és valós céljait, indítékait vette górcső alá. Az Esztergom főegyházmegyei gömöri főesperesség kutatását megnehezíti, hogy nem maradt fenn a főesperesség vizitációja, mivel azt kiadták a levéltárból az 1773-ban megalakult rozsnyói püspökségnek, így csak magát a vizitációt elrendelő rendeletek, továbbá a vizitációhoz kapcsolódó különböző iratok maradtak Esztergomban.

C. Tóth Norbert (Magyar Mediev. Kcs.) előadása egy 17. századi gömöri főesperes, Miller János vizitációjáról

Kanász Viktor (doktorandusz, PTE BTK – tud. segédmunkatárs, MTA–PPKE Fraknói Kcs.) Nunciusok I. Ferdinánd mellett című előadásában a – 16. században még csak formálódó – nunciatúra intézményéhez kapcsolódóan, valamint a nunciusok sokrétű feladatát érzékeltetve az I. Ferdinánd udvarához kötődő, Bécsben működő nunciusok – például Vincenzo Pimpinella és Girolamo Martinengo – személyét és tevékenységét mutatta be. Az előadás kitért az alapvetően észak-itáliai származású nunciusok kapcsolati hálójára, rokoni kapcsolataira, képzettségére és egyetemjárására, a Ferdinánd udvaráig vezető különböző életútjára, a reformációhoz fűződő viszonyára és a Trienti Zsinathoz kapcsolódó diplomáciai tevékenységére is. Mindezek mellett a nunciusok és a jezsuiták kapcsolatáról is szó esett; Martinengo például támogatta a bécsi jezsuita kollégium megalapítására vonatkozó terveket és szorgalmazta, hogy Petrus Canisius elnyerhesse a bécsi püspöki széket.

Kanász Viktor (MTA–PPKE Fraknói Kcs.) előadása az I. Ferdinánd udvarában működő, 16. századi bécsi pápai nunciusokról

A 16. századi bécsi nunciusok működését követően Barkóczy Ferenc egri püspök (1745–1761), későbbi esztergomi érsek (1761–1765) egri reprezentációjának itáliai kapcsolódási pontjait mutatta be Dóbék Ágnes (tud. segédmunkatárs, BTK Irodalomtudományi Intézet) Barkóczy Ferenc reprezentációja című előadása. A művelt 18. századi főpap kedvelte a barokk pompát. Püspöki udvarában kiemelkedően jelen volt az itáliai kultúra, hiszen a római Collegium Germanicum et Hungaricum korábbi növendékeként nagy hatással volt rá a római művészet és építészet. Az előadás kitért a Barkóczy által a Róma környéki nyaralóvillák mintájára építtetett, Fuorcontrasti névre keresztelt felsőtárkányi kastélyára is, amelyet ma már csak korabeli festmények ábrázolásaiból ismerhetünk, hiszen a Barkóczyt az egri püspöki székben követő Eszterházy Károly 1762-ben elrendelte a véleménye szerint túlontúl hivalkodó kastély lerombolását. Az elődás a tavalyi, egri nyári akadémia reminiszcenciájaként hangzott el.

Dóbék Ágnes (BTK Irod. Int.) előadása Barkóczy Ferenc egri püspök (1745–1761) reprezentációjáról

A délutáni szekció záróelőadásában Jávor Miklós, a Fraknói Kutatócsoport külső munkatársa frissen megvédett doktori értekezéséből (PPKE TDI) adott ízelítőt.  Az ellentmondásosság és az önellentmondások kérdésköre a Kádár-rendszer egyházpolitikájában című előadásában a szocialista egyházpolitika és ateista propaganda által használt különböző fogalmak – mint például a klerikális reakció vagy a szocialista embertípus fogalma – lehetséges értelmezési kereteit mutatta be. Az előadó kifejtette, hogy a korai Kádár-korszakban, azaz az 1960-as évekre a szocialista tudományosság jegyében sikerült olyan új fogalmi rendszert alkotni, melynek alkotóelemei a keresztény fogalmak antitéziseiként működtek, valamint mind katolikus, mind protestáns részről kitért a Kádár-rendszer egyházpolitikájának egyik legfontosabb jelenségére, a békemozgalomra is.

Jávor Miklós (MTA–PPKE Fraknói Kcs.) előadása a Kádár-rendszer egyházpolitikájának értelmezési kereteiről

A VI. Frankói Nyári Akadémia szakmai napjának záróprogramjaként Ahol még mindig hangos a csatazaj címmel egy Mohács-kerekasztalra került sor, amelynek keretében Kanász Viktor a korábban előadást is tartó C. Tóth Norberttel és Varga Szabolccsal (tud. munkatárs, BTK Történettudományi Intézet) a mohácsi csata értékelésének nehézségeiről, a történettudomány Moháccsal kapcsolatos feladatairól és a legújabb kutatási eredményekről beszélgetett. A felvetett kérdések mentén kialakuló beszélgetésben a résztvevők körbejárták többek között a csata helyszínével kapcsolatos kérdéseket, eshetőségeket és kételyeket, a csata megbecsülhető arányszámainak kérdését, illetve a Jagelló uralkodók, valamint például a Szapolyaiak szerepének megállapításával kapcsolatos további tennivalókat is. 2026-ban lesz a mohácsi csata 500. évfordulója, melynek kapcsán jelenleg több szálon is futnak kutatások és vizsgálatok a csatatér meghatározásától az emlékezetpolitikán át a Jagelló- és a Szapolyai-korszakkal kapcsolatos alapkutatásokig, melyek közül kiemelhető a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös, Mohács 1526–2026: Rekonstrukció és emlékezet című kutatási projektje. A kerekasztalt követően közös vacsora zárta a szakmai programot.

C. Tóth Norbert (Magyar Mediev. Kcs.), Varga Szabolcs (BTK Tört. Int.) és Kanász Viktor (MTA–PPKE Fraknói Kcs.) kerekasztal-beszélgetése a mohácsi csata értékeléséről

A nyári akadémia második napján egy Grósz András által vezetett budaörsi túrán vehettek részt a résztvevők, melynek kiindulópontja a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény (Heimatmuseum) volt. A gyűjtemény épületét és környezetét 2016 és 2018 között újították fel, megújult kiállításai sikerének köszönhetően 2018-ban elnyerte „Az Év Tájháza” címet is. A múzeum bemutatása és gyűjteményének bejárása után a későbarokk, kora klasszicista Nepomuki Szent János Plébániatemplomot tekinthették meg a résztvevők, melynek templomkertjében található a két világháború alatt elesett budaörsiek hősi emlékműve. A templom megtekintését követően a budaörsi Ó-temető, a magyarországi németek egyik legrégibb, épen maradt temetőjének meglátogatása következett, amely egyben hazánk legnagyobb egybefüggő német nemzetiségi sírkertje. Az Ó-temető 1966 óta Országos Német Emlékhely, 2006-ban itt állították fel Menasági Péter szobrászművész Bezárt kapu című elűzetés-emlékművét.

A budaörsi Kőhegyre tett kirándulás az akadémia résztvevőivel

Az Ó-temető bejárására után, a Kőhegy felé tartó kirándulóúton a résztvevők megtekinthették a budaörsi Kálváriát, a Kőhegyre felérve pedig csodálatos kilátás nyílt Budaörsre és a környező területekre. A Kőhegy kedvelt budaörsi kirándulóhely, egyben vallási emlékhely is; itt található a Kőhegyi Kápolna (Szeplőtelen Fogantatás Kápolna, másnéven Mária vagy Wendler Kápolna), és ide kötődik az általában háromévente megrendezésre kerülő, nagyszabású budaörsi Passiójátékok is. A kirándulás zárásaként egy Gárdonyi Máté által celebrált zárómisére került sor az említett kápolnában. A kirándulást és a zárómisét követően közös vacsora és hagyományos egyháztörténeti vetélkedő zárta a nyári akadémiát, melyen a hangulatról a piliscsabai, Pázmányos hallgatók által alapított Koccantó Zenekar gondoskodott.

A nyári akadémiát közös vacsora, egyháztörténeti vetélkedő és a Koccantó Zenekar zárta

A VI. Fraknói Nyári Akadémián az eddigi évek hagyományait követve a tudományos előadások, illetve a Mohács-kerekasztal témája kapcsán kibontakozó eszmecsere mellett kiváló lehetőség nyílt a kötetlenebb szakmai diskurzusra is. Az akadémia mind a tudományos, mind a szabadidős programok terén remek hangulatban telt, az eddigi évekhez hasonlóan újabb és újabb tagokkal kibővült előadói és résztvevői körben. Az idei egyháztörténeti nyári szabadegyetem szakmai programja a Fraknói Kutatócsoport belső erőforrásaiból, a TKI közreműködésével valósulhatott meg.

Az akadémia első napján készült csoportkép

Schvéd Brigitta

További képek, valamint az előadások videófelvételei elérhetők a Kutatócsoport honlapján.

A cikk az Újkor.hu és az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport együttműködésének keretében született.

Ezt olvastad?

Célkeresztben. Mindszenty József pere és a szovjet blokk főpásztorainak meghurcolása címmel fontos tanulmánykötet látott napvilágot a tavalyi év során. Fejérdy
Támogasson minket