El Camino: A Szent Jakab-zarándokút

A Szent Jakab-út, ismertebb nevén El Camino egy középkori eredetű zarándokút, mely reneszánszát éli napjainkban. A legismertebb keresztény zarándoklatok helyszíne, Jeruzsálem és Róma után, Spanyolország Galícia autonóm közösségének fővárosa, Santiago de Compostela. A hagyomány szerint a santiagói Szent Jakab katedrálisban vannak idősebbik Szent Jakab apostol földi maradványai.

Pireneusoktól Santiago de Composteláig

Az El Camino, vagyis “Az út” egy ősrégi, a tejút alatt fekvő zarándokút, melyet már a kelta időkben jártak a zarándokok, azonban ellenkező – nyugat-keleti – irányban. A Római Birodalomban fontos kereskedelmi útvonal húzódott az Atlanti-óceán partjáig, amelyen a Ponferrada környéki aranybánya, ill. a Leóni Középhegység ásványkincseit szállították. A hagyomány szerint Szent Jakab holttestét Jeruzsálemből az arab invázió elől menekítették ki a 7. század elején. A közel-keleti keresztes-arab háborúk ellehetetlenítették a Szentföldre vezető zarándokutak biztonságát, ekkor kezdett a Szent Jakab zarándokút szerepe felértékelődni.

Kallixtusz-kódex, azaz a „Camino kódex”

A Kallixtusz-kódex a világ első útikalauza, ennek ötödik könyve írja le a Compostelába vezető Szent Jakab-zarándokút franciaországi és spanyolországi szakaszait, próféciákat és Szent Jakab csodáit, továbbá jó tanácsokkal szolgál a zarándokoknak. A 12. században Aymeric Picaud szerzetes által megírt kódexet II. Kallixtusz pápáról (1119–1124) nevezték el, mivel az ő bevezetője nyitja meg a kódexet, amely egyben a legkorábbi baszk nyelvemlék is.

Francia út

A kódex négy utat ír le, amelyek közül az első három a franciaországi Ostabatban egyesül, és innen vezet át a Pireneusok Ibañeta-hágóján Spanyolországba. A negyedik, egyben legismertebb út az ún. „francia út” (camino francés), amely a spanyol-francia határ közelében fekvő francia faluból, Saint-Jean-Pied-de-Port-ból indul. Ebből a faluból indul a zarándokok 70%-a. A Camino Francés útvonalától csupán a pireneusi szakaszon tér el a Camino Arragones, vagy épp az északi parti szakaszon követi a francia utat párhuzamosan az Északi út, azaz a Camino del Norte.

Az El Camino sűrű úthálózatának köszönhetően Európa számos pontjából útnak indulhatnak korunk zarándokai. A legextrémebb magyar zarándokok Budapesten a Clark Ádám téri „0” kilométerkőtől indulhatnak Magyarországról Ausztrián, Svájcon, Franciaországon és Spanyolországon át Santiago de Compostelába.

A zarándokút jelképe a fésűskagyló, ill. a sárga nyíl, amely végigkíséri a peregrino-kat az Úton. Szent Jakab ikonográfiai attribútuma a fésűskagyló, amelyet korunk zarándokai a mai napig használnak. Legtöbben a hátizsákjukra kötve viselik, míg mások kisebb medálként hordják magukon Szent Jakab szimbólumát.

Credencial

Minden leendő El Caminora készülő zarándok számára fontos a zarándokútlevél kiváltása. Ebben a kis összehajtható füzetben gyűjthető össze minden szálláshelyről egy-egy pecsét, ezzel igazolva, hogy a Szent Jakab úton jár kerékpárral vagy gyalog. Pecsétekre nem csupán a szálláshelyeken tehetünk szert, minden katedrálisban, templomban, esetleg kápolnában is tudjuk gyarapítani pecséteink számát. Az utolsó pecsétet a santiagói zarándokhivatalban van lehetőségünk megkapni.

Napjainkban már idehaza is ki lehet váltani a magyar szakaszra, ill. a klasszikus részre vonatkozó zarándokigazolványokat. A Budapesten és Szegeden működő zarándokirodákban dolgozó önkéntesek készségesen segítenek minden Caminora készülő leendő zarándoknak.

Budapesten működik az El Camino de Santiago Zarándok Klub, amelynek célja a spanyolországi Szent Jakab-zarándokút hazai népszerűsítése. Az alapvető, nagyon hasznos információkon túl a személyes élménybeszámoló egy olyan első benyomást nyújt, amelyet nem tudunk egy útikalauzban sem megtálalni.

Cruz de ferro, a Vaskereszt

A francia út legmagasabb pontja, egyben az út talán legmegkapóbb helyszíne a Cruz de ferro, azaz a Vaskereszt: egy hosszú, vékony nyárfaoszlop egy kőhalom tetején, amelyen egy vaskereszt található. Az eredetét homály fedi, sok elmélet látott már napvilágot ennek kapcsán. Lehet, hogy egy római útjelző volt, esetleg egy Merkúrnak, az utazók patrónusának szentelt oltár. Ami biztos, hogy évszázadokon keresztül a zarándokok egy-egy követ helyeztek el a keresztnél, szimbolikusan letéve ezzel lelki terhüket.

„Uram, az igyekezetem szimbóluma a zarándokúton legyen ez a kő, amelyet a Megváltó keresztjének lábához teszek, amely cselekedetem egyszer majd, amikor az életem tetteit elbírálod, a mérlegnek azt a serpenyőjét fogja mélyebbre süllyeszteni, amelyben a jótettek lesznek. Legyen így!”

Compostela

A compostela egy dokumentum, amely igazolja a Szent Jakab út teljesítését, amelyet a santiagói zarándokhivatal állít ki azoknak, akik legalább 100 km-t megtettek gyalog vagy 200 kilométert kerékpáron. Éppen ezért a legtöbb zarándok Sarria-ból indul, mivel jó busz és vasúti összeköttetése van Spanyolországban. A zarándokhivatal a credential vizsgálatakor megnézni a szálláshelyek pecséteit és dátumait, majd megkérdezi, mi volt az indulásának oka, motivációja. A compostelát már a kora középkorban kiállították, a hagyomány a mai napig fennmaradt.

Teljesítménytúra vagy modern zarándoklat?

Korunk utazói és zarándokai számára egyre több útikönyv, élménybeszámoló, hollywoodi produkció vagy épp az úton lejegyzett gondolatok válnak széles körben elérhetővé. A hasznos tanácsok mellett minden könyv vagy film célja, hogy buzdítsa az érdeklődőket, hogy keljenek útra. A Szent Jakab-zarándokút reneszánszát éli: nemcsak vallásos emberek, hanem olyanok is végigjárják, akik önmagukat keresik. A hosszú út megtétele, önmagunk legyőzése egy életre szóló élmény, amely megváltoztathatja az embert. Kilépve komfortzónánkból egy új emberre lelhetünk önmagunkban.

Az elmúlt húsz év során a zarándokok száma megtízszereződött, de még mindig kevesebben gyalogolnak az úton, mint a középkorban. Míg az 1990-es években tízezres nagyságrendű zarándokokról beszélhetünk, addig mára ez a szám túllépi a 200 ezret. A szent évek általában kimagaslóan sok zarándokot vonzanak a Szent Jakab-útra, a legutolsón 2010-ben az eddig legtöbbet, több mint 272 ezer embert. A santiagói zarándokhivatal adatai szerint a magyar zarándokok száma is évről évre nő. 2005-ben megjelent Tolvay Ferenc könyve és filmje, ezután a magyar zarándokok száma megduplázódott, így 6-700 között mozgott. 2011-ben 772, 2013-ban pedig 954 magyar zarándokot regisztráltak. Ez a szám valószínűleg tovább nőtt, mivel egyre szélesebb körben lehet a Szent Jakab-útról informálódni. A leendő zarándokok pedig egy kis szerencsével megtalálhatják az út során a magyarok által fenntartatott albergue-ket (zarándokszállásokat), vagy épp a pamplonai túraboltot.

Buen Camino!

Külső hivatkozások:

http://www.csj.org.uk/the-present-day-pilgrimage/the-compostela/

http://www.dailymail.co.uk/travel/article-2402231/City-break-Santiago-You-dont-walk-Way-discover-lure-Santiago-Compostela.html

http://peregrinossantiago.es/esp/servicios-al-peregrino/informes-estadisticos/

http://www.magyarkurir.hu/hirek/utmutato-szent-jakab-uthoz-kallixtusz-kodex

http://www.szentjakabut.hu/hu/camino-de-santiago/utvonalak

http://www.elcamino.eoldal.hu/

 

Ezt olvastad?

Pilinszky János életébe és munkásságába többször is jelentősen közbeavatkozott a történelem. Művészetét jelentősen meghatározták a második világháború személyesen átélt borzalmai,