Emlékérme a 100 éves Szegedi Tudományegyetem tiszteletére

Az első világháborút követő trianoni békeszerződés hazánk oktatás– és kultúrpolitikáját is új kihívások elé állította. Ennek keretén belül a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elhagyni kényszerült addigi városát. A kolozsvári egyetem Szeged városába költözésének és befogadásának 100. évfordulóját ünnepli a 2021 őszen a Szegedi Tudományegyetem. A pandémia ellenére az intézmény számos rendezvénnyel készült a centenárium alkalmából. Az emlékérme, melyet a Magyar Nemzeti Bank 2021. november 12-én bocsájtott ki, az akkori Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre költözésének és első teljes tanévének állít emléket.

A Szegedi Tudományegyetem rektori épületének főbejárata Szent-Györgyi Albert szobrával

Az elmúlt években számos egyetem évfordulójára készült emlékveretekkel a Magyar Nemzeti Bank. 2017-ben a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulójára készült emlékveret az MNB részéről, a sort 2022-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapításának 240. évfordulójára tervezett emlékérme folytatja majd.

A magyar képviselőház 1872-ben döntött arról, hogy az évben Magyar Királyi Kolozsvári Tudományegyetem néven új intézményt alapít Kolozsváron. Az intézmény 1881-ben vette fel a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet. Az intézmény gyorsütemű fejlődésen ment át és hamar nemzetközi hírnevet is szerzett magának. Az első világháborút követően a gyulafehérvári nemzetgyűlés és a román megszállással együtt az egyetem fokozatos ellehetetlenítése is megindult. Ennek következtében 1919. május 12-én a román hadsereg megszállta az intézményt, ezzel együtt az egyetem professzorait kitoloncolták a román megszállási övezetből. A professzorok és hallgatók 1920 februárjától ideiglenesen Budapesten folytatták munkájukat. A trianoni békeszerződés a gazdasági problémák mellett tovább nehezítette, hogy az ország kulturálisan meghatározó városainak jelentős hányada a határon kívülre szorult.

A Ferenc József Tudományegyetem központi épülete Kolozsváron. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka.

1920 őszén két város, Debrecen és Szeged merült fel az egyetem új otthonaként. Az 1921. évi XXV. Törvénycikk értelmében Szeged ideiglenesen befogadhatta a Ferenc József Tudományegyetemet, de ehhez szükség volt a város támogatására is. Az új székhelyen az oktatás 1921 októberében indulhatott meg, az egyetemi élet szíve pedig a Dugonics téri épület lett. Ebben az épületben volt megtalálható az adminisztráció, a könyvtár, a jogi kar, a bölcsészkar és a matematikai intézet is. Az 1921–22-es első szegedi tanévben 1977 hallgató kezdte meg tanulmányait, melynek száma az évek során fokozatosan emelkedett. A folyamatos anyagi támogatások és beruházások eredménye lett többek között 1926–1930 közötti Dóm téri építkezések, kollégiumok és új egyetemi épületek átadása.

Szent-Györgyi Albert (középen) első munkatársaival a Kálvária téri intézet udvarán. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka.

Klebelsberg Kuno 1928-ban hívta Magyarországra, azon belülre is a Ferenc József Tudományegyetemre, az akkor Cambridge-ben dolgozó Szent-Györgyi Albertet. Szent-Györgyi végül 1931-ben költözött a Tisza parti városba, ahol összesen 13 évet töltött el. A szegedi évei alatt a tanítás és az egyetem irányítása mellett, saját kutatásait is folytatta: 1932-ben közölte először, hogy paprikából C-vitamin nyerhető ki. Végül az 1937-es Nobel-díjat a korszak biokémiai alapkérdéseinek tisztázásáért vehette át 1937. december 10-én. Ez év december 1-én Szeged városa díszpolgárává választotta, majd 1938-ban a Természettudományi Kar díszdoktorrá avatta. Majd 1940/41-es tanévben az egyetem rektorává választotta Szent-Györgyi Albertet. A második világháború idején menekülésre és bujkálásra kényszerült, a háború lezártával már nem tért vissza a Szegeden működő egyetemre.

Szegedi Tudományegyetem emlékérme. Forrás: penzvero.hu

A kolozsvári egyetem Szegedre költözését ünneplendő, a 10.000 Ft névértékű ezüst, és a 2000 Ft névértékű színesfém-ötvözet érmékből egyaránt 5-5 ezer darab került kibocsájtásra. Az emlékérme előlapján Szent-Györgyi Albert, az egyetem Nobel-díjas volt rektora látható, emellett a Szegedi Tudományegyetem szlogenje szerepel: Szent-Györgyi Albert egyeteme felirattal. A hátoldalon az egyetem Dugonics téri főépülete, a „Rektori Hivatal” és a szökőkút került ábrázolásra. A Szegedi Tudományegyetem legismertebb épületét és alakját Kereszthury Gábor éremművész tervezőmunkáját dicséri. Mi sem bizonyítja jobban az érmén megjelenített elemek fontosságát a Szegedi Tudományegyetem történetében, hogy az egyetem központi épülete előtt Szent-Györgyi Albert szobra található meg.

 

Az emlékérmék a penzvero.hu weboldalán rendelhetőek meg.

Dávid Benjámin

Források:

https://edu.ek.szte.hu/egyetem-szegeden-nyitooldal/

https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/emlekermek

https://u-szeged.hu/

https://penzvero.hu/

Gorcsa Oszkár: Kolozsvár kincse. 100 éve lett Szegednek egyeteme. In. Múlt-kor, 2020. Tél. 104–106.

Ezt olvastad?

Országépítő királyok Árpád dinasztiájából címmel idén új emlékérem-sorozatot indított a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A honlapján megjelent közlemény szerint a
Támogasson minket