Emlékezet és könyvtári hagyaték – Kölcsey Ferenc születésének évfordulójára

Kölcsey Ferenc könyvtári hagyatéka

A nemzeti könyvtár az alapító Széchényi Ferenc felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye mellett számos egykori magángyűjteményt őriz. Ezek közé tartozik Kölcsey Ferenc könyvtára is.

Kölcsey gyűjteménye, amely vetekszik bármely 19. századi magyar író, közéleti személyiség vagy tudós könyvtárával, szatmárcsekei lakóházában gyarapodott. Innen került az 1158 kötetet számláló téka a Nemzeti Múzeum Széchényi Országos Könyvtárába.

Bejegyzés egy Kölcsey-könyvtárhoz tartozó kötetben

Kölcsey ifjúkorának meghatározó helyszíne volt Debrecen és a város híres kollégiuma, könyvtárát is itt kezdte gyűjteni. Vásárolt könyveket többek között a tudós Weszprémi István és Sinai Miklós professzor hagyatékából. Így ír erről később visszaemlékezésében, 1839-ben Kállay Ferenc, az egykori diáktárs és barát:

„Akkor-tájban történt Veszprémi híres könyvtárának árverése is, mely darabonként adatott el a’ Collegiumban. Olcsón ’s könnyűmóddal lehetett itt könyveket szerezni (…) Sok jó könyvvel szaporíthatá ezuton Kölcsey kicsiny könyvtárát, jobban örült ő akkor annak mintha falusi birtoka nőtt volna meg.”

Kölcsey rendelkezett jónéhány 16., 17. és 18. századi kötettel, könyvtárának jelentős része azonban az 1800-as évek első harmadában megjelent kötetekből állt. Arról, hogy a régi nyomtatványaihoz hogyan jutott hozzá, sajnos keveset lehet tudni. Egy részüket feltehetően épp Debrecenben szerezte be, de örökölhetett is néhányat közülük. A könyvek többségét – akárcsak a későbbi megjelenésű kiadványokat – ő maga vásárolta, vagy kapta ajándékként maguktól a szerzőktől. Folyamatos kapcsolatban állt kiadókkal, terjesztőkkel, a megrendelt könyvek többnyire postai úton vagy egy Csekére érkező barát, pályatárs segítségével jutottak el hozzá. Fennmaradt leveleiben sok szó esik könyveinek beszerzéséről, s a beszerzéssel kapcsolatos bonyodalmakról. Egy helyütt például, egy a Csongor és Tündét méltató levélben tesz említést két Vörösmarty-mű érkezéséről:

„Ma jött egy csomó kezembe, mit a tegnapi táskás hozott. B. Wesselényi számára volt benne egy Csongor, s az Árpád nekem. Ki küldi Árpádot? nem tudom. Írást mellette nem lelék.” (Bártfay Lászlóhoz, Nagykároly, ápr. 9, 1831.)

Másutt, néhány évvel később, egy 1835-ben szintén Bártfayhoz írott levélben sok mással együtt az 1834-ben induló, de hamar híressé váló Rotteck és Welcker-féle Staats-lexikont sürgeti:

„Édes, jó Lacim, Kendéné által küldött leveledet a könyvekkel együtt sok örömmel vettem. Isten áldjon meg érettök! (…)Könyörgök: méltóztassál könyveimről folyton gondolkozni. Várom általad.

Rotteck Staats-Lexikonának 5-dik és következő fűzeteit.

Bulwer 8. és 9. darabjait, s ha kijön a 11-diket. (A 10-diket most küldéd meg.)

Még két nagy kérésem van: Egyik Bentham munkájit illeti. Még Pozsonyban meghozattam a bruxellesi francia kiadás szerént a három első darabot s a 4-ik darab első felét. Azóta a 4-ik darab második fele is bizonyosan kijött, s talán több is. Méltóztassál Heckenastnál erre nézve rendelést tenni. Mert nem szeretném a nagy ember munkáit csonkán bírni. Címje: Oeuvres de Bentham à Bruxelles. Egy kötetet 6 pft-jával és így felet 3 frttal fizettem Pozsonyban.

Másik ez: Abraxas Geschichte der englischen Constitution oder Verfassung (könyv nélkül nem jut eszembe). Ennek első kötetét bírom, mert több még nem jött vala ki. Könyörgök ennek is utána járatni; s ha a második kötet kijött volna, számomra meghozatni. Kínos lenne, ha könyveim lakom távolsága miatt csonkán maradnának.” (Bártfay Lászlóhoz, Nagykároly, nov. 27, 1835.)

A híres Frobenius nyomdában 1535-ben készült Titus Livius kiadástól Hegel 1821-ben megjelent Grundlinien der Philosophie des Rechts című művének első kiadásáig számos meghatározó mű sorakozott a csekei dolgozószoba könyvespolcain. A gyűjteményről elsőként az irodalomtörténész Lukácsy Sándor jelentetett meg rövid ismertetést 1963-ban, a Könyvtáros című lapban. Ebben a szerző Kölcseyt kora legműveltebb magyarjának nevezi, s beszámol arról, hogy a költő könyvtárában eredeti nyelven megtalálhatóak voltak a világirodalom kiemelkedő alkotásai, néhány fontos, leginkább kortárs magyar munka, irodalmi, művészeti folyóiratok, általános és szaklexikonok, nyelvkönyvek, filozófiai, művészetelméleti munkák, útleírások, történettudományi, jog- és államtudományi művek egyaránt. A Kölcsey-szakirodalom azonban több helyen is felhívja a figyelmet arra, hogy a teljes könyvtár nem maradt ránk. A költő ifjúkori éveitől tervszerűen gyűjtött téka számos darabja még Kölcsey életében elkallódott, tönkrement.

Kölcsey Ferenc könyvtára

Kölcsey 1838-ban bekövetkezett halála után a könyvtárat a vele egy háztartásban élő sógornője őrizte. A könyveket mindössze néhány ember, elsősorban családtagok használták, majd a ház elnéptelenedését követően a könyvtárszobát lezárták. Így a könyvek többé-kevésbé sértetlenül kerültek 1867-ben a Nemzeti Múzeumba. Az intézményben az értékes tékát nem kezelték különgyűjteményként. Ez azt jelentette, hogy a korabeli raktározási elveknek megfelelően a köteteket nem tartották együtt, azok a szakrendi elhelyezés szerint kerültek raktározásra, vagyis beolvadtak az állomány egészébe. Mátray Gábor, akkori könyvtárőr utasításai alapján a beérkezett kötetekről jegyzéket készítettek. A jegyzékre a szerző nevén és a címadatokon kívül rávezették az adott címhez tartozó kötetek számát és esetenként a megjelenési évet. Kölcsey könyveibe pedig bekerült az olykor tintával, máskor ceruzával írott szöveg: „Kölcsey Ferencz Könyvtárábol 1867 Január 14.” Ennek a két intézkedésnek köszönhető, hogy az utókor hozzáláthatott a könyvtár darabjainak újbóli összekereséséhez.

A Kölcsey-életmű kritikai kiadásán is dolgozó Szabó G. Zoltán volt az, aki erre a feladatra vállalkozott. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában ma is megtalálható könyvjegyzék alapján (Jelzete: Fol. Hung. 1887/14) a példányok jelentős részét azonosította, kutatási eredményeit Kölcsey Ferenc könyvtára és olvasmányai című könyvében 2009-ben tette közzé. A kötet megjelenését követően az OSZK Retrospektív Feldolgozó Osztályán megkezdődött a Kölcsey-könyvtár rekonstrukciója. A jeles irodalomtörténész kutatási eredményeiből kiindulva további példányokat sikerült azonosítani. A könyvtár minden egyes darabjáról új, modern leírás készült, melyek elérhetőek az OSZK online katalógusán keresztül, s tartalmazzák a könyvek provenienciájára vonatkozó adatokat is. A munka befejeztével, a költő születésének 225. évfordulóján, Madách Imre, Kisfaludy Sándor, Kossuth Lajos könyvgyűjteménye mellett az Országos Széchényi Könyvtárban a Kölcsey-könyvtár ismét újra együtt áll.

Matolay Katalin (osztályvezető, OSzK)