Erőszaktörténet, aranybánya és a szintetizáló történész

2021. szeptember 29-én rendezték meg az Eötvös József Collegium Nagyklubjában az Előadások a Történész műhelyben című előadássorozat soron következő alkalmát, amelyet szerencsére már nem online keretek között kellett megtartani. A Történész műhely e félévi első vendége Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász, a Clio Intézet alapító tagja és társ-ügyvezetője volt, aki Politikai erőszak és terror Magyarországon (1918–1921, 1944–1945) – magyar és külföldi levéltári kutatási lehetőségek és módszerek címmel tartotta meg előadását.

Gellért Ádám rengeteg kérdéskört érintett, így az összegyűlt hallgatóság többek között megismerhette az előadó személyes és hasznos tapasztalatait, gondolatébresztő észrevételeit és a Clio Intézetben folyó munkát is, valamint bepillantást nyerhetett a 20. század magyar történelmének eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem kutatott, feltárásra váró témáiba.

A fiatal kutatókat tárt karokkal váró Clio Intézet 2018 óta végez alapvetően 20. századi politika-, erőszak- és mentalitástörténeti alapkutatásokat, ugyanis az alapítók úgy érzékelték, hogy ezekben a témákban éppen az ilyen összefoglaló, áttekintő jellegű munkák hiányoznak. Az előadó az idevonatkozó monográfiák hiányát egyébként már évekkel a Clio Intézet megalapítása előtt érzékelte, amikor is a Csatáry-, a Képíró-, vagy éppen a Biszku-üggyel foglalkozott.

Gellért megjegyezte, hogy áldásos lenne, ha minél több női kutató foglalkozna erőszaktörténettel, hiszen ők a legtöbb férfi kollégájukhoz képest más szempontból közelítik meg a terror kérdéskörét és emiatt az általuk hozott, merőben új megközelítések további kutatási távlatokat nyithatnak meg a témában. Elhangzott az is, hogy egy adott történelmi problémát sokszor más korszak, vagy szakterület kutatói tudják hatásosan újraértékelni a saját módszereikkel. Gellért Ádám itt Hatos Pált és az általa szerzett Az elátkozott köztársaság és a Rosszfiúk világforradalma című munkákat hozta fel példaként.

Az előadó kitért több olyan kiválóan kutatható, jóformán „aranybányának” nevezhető témára, amelyek eddig elkerülték a szakma figyelmét, vagy esetleg hosszú évtizedekkel ezelőtt kerültek feldolgozásra. Megemlítette, hogy Kecskeméten olyan, esetenként többszáz oldalas beadványokat is tartalmazó iratanyag halmozódott fel az első világháború alatti és utáni válóperekről, amelyekből egy megfelelő jogi ismeretekkel rendelkező kutató érdekfeszítő nő- és gyermektörténeti monográfiát tudna készíteni. Felmerült még a népbiztosok perének és a tanácsköztársaság bukása után menekülni kényszerülő kommunista emigránsok külföldi tevékenységének kutatása, vagy éppen a harmadik zsidótörvényt megsértők pereiről fennmaradt ügyészségi iratanyag feldolgozása is. Gellért Ádám az 1918–1920-as román megszállás, a második világháborúban résztvevő munkaszolgálatosok, a magyar holokauszt és a nyilasuralom történetének monografikus feldolgozásában rejlő lehetőségekre is felhívta a figyelmet.

Felmerült, hogy több 19. és 20. századi történeti kérdéskör kutatását is elő lehetne segíteni a kárpát-medencei népek összefogásán alapuló nemzetközi kutatócsoportok létrehozásával. Az 1848/49. évi szabadságharc polgárháborús szempontból történő feldolgozása például kiváló faladat lehetne egy ilyen csapat számára. Természetesen ezt magyar kutatók önállóan is elvégezhetik, amennyiben belekezdenek a történeti Magyarország területén egykor élt népek témába vágó forrásanyagának feldolgozásába, ami széleskörű nyelvismeret mellett szintetizáló történészeket is igényel, akik a különböző, sokszor ütköző nézőpontok felderítését követően képesek helyes következtetéseket levonni.

Tanácsként elhangzott az az érdekes gondolat is, hogy egy nagyobb kutatás során érdemes lehet az adott kor szépirodalmát is olvasni, mivel ez elősegítheti a témában való elmélyülést, valamint közelebb hozhatja az akkori emberek gondolkodásmódját.

Gellért Ádám egyetemi tanulmányai során Hollandiába is eljutott az Erasmus program keretében, amelynek a kihasználását a hallgatóság figyelmébe ajánlotta, hiszen egy külföldi egyetemen töltött idő kiváló lehetőséget kínál az idegen nyelvű szakirodalom megismerésére, valamint eltérő gondolkodásmódok elsajátítására. Ráadásul tapasztalatai szerint külföldi konferenciákon egy magyar téma kifejezetten figyelemfelkeltő is tud lenni, mert egzotikumnak számít, főleg akkor, ha érzékelhetők benne kapcsolódási pontok az egyetemes történelemmel is.

Az előadó megemlítette, hogy rengeteget lehet tanulni a CEU könyvtárában fellelhető angol, francia és német doktori disszertációkból, amelyek jellemzően 500–600 oldalas, akár 1500–2000 lábjegyzetet is tartalmazó, pontos munkák. Minden fiatal kutató épülésére szolgálhat, ha ezeken a lehetőségeken keresztül megismeri a gördülékeny angol írásmódot, a német precizitást és a strukturált francia gondolkodásmódot, ugyanis a hagyományokon alapuló magyar történetírás ismeretével egyetemben mindezek kiváló készségekkel vértezhetik fel a történészt. Ehhez még kiegészítésként hasznos lehet a román tudománypolitikai szorgalom abból a szempontból, hogy keleti szomszédaink rengeteg munkát jelentetnek meg különböző idegen nyelveken, elsősorban franciául, ezzel pedig hatékonyan tudják a nemzetközi szakma elé tárni eredményeiket.

Gellért Ádám lendületes, gondolatébresztő és élvezetes előadása során végig fenntartotta a collegisták figyelmét. A Történész műhely tagjaként ezen sorok szerzője úgy érzi, hogy az alkalom során hasznos tapasztalattal és számos értékes gondolattal gazdagodott.

Kréz Gellért

Ezt olvastad?

Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát

2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató

X