Észak-Alföld a szocializmusban a városi polgárság szemével

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

2016. november 25-én 10 órától a Bihari Múzeum ad otthont a Bihar-kutatás 2016 – Az Észak-Alföldi régió városainak szocialista kori történte című konferenciának. A 2014-ben megrendezett első Bihar-kutatás konferenciát követően – melynek beszámolója itt olvasható – idén egy kérdés, a szocialista város köré szervezték az előadásokat. Mai cikkünkben ezt a programot ajánljuk az olvasók figyelmébe.

„Az útjára induló biharkutatas.hu oldal szerkesztőbizottsága hatalmas és talán egy kicsit naiv célt tűzött ki maga elé: ezen a honlapon szeretné összegyűjteni a Biharral, Bihar vármegyével foglalkozók számára a fellelhető tudományos és tudományos-ismeretterjesztő adatok összességét.” Részben ezért is indították útjára 2012-ben az Új nézőpont c. online folyóiratot, melynek főszerkesztőjével, Török Péterrel a Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosával év elején beszélgettünk, és ezt a célt szolgálja a kétévente megrendezésre kerülő konferenciájuk is.


Török Péter
Kép forrása: Újkor.hu

A Bihari Múzeum, a budapesti Legenda Közművelődési Egyesület és a Parola Közhasznú Egyesület közös szervezésében megvalósuló rendezvény olyan kérdésekkel kíván foglalkozni, amelyek manapság népszerű kutatási témának számítanak. Az 1945–1989/1990 közötti időszak történettudományi vizsgálata, ezen belül is a szocialista kori városokkal foglalkozó munkák száma az utóbbi időben jelentősen gyarapodott, azonban ezek zömmel szociológiai vagy politikatörténeti megközelítésűek, és országos vagy települési perspektívából szemlélik a korszakot. Jelen konferenciával egy új, köztes nézőpontot próbálnak a szervezők megmutatni: egy földrajzi régió, az Észak-Alföld szocialista kori történetét veszik górcső alá a politikatörténeti mellett gazdaság-, hely-, társadalom- és várostörténeti jellegű előadások segítségével.

A köszöntőket követően Szikla Gergő (igazgatóhelyettes, MNL HBML) a tanácsi korszak közigazgatási változásairól és azok Hajdú-Bihar megyei vetületeiről szóló előadásával nyitja meg a konferenciát. Őt Szilágyi Ferenc (egyetemi docens, PKE) követi, aki a partiumi megyeszékhelyek etnikai cseréjéről, növekedéséről és átalakulásáról értekezik majd a 20. század viszonylatában. Csönge Attila (igazgató, MNL JNSZML) előadásában elhagyja ugyan a bihari régiót, de az Alföldön maradva Szolnok háború utáni rendezési tervét ismerteti. Az azt követő előadás témáját egy páros mutatja be, Husvéth András és Kovács Gergely (főlevéltáros, levéltáros, MNL HBML) a Faluvárostól iparvárosig. A társadalmi változások sajátosságai a Kádár-kori Berettyóújfaluban címmel adózik a vendéglátó város történetének. A szintén alföldi Jászberény szocialista iparosítását Sebők Balázs (föiskolai docens, EKE JC) mutatja be. A kávészünetet követően pedig Bulcsu László (doktorandusz, BBTE) A borsi káposzta felvirágzása, és a nagyváradi piac működése, Kerepeszki Róbert (egyetemi adjunktus DE) Változások a Debreceni Egyetemen 1945–1956 között, és Babosi László (könyvtáros, MZSMVK) „Hangsúly” avagy egy hangos nyíregyházi folyóirat története (1983–1987) című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.


1982 – A Vasszerkezeti üzem Felszabadulás szocialista brigádjának tagjai – Fotó: Bathó László
Kép forrása: Jaszberenyonline.hu

Mint láthatjuk, a konferencia keretében egyebek között szó esik a második világháború utáni közigazgatási változásokról, a Debreceni Egyetemen történt átmenetről, Jászberény iparosításáról, Berettyóújfalu társadalmi változásairól és a borsi káposzta felvirágzásáról is. A részletes program és meghívó A Tudományos Bihar-kutatás honlapján tekinthető meg. A szervezők minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a Bihari Múzeum Nagytermében 2016. november 25-én 10 órakor.  

Ezt olvastad?

Az egyes tudományterületeken, tudományos diszciplínákon belüli specializálódás, egy-egy részterület szűkebb kutatási egységekre történő „széttagolódása” természetes és voltaképpen szükséges velejárója a
Támogasson minket