Az észak királynője – politika és intrika a középkori Skandináviában

Az észak királynője című filmet 2021-ben mutatták be. Központi karaktere I. Margit dán királynő, a kalmari unió létrehozója és védelmezője áll, akinek uralmát 1402-ben megrengette egy trónkövetelő (ál-Olaf) felbukkanása.

(Forrás: wikipedia)

A film háttere – a kalmari unió keletkezése

Skandinávia történetének egyik érdekes fejezete, amikor az összes királyság egy uralkodó, I. Margit fősége alatt egyesült. Margit IV. (Pirkasztó) Valdemár dán király (1340–1375) legfiatalabb gyermeke volt és 10 éves korában hozzáadták VI. Hákon (1343–1380) norvég királyhoz. Házasságukból született Olaf, aki hamarosan több trón várományosa lett. Nagyapja, Valdemár ugyanis fiúörökös nélkül halt meg, pár év múlt pedig VI. Hákon is elhunyt. Mivel Olaf még kiskorú volt, Margit lett Norvégia és Dánia régense. 1387-ben azonban váratlan csapás érte Margitot: Falsterbo kastélyában Olaf életét vesztette. 1388-re Svédország megszerzése Margit számára karnyújtásnyira került, ugyanis a svéd nemesek fellázadtak Mecklenburgi Albert király ellen. A harc 1389-ig tartott és Albert vereségével zárult. Margit ezután a három skandináv királyság uralkodója lett. Mivel örököse nem volt, ezért örökbe fogadta nővére unokáit, Pomerániai Eriket és Katalint, előbbit szánva örökösének. Habár Eriket 1396-ban mindhárom királyság elfogadta törvényes örökösnek, és meg is koronázták, Margit maradt a régens, és haláláig uralkodott. A királynő óvatos politikájáról és megfontolt diplomáciai lépéseiről volt híres, amelyekkel sikeresen tartotta össze a királyságokat. Uralkodását azonban megzavarta egy furcsa esemény: 1402-ben felbukkant egy férfi, aki azt állította, hogy ő Olaf, Margit királynő másfél évtizede elhunyt fia.

(Forrás: imdb.com)

A film

A fenti események ismerete nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megértsük a film történelmi hátterét, és az alkotók is igyekeztek kontextusba helyezni a történéseket. A készítők egyértelmű üzenettel kezdik alkotásukat, amikor azt történelmi fikciónak nevezik. A megjelenített szereplők azonban nagyrészt valósak. Margit királynő karaktere azt a határozottságot mutatja, amelyet elvárhatunk egy több királyságból álló perszonálunió vezetőjétől. Ugyanakkor az ál-Olaf meghallgatása utáni megingását és a gyermekét elvesztő anya érzelmeit is kiválóan sikerült megjeleníteni. Pomerániai Erik heves természetű ifjúként mindent megtesz, hogy megtartsa pozícióját és megörökölhesse a trónt Margittól. Ennek érdekében tettei az intrika és a nyílt lázadás mezsgyéjén mozognak, míg Margit kezdi elveszíteni az irányítást az Unió és látszólag ítélőképessége felett is. A kétórás film krimiszerű izgalmakkal mutatja be az ál-Olaf rejtély vélt és valós rétegeit. Végső sorsa felől azonban nem lehet kétségünk. Az alkotók célkitűzése, miszerint sebezhető emberekként mutassa be az unió vezetőit valamint, érzékeltesse egy információhiányos korban az álhírek és bizonytalanságok terjedését, sikeresnek mondható.

(Forrás: imdb.com)

A film készítői bemutatták, hogy a korabeli Európában milyen hullámokat vetett az ál-Olaf felbukkanása: láthatjuk, hogy Erik király leendő házasságát Filippa angol hercegnővel megrendítette az állítólagos trónörökös felbukkanása. Megjelenik az a korábbi pletyka is a poroszországi kortárs krónikás, Johan von Posilge tollából, miszerint a királynő rendelte el fia, Olaf megmérgezését. Ennek ellentmond azonban a szemtanúk állítása, akik jelen voltak Olaf halálakor. Eszerint Folmer Jacobsen és Olaf szolgái közül néhányan tanúi voltak az ifjú trónörökös halálának. Azt azonban több forrás – köztük von Posilge is – igazolja, hogy a norvégok elfogadták az ál-Olafot. Arról is tudunk, hogy Margit királynő nyilvános ülésen tárgyalta az ál-Olaf ügyét Falsterbo-ben, ahol mindig nagy tömegek voltak jelen más országokból is a nagy hering vásár miatt. A filmkészítők szintén utaltak arra a lübecki forrásra, amely szerint az ál-Olaf magán viselt olyan sebhelyeket, amelyeket az igazi viselt, és olyan dolgokat mondott a királynőnek, amelyeket csak ők ketten tudhattak. Habár nem tudni, mekkora befolyása volt az eseményekre az unió ellenlábasának, a Német Lovagrendnek, a készítők ezt a lehetőséget erősen kiaknázták alkotásukban.

(Forrás: imdb.com)

A film összességében érdekes gondolatfelvetésekkel gazdagítja egy máig kevéssé ismert és felderített részét a kalmari unió történetének, amely a maga idejében bizonyára megrengette a szövetség biztonságát, és felkavarhatta Margit királynőt. A krimiszerű megközelítés, amely az ál-Olaf személyének kiderítésére és felbukkanásának céljára ad lehetséges választ, mindenképpen érdekes élményt nyújthat a skandináv történelem iránt érdeklődőknek és a laikusoknak egyaránt.

Gyönki Viktória

Ajánlott szakirodalom:
Vivian Etting: Queen Margarethe I (1353–1412) and the Founding of the Nordic Union. Brill, Leiden-Boston, 2004.

Ezt olvastad?

Mikorra esnek az ünnepek és a magyarországi emléknapok 2024-ben? Milyen jelentősebb kerek évfordulók várhatók? Ezeket a kérdéseket minden évkezdet előtt
Támogasson minket