Fejezetek az egri egyházmegye történetéből

2016. május 7-én második alkalommal rendezték meg az Egri Hittudományi Főiskolán a Fejezetek az Egri Egyházmegye történtéből című konferenciát. Az előadások az egri egyházmegye történetével foglalkoztak, a középkortól a legújabb korig bezárólag. A nap elején Horváth István levéltáros, a konferencia szervezője köszöntötte az egybegyűlteket.

Köszöntője után Ternyák Csaba egri érsek nyitotta meg a konferenciát. Megnyitójában kiemelte a történelem, a múlt fontosságát, hogy a jelen feladataihoz erőt, bátorítást a mögöttünk levő gazdag múltból kaphatunk. Fontos a múlt ismerete, hogy a jó példákat tovább tudjuk vinni, az esetleges hibákból pedig tanuljunk. Így halad előre az egyházmegye élete és a benne élő emberek élete is. Az egri érsek után Liptai Kálmán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora is köszöntötte a megjelenteket. A múlt nagyjai közül Eszterházy püspök személyét emelte ki. Szerinte ő az egri rektoroknak példaképe lehetne, mindenkinek jó inspiráció az öröksége.


Adriányi Gábor
Fotó: Balogh Ferenc

Az első szekció levezető elnöki teendőit Buda Péter, az Egri Érseki Papnevelő Intézet rektora látta el. Az első előadó Adriányi Gábor Németországban élő egyháztörténész, az MTA köztestületének külső tagja, aki az 1850-es püspökkari konferencia anyagáról beszélt, többek között kitért az 1850 körüli Habsburg-magyar viszony elemzésére is. Ezután Végsheő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora Lippay György egri éveiről beszélt. Az első szekció utolsó előadója Janka György volt, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola tanára, aki A görög katolikus kispapok Egerben a 18. században címmel tartotta meg előadását, melynek keretében bemutatta, hogy milyen körülmények között éltek a kispapok Egerben és Kassán.


Végsheő Tamás
Fotó: Balogh Ferenc

Rövid szünet után két szekcióban folytatódtak az előadások. Az egyik szekció levezető elnöke Bujdosné Pap Györgyi, a Dobó István Vármúzeum muzeológusa, előadói pedig Buzás Gergely, a MNM Mátyás Király Múzeumának igazgatója, aki a középkori egri székesegyház rekonstrukciójáról beszélt, majd Kristóf Ilona, az EKF adjunktusa a 15-16. századi egri püspöki udvart mutatta be. Végül Sudár Balázs, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa az egri dzsámikról tartotta meg előadását.

A másik szekció levezető elnöke Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának levéltárosa volt. A szekció első előadója Kiss Csaba, az EKF doktorandusza Telekessy István egri működését mutatta be a Rákóczi-szabadságharc alatt, külön felhívta a figyelmet a papnevelde működésére a jezsuiták feloszlatásáig. Az előzőhöz témában valamelyest kapcsolódott B. Gál Edit, a gyöngyösi Mátra Múzeum munkatársának előadása, aki Telekessy István jószágigazgatójának, Orczy Istvánnak a pályafutását mutatta be. Orczy István már 1699-ben érkezett Egerbe Kőszegről, együtt érkezett a püspökkel. Nemcsak gazdasági szerepe volt a püspökség javadalmainak kezelésében, hanem politikai szerepe sem elhanyagolható, gyakran megjelent a megyegyűléseken is.

Ezt követően Mihalik Béla Vilmos, az MTA BTK TTI tudományos segédmunkatársa, a Jezsuita Levéltár igazgatója Szentszéki források az egri egyházmegye első feloszlatási kísérletéhez címmel tartotta meg előadását. Külön kiemelte, hogy Erdődy Gábor idején 1715-ben 72 plébánia volt az egyházmegye területén, és ez a szám 1744-re elérte a 232-t. Előadásából az is kiderült, hogy Erdődy Gábor már 1733-ban beküldte az egyházmegye felosztásának tervét, melyben Nagybányát jelölték meg a lehetséges püspöki székhelynek, de a források szerint a nuncius hiányolta a káptalan létrehozását.

A délután első előadója Dobek Ágnes, a PPKE doktorandusza volt, aki Barkóczy könyvtáráról beszélt, különös tekintettel a felsőtárkányi Barkóczy-kastély könyvállományáról. Ezt követően Szelestei Nagy László, a PPKE egyetemi tanára Eszterházy püspök beiktatásáról tartotta meg előadását, térképen bemutatva, hogy Eszterházy püspök milyen útvonalon érkezett a városba, és milyen ünnepélyes fogadtatásban részsült. Ezek után Bitskey István, a DE professor emeritusa Pázmány Péter tisztelete Eszterházy Károly egri püspöksége alatt című előadását hallhatták a résztvevők. Külön kiemelte, hogy a korszak tudósportréi azt sugallták, hogy a katolikus egyház képes lesz felvenni a felvilágosodás tudományos szemléletével a harcot. A szekció utolsó előadója Bujdosné Pap Gyöngyi, a Dobó István Vármúzeum muzeológusa Eszterházy Károly árvízvédelmi építkezését mutatta be, előadásához kapcsolódóan különböző metszeteket mutatott be az Eger-patak ábrázolásáról, külön kiemelve az árvízvédelmi rendszer kiépítésének fontosságát, mely megakadályozhatta volna az 1878-as nagy árvizet is.

Mindezekkel párhuzamosan zajlott egy másik szekció is, melynek levezető elnöke Balogh Margit, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt. A szekció első előadója Tengely Adrienn, az EKF főiskolai docense, aki az 1930-as évek hitbuzgalmi társulatairól adott körképet, majd Kárbin Ákos, a BFL főlevéltárosa az Egri Egyházmegyei Takarékpénztárról beszélt, végül pedig Klestenitz Tibor, az MTA Történettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa az egri katolikus sajtót mutatta be a két világháború között.

Az utolsó szekció első előadója Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója volt, aki Bozsik Pál egri egyházmegyés pap életútját és halálának körülményeit mutatta be. Bozsik Pál személye több egyházmegyéhez is kötődik. 1884-ben Gyöngyösön születetett, plébános, nemzetgyűlési képviselő volt, tagja volt a keresztény politikai mozgalomnak is, ideális célpont lett az ÁVH számára, így a Grősz-per másodrendű vádlottjaként idézték be. 1950-ben letartóztatták betegség miatt, de a perig életben akarták tartani. 1952 március 3-án meghalt szívbajban.

A nap utolsó előadója Szabó Csaba, a MNL általános főigazgató helyettese volt, aki Bánk József egri érsek működését mutatta be az ÁEH iratok alapján. Meglepően kevés irat maradt fent róla, annak ellenére, hogy 1962-ben kijutott a II. vatikáni zsinatra is. Az ÁBTL iratokból tudjuk, hogy figyelték a vatikáni zsinati papokat, de Bánk József tudását még az iratokban is nagyra értékelték.

Ezzel párhuzamosan zajlott még egy szekció, melynek levezető elnöke Löffler Erzsébet, az Érseki Vagyonkezelő Központ, Könyvtár, Múzeum és Levéltár igazgatója. Az előadók pedig Vámosi Katalin, a Hermann Ottó Múzeum muzeológusa, aki a Miskolc-Mindszenti Római Katolikus Plébánia festményeit mutatta be, majd H. Szilasi Ágota, a Dobó István Vármúzeum művészettörténésze A Dobó István Vármúzeum püspökfőispán-portréit mutatta be, végül pedig Nemesné Kis Tímea a püspökportrék történeti hűségét elemezte.

A nap közös vitával zárult, és tervek szerint az előadások anyagai konferenciakötet formájában is hozzáférhetőek lesznek. Horváth István, a konferencia főszervezője reményét fejezte ki, hogy ezek az előadások is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az Egri Főegyházmegye történeti monográfiája a jövőben elkészülhessen. A nap folyamán egy jól előkészített és baráti beszélgetésekre is alkalmat adó konferencián vehettünk részt, amiért köszönet a szervezőknek!

Ezt olvastad?

1723 novemberében fogadta el a magyar országgyűlés a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő törvényt, a Pragmatica Sanctiót. Az Eszterházy Károly
Támogasson minket