Fiatal kutatók Clio műhelyében

Az Eötvös József Collegium Történész műhelyének Konferencia Clio Műhelyében című rendezvényét immár hetedik alkalommal rendezték meg 2021. március 19–20-án, a jelenlegi járványhelyzetre való tekintettel online módon. A hagyományossá vált, műhelytagok által tartott előadássorozat célja, hogy lehetőséget biztosítson a hallgatóknak, hogy prezentálhassák aktuális kutatómunkáikat, ismerős közegben sajátíthassák el a tudományos igényű előadások elkészítésének és bemutatásának készségeit. Az idei évben tovább bővültek a gyakorlatszerzés lehetőségei, ugyanis jelenlegi és volt doktorandusz műhelytagok kapták meg a lehetőséget a szekcióvezetés kihívásainak megismerésére.

A két nap folyamán hét szekcióba rendezve huszonkét előadás hangzott el, amelyek témái lefedték a történelem területeinek szinte teljes spektrumát, az ókortól egészen a közelmúlt eseményeiig. A konferencia Horváth Lászlónak, a Collegium igazgatójának, illetve Fazekas Istvánnak, a Történész műhely vezetőjének köszöntőivel kezdődött. Ezt követően az ELTE BTK Történeti Intézet Kora Újkori Történeti Tanszék tudományos munkatársa, Kádár Zsófia tartott plenáris előadást, amelyben a 16–17. századi magyar országgyűlések eddig javarészt ismeretlen résztvevőinek, az alsótáblai egyháziaknak jelenleg is folyó kutatásába, illetve az országgyűlési képviselők adatbázisának készítési folyamatába és kihívásaiba engedett betekintést. Mint kifejtette, a jelenlegi kutatócsoport célja a Mohács utáni országgyűlések történetének korszaktól független feldolgozása egy egységes szempontú adatbázis segítségével, amely rögzíti az országgyűlési követek életrajzát, pályaképét és diétai tevékenységét. Az egységes struktúrájú adatrögzítés ezzel együtt megnyitná az utat statisztikai elemzések és lekérdezések előtt is, tovább mélyítve az általa kutatott klerikusi rétegről való társadalomtörténeti ismereteinket. Előadása során kitért többek között a korszak követküldési gyakorlataira, és beszélt az adatbázis segítségével könnyebben felvázolható alsótáblai egyháziak kirajzolódó életpályájáról, tisztségi megoszlásáról is. Emellett arra is kitért, hogy a személyi adatok a képviselt egyházi intézményekre, azok belső viszonyainak feltárására vonatkoztatva szintúgy felhasználhatók. Külön kiemelést kapott az alsótáblai klérus egy sajátos csoportja is, a szerzetesi elöljáróké, akiknél a 16. századi válságos időszakot követően, 1608-tól már egy biztos mennyiségi és minőségi erősödés volt megfigyelhető. Összegzésként megállapíthatóvá vált, hogy az egyházi rend ezen irányú vizsgálatával a 16–17. századi országgyűlések történetének egy eddig alig ismert szegmensének története válik részletesebben megismerhetővé, a megfigyelhető jelenségek pedig hozzájárulhatnak a korszak politikai, egyházi és társadalmi folyamatainak jobb megértéséhez.

A plenáris előadást követően megkezdődő előadások első szekciója Fazekas István elnöklete alatt az újkori magyar történelembe kalauzolta a hallgatóságot. Elsőként Muraközy Virág ötödéves történelem-magyar tanárszakos hallgató mutathatta be kutatásait, melyek Kazinczy Ferenc Napóleon képének alakulási folyamatába engedtek bepillantást. Kazinczy levelezésében felbukkanó, Napóleonról szóló anekdoták elemzésével kereste a választ arra, hogy ezek milyen hatással voltak a nagyhatású író idealizáló szemléletére, és ez vajon miképp lehetett hatással a szélesebb körű értelmiségi elit esetleges Napóleon-kultuszára. Ezt követően a műhely elsőéves néprajz mesterszakos hallgatója, Sáfár Anna adott elő, aki szlavóniai református falvak 19. századi életét, erkölcsi értékrendjét kívánta feltárni anyakönyvek, vizitációs jegyzőkönyvek és Szász Károly vizitációs naplójának elemzése révén. A különböző forrásanyagok szerkezeti és tartalmi összehasonlításával bemutatta azok összetett és beszédes világát, valamint néprajzi kutatások szempontjából jelentős forrásértéküket. A szekció a másodéves történelem-spanyol tanárszakos Horváth Levente előadásával zárult, aki Tisza Kálmán bukásának és lemondásának sorsfordító eseményei kapcsán szolgált újdonságokkal, rámutatva az eddigi történeti kutatásokban nem, vagy csak ellentmondásosan megjelenített 1890. március 6-i minisztertanácsi ülés problémakörére. Újabb forrásokat bevonva bizonyította az ülés megtörténtét, és rávilágított a kormányválságban betöltött jelentősnek tekinthető szerepére, így hívva fel a figyelmet, hogy Tisza Kálmán távozásának vizsgálata még egyáltalán nem mondható lezárt kérdésnek.

A nap második szekciójában Kósa-Grimm András Kristóf vezetésével már a jelenkori történelem került előtérbe. Itt elsőként a műhely másodéves doktorandusz hallgatója, Erdős András Patrik tartotta meg előadását Albánia határviszonyainak megszületéséről és az albán irredenta törekvések történelmi gyökereiről. Kitért arra, mi motiválhatta a nagyhatalmakat Albánia nagyrészt ma is fennálló határviszonyainak kialakításában az 1912–1913-as balkáni háborúkat övező egyeztetések során, amelynek etnikailag igazságtalan volta szükségképpen hozta magával az albán irredentizmust. Ismertetésre kerültek a továbbiakban a Nagy-Albánia megteremtésére irányuló kísérletek, és felmerült annak kérdése is, vajon van-e reális esélye akár napjainkban is törekvéseiknek? Ezt követően Taschek Zoltán másodéves doktorandusz hallgató a Horthy-korszak szociálpolitikájának egy kevéssé ismert szeletébe engedett betekintést, „az ifjúság védelméről szeszes italok kiszolgálása és szórakozó helyek látogatása terén” címet viselő 1927. évi XXXIIII. törvénycikk kapcsán. Az alkoholfogyasztás elleni mozgalom és törvénykezés történetének nemzetközi és hazai jellemzőinek bemutatása után rá is tért a törvényelőkészítésre, a jogszabály tervezetével kapcsolatos vitákra, illetve a törvény tartalmára, amivel felszínre kerülhettek a Horthy-korszak első felének szociális törvényhozásának hajtóerői és akadályozó tényezői. A szekció harmadik előadójaként Kirchhof Gréta, másodéves történelem alapszakos hallgató következett, aki Josip Broz Tito 1956. november 11-én elhangzott pulai beszédén keresztül járta körbe az 1956-os magyar forradalom jugoszláv értelmezését, illetve a szovjet–jugoszláv kapcsolatok alakulását. Előadásában kitért még a pulai beszéd két magyarországi napilapban vizsgált sajtóvisszhangjára is, azt figyelve, az ismét kiéleződő szovjet–jugoszláv ellentétek és a Kádár-kormány legitimitásának felmerülő kérdése miképp került megjelenítésre.

Az ebédszünetet követően két, középkori témájú prezentációkból álló ülésszak következett. A délután első, Ternovácz Bálint által vezetett középkoros szekcióját Plangár Sándor előadása nyitotta meg. A műhely másodéves történelem-német tanárszakos hallgatója egy történelemformáló házasságba, a II. Ottó és a Bizáncból érkező Theophanu egybekelése mögött megbúvó hatalmi szándékok szövevényébe engedett betekintést. Továbbá szó esett a Theophanu személye körüli rejtélyekről és alakjának jelentőségéről is, ami nemcsak a császárság politikai, de kulturális életére is erős hatással volt. Ezt követően Rudolf Veronika harmadéves doktorandusz hallgató adott elő a 13. század első felének magyar–bajor kapcsolatainak alakulásáról. Kifejtette, hogy a század egészét áttekintve a viszony alakulásában egy sajátos ív figyelhető meg, amelynek kezdeti szakaszát a dinasztiák egymás felé történő kölcsönös közeledése jellemezte. Mindez több pilléren is nyugodott, kezdve a mindkét féllel rokonságban álló cseh dinasztiával való szövetséggel a közös ellenségnek számító Babenbergek elleni összefogásig. Az előadást Szalai Bence, a műhely elsőéves történelem-ének tanárszakos hallgatójának prezentációja követte, amely a Drakula-mítosz történelmi hátterével és hitelességi kérdéseivel foglalkozott. Előadását a Drakula-legenda megértéséhez szükséges havasalföldi középkori viszonyok és Vlad Dracul működéséig érő történeti háttér felvázolásával kezdte, ezt követően tért át a vámpírmítosz terjedési folyamatának és okának részleteinek ismertetésére.

Az első nap utolsó szekciójában, maradva a középkor korszakán belül, Rudolf Veronika szekcióvezetése alatt elsőként Papp Júlia, másodéves történelem-angol tanárszakos hallgató tartotta meg előadását. A bencés regula és az Anianei Szent Benedek által jegyzett Concordia Regularumban megőrződött Regula Magistri összehasonlító elemzésében a Szentírás autoritásának jellege került előtérbe. Az írásokban felhasznált idézetek vizsgálata rámutatott, a regulaírók tudatosan megválogatták saját szándékaik és karakterük szerint, mely szövegrészeket emelték be műveikbe és miért. Erdélyi Kamilla másodéves történelem alapszakos hallgató II. Richárd angol uralkodónak az írott forrásokban megjelenő, kritikusan elítélő reprezentálását értelmezte a középkori férfi eszménykép tükrében. Amellett, hogy kiemelte a gender studies kutatási irányainak lehetőségeit, sor került olyan fogalmak középkori kontextusban való meghatározására, mint a férfiasság, ifjúkor és a nőiség, az uralkodó reprezentációjának minél teljesebb értelmezése érdekében. A napot Süle Dóra másodéves történelem-angol tanárszakos hallgató előadása zárta, aki a kora középkor időszakából két város, Ravenna és York fejlődési íveit hasonlította össze. Az eltéréseket és hasonlóságokat egyaránt mutató folyamatok részletezésénél főleg a vallási élet fejlődését és annak a politikai-kulturális életre gyakorolt hatását helyezte előtérbe.

A konferencia második napján az első szekció előadásai Czeti István elnöklete alatt az ókor világába kalauzolták a hallgatóságot. A másodéves történelem alapszakos Erdélyszky-Kiss Kevin Hérodotosz történeti munkája alapján adott betekintést a görögök identitásának összetett világába, szűkebben véve a barbárokkal szemben, illetve rajtuk keresztül történő önmeghatározás általánosítható formáira.  A görög gyarmatosítás időmetszetén belül emelte ki a görögség kulturális integráló törekvéseit, annak motiváló tényezőit és kiemelkedő példáit Lüdiában, Szküthiában és Észak-Afrikában. Tőle Góczon Tamás elsőéves történelem mesterszakos hallgató vette át a szót, aki előadásában ókori római történelemmel foglalkozott. Caesar Kr. e. 55-ben, Galliában aratott győzelmeit követően Cato radikálisnak ható támadást intézett a hadvezér ellen, amelynek értékelése az eddigi kutatókat javarészt megosztotta. Annak érdekében, hogy Cato szándékait újra lehessen értelmezni, az előadó áttekintette a támadás hátteréül szolgáló galliai eseményeket, és felülvizsgálta a forrásokban dominánsan megjelenő konzervatív Cato-képet. Ennek során az irreálisnak tűnő támadás mögött egy tudatos, a politikus által már korábban is követett taktikát fedezett fel. Ezt követően Csepregi Janka Júlia tartotta meg előadását, amely során egy Suetonius-sorból és Bononia coloniának az actiumi csatát követő történéseiből kiindulva jutott el az ezekből kirajzolódó augustusi konszolidációs politika egyes aspektusainak ismertetéséhez. A stratégia elemeinek és a köztük levő összefüggéseknek feltárásával mutatkozott meg a császári törekvés az emberek szimpátiájának elnyeréséért és korábbi ellenfelének, Marcus Antonius emlékezetének semlegesítéséért. A szekciót a műhely másodéves régész mesterszakos hallgatójának, Marsi Attilának az előadása zárta. Prezentációjában a császárkori szarmata társadalom régészeti kutatásainak nehézségeivel és lehetőségeivel foglalkozott, a társadalmi hierarchia vizsgálatát helyezve középpontba. Kiemelte a szarmata temetőrégészetet érintő legnagyobb problémát, a sírok korabeli rablottságát, és annak kérdését, hogy a súlyos információveszteség ellenére hogyan lehetne mégis értékes társadalomrégészeti adatokra szert tenni. Ennek kapcsán bemutatta a sírok zónák szerinti felosztásával megnyíló új kutatásmódszertani lehetőséget, majd megvizsgálta a fosztogatás által legkevésbé sújtott leletcsoportnak minősülő kerámiákat is.

A következő ülésszak prezentációi Veres Kristóf György szekcióvezetésével a középkori magyar történelemmel foglalkoztak. Elsőként a másodéves történelem-földrajz tanárszakos Hosszú Kristóf adott elő a Kristó Gyula és Gerics József között kialakult történészi vitáról, ami Szent Gellért püspök Deliberatio című munkájában megjelenő rejtélyes zsarnok azonosítása körül forgott. A két teljesen ellentétes véleményen levő történész érvrendszerének bemutatása közben feltárulhatott a megalkotott királyalak komplex jellege, és hogy abban mennyire is lehet ráismerni Orseolo Péter vagy Aba Sámuel királyok vonásaira. Továbbá az Árpád-kor tárgyalt eseményeinek jobb megértése érdekében terítékre került a korabeli egyházi reformmozgalom által is táplált általános ellenszenv a világi hatalommal szemben. A szekció második előadásban Göncz Zsófia harmadéves történelem-földrajz tanárszakos műhelytag mutatta be Anjou Izabellának, IV. László feleségének környezetét, udvartartásának összetételét és az abból levonható következtetéseket. Az okleveles források vizsgálatával megállapította, hogy Izabella udvarának tagjai elsősorban a király környezetéből kerültek ki. Királynéi befolyásról így ilyen téren nem beszélhetünk, ám az udvarhölgyek, lovagok, udvari ifjak és egyéb szolgálattevők már szorosabban tudták tükrözni Izabella személyes preferenciáit. A szekciót Varga Virág elsőéves doktorandusz hallgató előadása zárta, amelyben a középiskolai tankönyvek azon toposzát vizsgálta, hogy IV. Bélának a tatárjárást követő konszolidációs politikája olyan ugródeszka volt a nemesség számára, amely a tartományúri rendszer kialakulásához vezetett. A körülmények szemléletesebb ábrázolása érdekében az előadó bemutatta bizonyos érintett főurak politikai karrierjének alakulását, felhívva a figyelmet az ismertetett példák segítségével, hogy a tatárjárást követő királyi birtokadományozó politika hatásait árnyaltabban szükséges kezelni.

A kétnapos konferencia utolsó szekciója kora újkori témájú előadások köré szerveződött, Fazekas István ismételt szekcióelnökletével. Rácz Balázs Viktor, első évfolyamos doktorandusz hallgató az erdélyi igazságszolgáltatás egy eddig kevés figyelmet kapott részének, az úgynevezett cirkálásnak (inquisitio malorum et malefactorum) megismertetésére vállalkozott. A témát eddig tárgyaló kutatók leginkább csak az eljárások törvényi hátterére koncentráltak, ám az előadó kiemelte a fennmaradt jegyzőkönyvek jelentőségét is, ezek segítségével bemutatva a cirkálási bíráskodás működését a 16–17. századi Erdélyben. Szűcs Adél harmadéves történelem-angol tanárszakos hallgató arisztokrata és nemes nők könyvgyűjtési szokásait vizsgálta a 18. század második felében. Az a kérdés állt az előadás fókuszpontjában, hogy a felvilágosodás szellemi hatásai miként tükröződhettek a vizsgált hölgykönyvtárak összetételén, illetve a női mecenatúra gyakorlatain. A vizsgált források alapján megállapította, hogy a késő barokk szellemiség és nőideál tetten érhető volt még a 18. század utolsó harmadában, miközben a felvilágosodás egyes hatásai az 1770-es évektől kimutathatóvá váltak. A konferenciát Faragó Dávid másodéves doktorandusz hallgató előadása zárta, aki a kora újkori vármegyék működését vizsgálta. A helyi szintű közigazgatásban 1485–1550 között végbemenő fontosabb folyamatok áttekintésével bemutatta, hogy a vármegyék fokozatosan bővülő szerepköreiknek köszönhetően a területükön élő lakosok mindennapjait egyre hatékonyabb ellenőrzés alá vonhatták. Ebből kiindulva megállapította, hogy miért is beszélhetünk az eddig „nemesi”-ként aposztrofált kora újkori vármegyék esetében inkább „önkormányzati” arculatról.

A két nap tapasztalatai megmutatták, hogy a műhely tagsága a vírushelyzet nehézségei dacára is töretlenül folytatni tudta kutatómunkáit, és az online tér lehetőségeit kihasználva nem gördült akadály a konferencia sikeres lebonyolítása elé. Köszönjük a részvételt az előadóknak, a szekcióelnököknek és az érdeklődőknek, egyúttal reméljük, hogy jövőre újra megrendezésre kerülhet az esemény.

Erdélyi Kamilla

Ezt olvastad?

A 143 éve született Bartók Béla portréja

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.

X