Föld, kaland, régészhivatás – a TheHistoryGeek interjúja Gergácz Rebekával
A régészet a történelem-kutatás egyik legfontosabb, legelvitathatlanabb területe. Segítségével pontosabb képet kaphatunk múltunkról, és fontos kérdésekre kaphatunk választ. De mi motiválja azokat, akik ezt a fáradtságos, sőt kockázatos hivatást választják? Milyen módszerekre és gondolkodásmódra van szükség? Ezekről és egyéb izgalmas kérdésekről volt szó a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának harmadik adásában, ahol Csapó Fanni és Lengyel Ádám a szakma egyik kiváló hazai képviselőjével, Gergácz Rebekával, a Föld, Kaland, Ilyesmi régészeti blog szerzőjével beszélgettek.

Gergácz Rebeka 2020 nyarán végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán archaeometria-őskor szakirányos régészként. A bevezetőből kiderül, hogy középiskolában mind a humán, mind a reál tárgyak iránt érdeklődött. Előbbiek közül főként a történelem, utóbbiak közül a kémia, a fizika és a matematika érdekelte. Ezek egyfajta keverékének tekinti a régészeti hivatást, hiszen a tárgyak és a lelőhelyek vizsgálatához mindezen területek ismeretére szükség van. Emellett az is kiderül, hogy családi kapcsolata is volt a régészettel: a gyermekkorában ajándékba kapott ismeretterjesztő könyveket is inspirációi közé sorolta.
Gergácz Rebeka szakdolgozataiban régészeti topográfiával foglalkozott, különös tekintettel a szisztematikus leletgyűjtésekre, valamint azok más módszerekkel való együttes használatára. Emellett a Föld, Kaland, Ilyesmi blogon osztja meg gondolatait, tapasztalatait. Jelenleg a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-nél dolgozik különböző projekteken. (Az interjú elkészülte óta ez változott. Rebeka Január óta a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetében dolgozik – a szerkesztő).

A beszélgetés központi témájául a régészettel kapcsolatos tapasztalatok, tévhitek, illetve annak egyik fő része, az archaeometria szolgáltak. Az archaeometria nem más, mint a régészetben alkalmazható módszerek összessége (például programozás, geográfia, tereprajz vagy légi felvételek tanulmányozása). A régészetet sok tévhit övezi, azonban az elmondottakból egyértelműen kiderült, hogy ez a szakma nem pusztán gödrök ásásából és tárgyak ecsetekkel való tisztításáról szól: a régészeti munka oroszlánrészét kőkemény elméleti és gyakorlati tesztek és vizsgálatok sorozata teszi ki, melynek során a kitartás és az akarat elkerülhetetlen.
Az adásban nemcsak a tudományról, hanem a tudománynépszerűsítés hazai lehetőségeiről is sok szó esett, továbbá Gergácz Rebeka szabadidei tevékenységét is megismerhetik a nézők.
A teljes adás itt tekinthető meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
Az ősi idegenek áltudománya
2023. szeptember 13-én Jaime Munsson „ufológus”, áltudós egy általa nem-földi eredetű faj múmiáiként azonosított tárgyakat mutatott be a mexikói Kongresszus előtt. Az esemény nagy nemzetközi médiavisszhangot kapott, s ismét az […]
Filmekről történész szemmel – Az elBeszélő podcast vendége Paár Ádám
A TheHistoryGeek csatorna és az Újkor.hu közös beszélgetős portréműsora, az elBeszélő legújabb adásában Árvai Tünde, Lengyel Ádám és Maróti Zsolt Viktor szerkesztőink Paár Ádámmal beszélgettek, részben nemrég megjelent A kosztümös filmekről történész szemmel című könyve kapcsán. […]
„Boldog vagyok, hogy a mai napig élek. Az igazságosság győzött. De semmi sem fakult ki az emlékezetemből.” – Anna M. Larina Buharina élete a tomszki fogságban
Jelen írásban Anna Mihajlovna Larina Buharina életébe, annak is elsősorban egy rövidebb szakaszába teszünk betekintést. Mivel Anna Larina több büntetésvégrehajtási intézményt is megjárt, életéről csupán átfogó képet adunk, és annak […]
Előző cikk
Petőfi utolsó nyilvános szereplése Pesten – Népgyűlés a Magyar Nemzeti Múzeum előtt az orosz betörés ellen
A március tizenötödikei nevezetes népgyűlésről, melyen Petőfi naplóbejegyzése szerint a „szakadó eső dacára mintegy tízezer ember” vett részt, sok szó esett az idei ünnep alkalmával is. Pest másnap már ünnepelte […]