Föld, kaland, régészhivatás – a TheHistoryGeek interjúja Gergácz Rebekával
A régészet a történelem-kutatás egyik legfontosabb, legelvitathatlanabb területe. Segítségével pontosabb képet kaphatunk múltunkról, és fontos kérdésekre kaphatunk választ. De mi motiválja azokat, akik ezt a fáradtságos, sőt kockázatos hivatást választják? Milyen módszerekre és gondolkodásmódra van szükség? Ezekről és egyéb izgalmas kérdésekről volt szó a TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának harmadik adásában, ahol Csapó Fanni és Lengyel Ádám a szakma egyik kiváló hazai képviselőjével, Gergácz Rebekával, a Föld, Kaland, Ilyesmi régészeti blog szerzőjével beszélgettek.
Gergácz Rebeka 2020 nyarán végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán archaeometria-őskor szakirányos régészként. A bevezetőből kiderül, hogy középiskolában mind a humán, mind a reál tárgyak iránt érdeklődött. Előbbiek közül főként a történelem, utóbbiak közül a kémia, a fizika és a matematika érdekelte. Ezek egyfajta keverékének tekinti a régészeti hivatást, hiszen a tárgyak és a lelőhelyek vizsgálatához mindezen területek ismeretére szükség van. Emellett az is kiderül, hogy családi kapcsolata is volt a régészettel: a gyermekkorában ajándékba kapott ismeretterjesztő könyveket is inspirációi közé sorolta.
Gergácz Rebeka szakdolgozataiban régészeti topográfiával foglalkozott, különös tekintettel a szisztematikus leletgyűjtésekre, valamint azok más módszerekkel való együttes használatára. Emellett a Föld, Kaland, Ilyesmi blogon osztja meg gondolatait, tapasztalatait. Jelenleg a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-nél dolgozik különböző projekteken. (Az interjú elkészülte óta ez változott. Rebeka Január óta a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetében dolgozik – a szerkesztő).
A beszélgetés központi témájául a régészettel kapcsolatos tapasztalatok, tévhitek, illetve annak egyik fő része, az archaeometria szolgáltak. Az archaeometria nem más, mint a régészetben alkalmazható módszerek összessége (például programozás, geográfia, tereprajz vagy légi felvételek tanulmányozása). A régészetet sok tévhit övezi, azonban az elmondottakból egyértelműen kiderült, hogy ez a szakma nem pusztán gödrök ásásából és tárgyak ecsetekkel való tisztításáról szól: a régészeti munka oroszlánrészét kőkemény elméleti és gyakorlati tesztek és vizsgálatok sorozata teszi ki, melynek során a kitartás és az akarat elkerülhetetlen.
Az adásban nemcsak a tudományról, hanem a tudománynépszerűsítés hazai lehetőségeiről is sok szó esett, továbbá Gergácz Rebeka szabadidei tevékenységét is megismerhetik a nézők.
A teljes adás itt tekinthető meg:
Ezt olvastad?
További cikkek
Angyalarcúak a gázkamrában – vidéki zsidósors, trauma, jövő. Interjú Hátszegi Gáborné Julikával
A Káli-medence egyik kulturális központjává vált a kővágóörsi, műemléki zsinagóga és környéke. Koncertek, kiállítások és programok várják egész nyáron az érdeklődőket. Kővágóörs zsidó lakosságának életét 80 éve az 1944-es német […]
A mai bevetés célpontja: Szeged – az elBeszélő vendége Oláh András Pál
1944-ben, 80 éve kezdődött a Magyarország elleni Szövetséges bombázó hadjárat. Ezek a támadások Szeged városát sem kímélték, 1944 június 2-a és szeptember 3-a között hat alkalommal támadták a várost, komoly […]
Washington és az eke szarva – Cincinnatus és az amerikai Society of Cincinnati
A Macskafogó rajongóinak minden bizonnyal, de biztosan másoknak is ismerősen csenghet Cincinnatus római patrícius neve. Kiről van is szó valójában? Vajon milyen legendák övezik? Mi köze lehet Cincinnati városához és […]
Előző cikk
Petőfi utolsó nyilvános szereplése Pesten – Népgyűlés a Magyar Nemzeti Múzeum előtt az orosz betörés ellen
A március tizenötödikei nevezetes népgyűlésről, melyen Petőfi naplóbejegyzése szerint a „szakadó eső dacára mintegy tízezer ember” vett részt, sok szó esett az idei ünnep alkalmával is. Pest másnap már ünnepelte […]