A fordítás kultúrhistóriája információtörténeti nézőpontból | Konferenciafelhívás
A Szegedi Információtörténeti Műhely konferenciát rendez a fordítás kultúrhistoriájának körbejárására.
Előzmények
A Szegedi Információtörténeti Műhelynek az információépítészet tárgykörét középpontba helyező első, 2012-es műhelykonferenciája után 2013-ban az orvoslás információtörténete volt a választott tárgy. 2014-ben a centenáriumra való tekintettel az első világháború információtörténete, 2015-ben pedig a Fény Nemzetközi Éve alkalmából a Fény információtörténete lett a téma. 2016-ban a Szent Márton Évhez igazodva alakították ki a tematikát (vallási jelenségek és információs folyamatok kapcsolata). 2017-ben az Ár-információ és az információ ára volt a téma, 2018-ban a hálózatkutatás és az információtörténelem metszéspontjait keresték.
Témacsoportok, témakörök, kutatói kérdések
- Hogyan lehetne tipizálni a jellegzetes információs helyzeteket a fordításigény szempontjából a jelenleginél alaposabban?
- Az élőbeszéd fordításának azonnalisága és az írott szövegnek az időtől való elszakadása mellett milyen hibridek vannak?
- Miben más kisvilágok a ’specialistát’ nélkülöző alkalmi vagy állandósuló többnyelvűség-környezetek és a nevezetes helyszínek (kikötők, kereskedelmi központok, diplomáciai csomópontok)?
- A külhonba utazók nyelvi támogatásának hány csatornáját tudjuk azonosítani?
- Miként illeszkedik a nyelvi közvetítés aktuális kihívásaihoz az univerzális nyelvnek a történelem különböző időszakaiban újra és újra fellángoló keresése, a fordítás egyfajta antitéziseként?
Kiemelt téma lehet az információs szektor sajátos szereplőinek, a fordítóknak és tolmácsoknak nyújtott információ-és tudásmenedzsment (információ-és tudásszolgáltatások, képzés, technológiai támogatás – az algoritmizálásig és a mesterséges intelligencia bevonásáig bezárólag). Érdekesen vizsgálhatóak a jelek és jelentések sajátos osztályai a tagolt és írott nyelveken belül: az idiómák, közmondások, személynevek, mesék, állat-és növénynevek, mesterségszavak, mérték-elnevezések és pénznevek nyelv-közi ozmózisai. És a nyelven kívüliek: gesztusnyelvek és szimbólumok, képek és ikonikus motívumok, dallamok.
A konferencián szeretnének módot adni arra, hogy a fordítástörténelem „hungarikumairól” is megemlékezzenek: mint például Radó György (1912-1994) munkásságáról, aki a fordítástörténeti kutatások talán legnagyobb iniciátora volt a hatvanas évek elején, vagy a magyar születésű Bokor Gáborról (Gabe Bokor, 1937 -), a fordító-és tolmácsipar praktikus támogatására létrehozott Translation Journal alapítójáról.
A részvétel típusai
A szervezők műhelykonferenciát terveznek: néhány kiemelt előadás mellett elsősorban rövidebb (10-15 perces), problémafelvető, feltáró, hipotézis-generáló hozzászólásokkal, amelyeket szakmai beszélgetés követ. A felkészülést és előzetes tájékozódást a megjelenő témák tömör, max. 1-2 oldalas összefoglalóiból szerkesztett, ISBN-számmal rendelkező füzet segíti. Az előadások leírt szövegéből az eddigi tapasztalatok alapján vagy tematikus lapszám vagy önálló tanulmánykötet formálódhat.
Az eseményt 2019. október 16-án, Szegeden rendezik meg 10 és 18 óra között az Agora Informatoriumában. Részvételi díj nincs.
Jelentkezés
Előadás-címeket, összefoglalókat, és tartalmi, ill. szervezési kérdésekkel kapcsolatos észrevételei(te)ket folyamatosan várják a konferencia szervezői:
• Z. Karvalics László (SZTE BTK) zkl[at]hung.u-szeged.hu
• Lénárt András (SZTE BTK) lenarta[at]hist.u-szeged.hu
• Hunyadi Zsolt (SZTE BTK) hunyadiz[at]gmail.com
Ütemezés
- június 28. Második felhívás megjelenése
- július 28. Jelentkezés elküldése (előadás címe, név, munkahely, e-mail-cím)
- szeptember 1. Harmadik felhívás ideiglenes programmal
- szeptember 15. 1 oldalas Előadás-összefoglalók elküldése
- október 1. Végleges program, konferenciafüzet megjelenése
Partnerek
- UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Info-kommunikációs Szakbizottsága
- Magyar Történelmi Társulat Információtörténeti Szakosztálya
- SZTE BTK Fordító és Tolmácsképzés
- SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola
- Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged
Ezt olvastad?
További cikkek
Aláírásgyűjtés az egyetemi oktatás és a kutatás fejlesztéséért
Három egyetem is tiltakozásba kezdett néhány hete az egyetemi dolgozók bérhelyzete miatt, és ezzel a kezdeményezéssel a kutatók is szolidaritást vállaltak. Kiszámítható munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérek emelése – […]
5+1 könyv az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról
Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg. 1848 tavaszán született meg a modern Magyarország, így ez az […]
1848/49-es programsorozat a Bálna Honvédelmi Központban március 15-én
Magyarország nemzeti ünnepének alkalmából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „forradalmi hangulattal” várja az érdeklődőket. A rendezvényt idén új helyszínen, a Bálna Honvédelmi Központban tartják március 15-én. Az egész napos […]
Előző cikk
Ami a középkori csatatérről lemaradt – Monográfia a dinasztikus kapcsolatokról
Font Márta a Közép-Kelet-Európa középkori történeti kutatásának meghatározó alakja, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az MTA doktora. 2005-ben megjelent monográfiája a primer források ismeretében mutatja be, a kereszténység felvételétől, a világi […]