Forradalom a Múzeumban
170 évvel ezelőtt a március 15-i forradalomban a Magyar Nemzeti Múzeum kiemelkedő jelentőségű szerepet kapott, most pedig a látogatók kerülnek a középpontba, az intézmény ugyanis egy nagyszabású, egész hétvégét betöltő programcsomaggal ünnepel.
Ismert mondás, hogy a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz. Ez nem volt másképp a forradalom és szabadságharc során sem, gondoljunk csak Kossuth Lajos megajánlási beszédére. De hogy milyen pénzek forogtak közkézen és milyen különleges érmék keletkeztek 1848-49 folyamán? Március 15-én, 11 órakor a ’48 aprópénzre váltva című tematikus tárlatvezetés keretében Dr. Pallos Lajos numizmatikai szakmuzeológus válaszol a kérdésre. A program 14 órakor megismétlődik.
Akik délben érkeznek a múzeumba, azok Kossuth beszédének másik pontjához kapcsolódhatnak, Dr. Kovács S. Tibor fegyvertörténész a katonákat, azok fegyverzetét mutatja be, külön hangsúllyal a tábornoki fegyverekre.
13 órakor (ismétlésben 15 órakor) M. Lovas Krisztina történész szakmuzeológus tárlatvezetésében 1848 politikaformáló nagy alakjai jelennek meg kétféle nézőpontból: relikviáik által, illetve forradalmi röplapok és ezáltal a korabeli közvélemény tükrében. Mit gondoltak a pesti emberek Széchenyi Istvánról, Petőfiről vagy Deákról? Csütörtök délután kiderül.
És hogy pontosan milyen szerepet is játszott a Nemzeti Múzeum 1848. március 15-én? Hogyan vált az intézmény a nemzeti szabadság jelképévé? 16 órakor Debreczeni-Droppán Béla történész szakmuzeológus előadásában erre is megadja a választ.
Március 15-én a Nemzeti Múzeum kiállításai és a tárlatvezetéseken való részvétel ingyenes. További információ ide kattintva érhető el.
De ahogy a forradalmi események sem csak egy napig tartottak, úgy az ünnepi programok sem érnek véget március 15-én! Sőt, a hétvége napjain (márc. 16-18.) mindenkit kedvezményes belépőjegyekkel várunk: a felnőttjegy 1000 Ft, az ifjúsági-nyugdíjas jegy pedig 500 Ft.
Március 16-án, pénteken időutazásra hív a múzeum. Vajon tudta, és ha igen, hogyan élte meg a reformkori hétköznapi ember, egy hazafias ifjú, vagy épp egy cselédlány, hogy épp a történelem részévé válik? A forradalmi hétköznapokat megelevenítő élő múzeum-színház program keretében ők maguk mesélnek róla három felvonásban, 10,12 és 15 órakor. A jelenetek közötti szünetben további szereplők szólítják meg a látogatókat, akik így kipróbálhatják a korabeli szerencsejátékokat, marketing-ötletekről konzultálhatnak egy 19. századi kereskedővel, vagy akár megtanulhatnak egy-két autentikus tánclépést is. A program regisztrációhoz kötött.
Szombaton és vasárnap a múzeumpedagógia kerül előtérbe, az intézmény a családok és a gyermekek számára készült programcsomagja játékos módon dolgozza fel a forradalmi eseményeket. Milyen mesék keringtek a forradalom idején? Milyeneket írtak a márciusi ifjak? Milyen történetek születtek a néphagyományban a szabadságharcról és résztvevőiről? 14 órától Zalka Csenge előadásában hallhatók népmesék, történelmi mondák és igaz történetek, melyek új ablakot nyitnak a magyar történelem legendás időszakára.
Vasárnap pedig Németh Csaba múzeumpedagógus vezetésével egy drámapedagógiai elemekkel átszőtt interaktív foglalkozáson tárul fel az az 1848/49-es hadviselés és a fegyverek története.
További információ és regisztráció az alábbi felületen:, illetve itt található.
A múzeum programkínálata a márciusi ünnepi hosszúhétvégét követően is folytatódik. Március 25-én ismét a fegyvertörténet kerül a középpontba, újabb 1848-49 tematikájú élő múzeumi program pedig április 11-én és május 19-én várható.
Bódai Dalma
Ezt olvastad?
További cikkek
Széchenyi és Kossuth karikatúrán: Félreértések története történészszemmel – Velkey Ferenc előadása
Hogyan jelent meg a kollektív emlékezetben a Széchenyit, Kossuthot és a „szamarat” ábrázoló karikatúra, illetve annak félreértelmezése? Valóban Széchenyi és Kossuth vitáját ábrázolja? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járt körül […]
Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963)
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Magyar Börtönügyi Társaság Szabadság-e a szabadulás? Amnesztiák, rehabilitációk és szabadon bocsátások (1953, 1963) címmel konferenciát rendezett 2023. november 30-án. A rendezvényt élőben közvetítette a Nemzeti Emlékezet […]
Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl – konferenciabeszámoló
2023. november 17-én a Debreceni Egyetemen rendezte meg a HUN-REN–DE Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete kutatócsoport éves konferenciáját Hadszervezés a 14. századi Itáliában és azon túl címmel. Az előadássorozat a […]
Előző cikk
Budapesttől Versailles-ig – A magyar békedelegáció naplója
Az 1914–1918 közötti világháború történetét már számtalanszor papírra vetették és elemezték a történészek. A Párizs környéki békék tematikája is releváns és gyakori kérdéskörként mutatkozik a korszak szakirodalmában. 1920-ra véget értek […]