2021. április 9-én elhunyt Fülöp edinburgh-i herceg, aki királyi hitvesként egy életen át támogatta II. Erzsébet brit királynőt. A herceg a királynő jobbkezeként és támaszaként tevékenykedett és jótékonykodott csaknem hét évtizeden át. Temetésére április 17-én került sor, melyet a világsajtó kitüntetett figyelemmel kísért. Egyes beszámolók szerint a herceg örült volna a ceremóniának, mivel nagyfokú fegyelem, szeretet és figyelem övezte a szertartást. Fülöp herceg hosszú élete során személyével és tevékenységével összekötötte a monarchiát és népét.

A görög királyi család száműzetése, és a kis „Philippos” utazása

Ahhoz, hogy megértsük Fülöp herceg fiatalkorát, ki kell térnünk családjának viharos történetére. Apja, András herceg, a görög és dán királyi család sarja volt, kiterjedt orosz és brit kapcsolatokkal. Hogyan volt ez lehetséges? A Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg, azaz a Glücksburg-család XI. Keresztély (1818–1906) dán király trónra lepésével vált Európa-szerte ismerté, majd házasodott oly módon, hogy Keresztélyre ráaggatták az „Európa apósa” nevet. Fia, I. György (1863–1913) néven került a trónra, miután a Görög Nemzetgyűlés 1863-ban letette a bajor Wittelsbach I. Ottót, és helyére Györgyöt hívta. Testvérei az angol és orosz uralkodói családokba házasodtak: Alexandra VII. Eduárdhoz ment feleségül, Mária III. Sándor cárhoz, amíg György Olga Konsztantyinovnát, egy Romanovot vett feleségül. Házasságukból született András herceg. A brit családhoz további szálak fűzték Andrást, aki a századfordulón, Viktória angol királynő temetésén ismerkedett meg későbbi feleségével, Battenberg Alizzal.

György egészen az életét követelő 1913-as szalonikii merényletig uralkodott az expanzív politikát folytató Görögország élén. Halála után fiai örökölték a Mon Repos villát és a család birtokait Korfu szigetén. Györgyöt, András bátyja, I. Konsztantin követte a trónon, akinek első uralkodása 1917-ig tartott. A király az első világháború kezdetén elmozdította az antantbarát Venizelosz-kormányzatot, majd semleges németbarát politikát folytatott. Később az antant erők partraszállásakor, fiát, Sándort tették királlyá, majd Svájcba száműzték az uralkodót és családját. Végül 1917-ben az antant oldalán Görögország belépett a háborúba. Az 1920-as sèvres-i békeszerződésben Törökország kárára jelentős kisázsiai területekkel gyarapodott az ország. A háború okozta gazdasági-szociális válság azonban megroppantotta a liberális kormányzatot, így az 1920-as választásokon a konzervatív pártok győztek. Sándort ebben az évben megharapta a kedvenc háziállata, egy berber makákó, melynek következtében vérmérgezésben elhunyt. Helyére I. Konsztantint visszahívták, aki egészen a Kemal Atatürk vezette török ellentámadást követő, 1922-ben fellángoló görög forradalomig uralkodott. A katasztrofális görög vereségek után a konzervatív kormányt venizelista tisztek eltávolították, vezetőjét és hat miniszterét perbe fogták, majd kivégezték. A királyt lemondatták fia, II. György javára, nem sokkal később azonban a belpolitikai harcok következtében 1924 márciusában a liberális és republikánus baloldal kikiáltotta a köztársaságot.

Mindeközben András herceg, a görög hadsereg tisztjeként, a svájci száműzetésből hazatérve a fronton szolgált. 1922-ben, a szangarioszi (sakaryai) ütközetben nyújtott kétes teljesítménye és parancsmegtagadás miatt a forradalmi erők hadbíróság elé állították, és a herceget családjával együtt száműzték az országból. V. György (1910–1936) brit király (Erzsébet nagyapja) parancsára Andrást és családját az HMS Calypso fedélzetén kimenekítették Korfuról. Az 1921. június 10-én született, ekkor 18 hónapos kis „Philippos” egy narancsos dobozban utazott a hajó fedélzetén egészen az olasz Brindisiig, majd onnan Rómába, végül vonattal Párizsba. A család fogadtatását és költözését András sógornője Bonaparte Mária hercegnő segítette.

Hogyan került a Battenberg-család a korona közelébe?

A fiatal Fülöpnek kezdetben boldog gyermekkora volt, szülei azonban hamar külön utakra kerültek. András a kudarcok elől szerencsejátékba és italozásba menekült, valamint szeretőt tartott. Battenberg Aliz pedig pszichés zavarokkal küzdött és külföldi szakemberekkel kezeltették. Fülöpöt 1929-ben Anglia egyik legrangosabb bentlakásos iskolájába, Cheambe adták, amíg testvérei – Margit, Teodóra, Zsófia és Cecília – a német elitbe, a Hohenlohe-Langenburg, Baden, Hannover és Hessen családokba házasodtak. Cecília és családja 1937-ben repülőgépbalesetet szenvedett. A temetésen a családtagokon kívül a szélesebb értelemben vett európai elit és a Harmadik Birodalom is képviseltette magát. Hermann Göring személyesen vett részt az eseményen, a brit közvélemény pedig már korábban sem nézte jó szemmel saját előkelőinek német szálait. 1917-ben a kontinensen végigsöprő forradalmi hullám veszélybe sodorta a brit királyi dinasztiát. V. György – összehangban az ország történelmével és alkotmányával – a regnáló Szász-Coburg-Gotha-Hannover-dinasztia nevét Windsorra változtatta. A Battenbergek hasonlóképp ekkor „angolosították” nevüket Mountbattenre.

Fülöp anyai ágán, Ludwigból Lajos Sándor (Louis Alexander) lett, és az őrgrófi cím adományozásával a Milford Haven nevet vette fel. Később fiai, György („Georgie”) és Lajos Ferenc („Dickie”) is örökölték a címet. Fülöp, nővére halálát megelőzően, iskolaévei alatt sűrűn járt anyai rokonságánál. A látogatásokat azonban badeni oktatása okán meg kellett szakítania, a Boden-tó mellett ugyanis mintaiskolát alakított ki a Baden-rokonság által ismert Kurt Hahn, aki ekkor nagy hatást gyakorolt az ifjú Fülöpre. A nemzetszocialisták hatalomra kerülésével azonban a család és Fülöp jobbnak látta visszatérni Nagy-Britanniába. Hahnt, Hitler kritikusaként, 1933-ban letartóztatták, majd egy évvel később sikerült az Egyesült Királyságba szöknie, végül Gordonstounban alapíthatta újra iskoláját.

Fülöp viszont nem filozófus lett, hanem egyenesen a Brit Királyi Haditengerészethez jelentkezett Dartmouthban. Saját elmondása szerint felmenői és a Mountbatten-rokonság inspirálták döntésében, hiszen a bácsikái és nagyszülei is mind országuk haditengerészeténél szolgáltak.

Miután Eduárddal jó kapcsolatot ápolt az őt indiai útjára kísérő Lajos Ferenc, 1936-ban testközelből nézhette végig az ország alkotmányos válságát, amikor VIII. Eduárd Wallis Simpson amerikai színésznővel folytatott viszonya miatt lemondott a trónról testvére, Albert yorki herceg javára. Albert felvette a VI. György (1936–1952) nevet és örököseként legidősebb lányát, Erzsébetet jelölték, Eduárd pedig a Windsor hercege címet kapta. (A válságot dolgozza fel többek között a 2010-ben bemutatott, BAFTA- és Oscar-díjas A király beszéde, valamint az A Korona c. Netflix-sorozat első évada.) Eduárd lemondása után Lajos Ferenc, immár Lord Mountbattenként, az új uralkodó mellé állt, VI. György így a Mountbattenekre támaszkodott uralkodása során. 1939-ben „Dickie–bácsi” pedig nem volt rest meghívni a Viktória és Albert fedélzetén szolgáló ifjú unokaöccsét, Fülöpöt, aki nagy hatást gyakorolt az ekkor serdülő Erzsébetre.

A Mountbattenek felemelkedése

Amíg a felnőtt nővé érő Erzsébetet a királyi és országos propagandamunka jegyében autószerelés közben fotózták, illetve rádióműsorokban szerepeltették, a háború évei alatt Mountbatten, a Délkelet-ázsiai erők parancsnokaként, a konvojokat védelmező flottára irányította Fülöp herceget, és igyekezte távol tartani a heves ütközetektől. Kivételt csak az 1941-es matapan-foki ütközet jelentett, melyben a herceg az HMS Valiant fedélzetén kulcsfontosságú szerepet vállalt: az esti ütközet során felfedezte a német egységek helyzetét.

A háború vége felé, 1944-ben, Fülöp elvesztette édesapját, testvérei az ellenséges hátországban éltek. Életében csak a Mountbattenek maradtak, valamint – későbbi tanácsadója és titkára – egy Mike Parker nevű ausztrál tengerésztiszt, akivel hölgyek társaságában sokszor együtt mulattak. 1946-ig Erzsébetnek szintén akadtak udvarlói, például a királynővel sokszor hírbe hozott Lord Porchester. A háború utolsó évében, az egyre sűrűbbé váló Buckinghamben tett látogatások után azonban hamar egymásra talált Fülöp és Erzsébet. 1947-ben Fülöp beleegyezett abba, hogy felvegye anyja családnevének angolosított változatát – így lett Mountbatten –, ugyanakkor el kellett hagynia görög és dán címeit. A „honosítást” Lord Mountbatten kitartó munkája előzte meg, aki a háború alatt VI. György angol és II. György görög királyokkal levelezett Fülöpről. A herceg ugyanis – függetlenül attól, hogy családját egy időre megfosztották görög státuszától – csak ekkor kapott brit állampolgárságot. Nem meglepő módon, bácsikája szintén központi szerepet játszott a házasság előkészítésében, azonban állandó sürgetésével inkább hátráltatta a frigyet. Fülöp sokszor sérelmezve tette szóvá bácsikája ténykedését, például 1947-ben:

„Nem kívánok udvariatlan lenni, de úgy tűnik kedvedre való a gondolat, hogy te lehetsz ennek a kis műsornak az általános ügyvivője és tartok attól, hogy ő [Erzsébet] nem fogadja oly’ engedékenyen e gondolatot, mint én. (…)”

1946-ban, a királyi család Balmoralban tett látogatásakor, Fülöp megkérte Erzsébet kezét, aki igent mondott. György ugyan többnyire jó véleménnyel volt Fülöpről („… intelligens, jó humorú, és jól gondolkodik a dolgokról”), azt a feltételt szabta az ifjú jegyeseknek, hogy a hivatalos eljegyzés csak Erzsébet 21. születésnapját követően történhet meg. Az eljegyzést 1947. július 10-én jelentette be hivatalosan a Buckingham Palota, majd november 20-án házasodtak össze. Az esküvőt a BBC csaknem 300 millió ember számára közvetítette világszerte.

70 év a korona és a közönségkapcsolatok szolgálatában

Fülöp, ugyan 1948-ban még nem Prince Consort-ként, azaz hitveshercegként vett részt a hivatalos körútjukon, párizsi és máltai látogatásuk során későbbi szerepének minden elemét el kellett sajátítania. A hitvesherceg az uralkodónő férje, aki nem saját jogán uralkodik, és csak formálisan viselheti címeit, azaz nem társuralkodó. A pozíciót korábban Viktória férje, Albert herceg viselte, aki a saját korában jelentősebb befolyással rendelkezett a politikában. A leendő királynő férjeként, reprezentatív és jótékonysági feladatok hárultak Fülöpre, melyeket 1917-től szorgalmaztak a királyi családban, és amelyekről úgy vélték, elősegítik a nép és az uralkodói ház kapcsolatát. A herceg, akinek családját egy forradalom  űzte el, pontosan tudta, hogy a monarchia sorsa függ a teljesítményétől. A közönségkapcsolatokra – mai szóhasználattal PR-ra – nagy szükség volt az elkövetkezendő években, a Brit Birodalom ugyanis Nemzetközösséggé alakult, az összetartó erőt pedig a monarchia jelentette.

Az alig pár éves Károllyal és Annával a Clarence-házban töltött „gondtalan”életüket azonban nem sokáig élvezhették: 1952-ben, VI. György halálát követően, Winston Churchill és miniszterei a Kenyából hazatérő Erzsébetet már királynőként fogadták. Egy év múlva jött el a pár igazi próbatétele. Az 1953-as koronázási ceremóniát a BBC immár televízión keresztül is közvetítette, Fülöpnek pedig ott kellett hagynia a katonai pályát és a Királyi égierővel kapcsolatos ambícióit. A legbántóbb Fülöp számára azonban Erzsébet családnevének politikai játszmája volt. Churchill, valamint más politikusok befolyásának köszönhetően Erzsébet a Windsor nevet hagyta meg utódainak és egyúttal a Mountbatten nevet hivatalosan 1999-ig mellőzték. A konfliktust Lord Mountbatten fiaskója okozhatta, aki 1947-ben utolsó alkirályként felügyelte az Indiából történő kivonulást és így nevét összekötötték a több évszázados brit uralom végével.

A következő 70 évben Fülöp volt Erzsébet férje, tanácsadója és támasza. A botrányok közepette mindent megtett a reprezentatív feladatok megfelelő ellátásáért, és igyekezett kiküszöbölni a család, főleg gyermekeik, Anna, Károly, András és Eduárd baklövéseit. 2017-es visszavonulásáig 780 különféle szervezetben viselt tisztséget, illetve támogatta azokat. Minden igyekezete ellenére sokszor a pletykák és a sajtó célpontjává vált. A legismertebb ilyen esetek közé tartozik, amikor 1986-ban „vágottszeműt” emlegetve szólt be egy Kínában tanuló brit diáknak, vagy amikor 1997-ben gúnyosan Reichskanzler-nek, azaz birodalmi kancellárnak szólította Helmut Kohl német kancellárt, és még folytathatnánk a sort. A királynőhöz hasonlóan odavolt a lovassportokért, kiváltképp a fogathajtó versenyekért, aminek szabályait maga dolgozta ki, és amelyet 50 éves koráig személyesen is űzött. Edinburgh hercege az 1970-es és 1980-as években a lovassportok révén ismerkedett meg Magyarországgal, és a Nemzetközi Lovasszövetség elnökeként több alkalommal hazánkba látogatott. Folytatva „aranyköpéseinek” sorát, Budapesten állítólag megjegyezte egy brit turistának: „Maga nem régóta lehet itt, nincs sörhasa.”

A herceg nem csak fanyar humoráról volt híres: életében 42 katonai tisztséget töltött be a Brit Fegyveres Erők és a Nemzetközösség haderejében, köztük a lord nagyadmirális címet is viselte. A kanadai koronatanács tagja volt, számos ösztöndíjat és ifjúsági szervezetet (pl.: Nemzetközösségi Diákkonferencia) támogatott, állat- és természetvédelmi szervezetekben (pl.: ACF, WWF) elnökölt, valamint tudományos és sportszervezetekben (pl.: angol labdarugó-szövetség, Marylebone Krikett-klub) tevékenykedett. Ezen kívül a Windsor-birtokok őrének ősi címét viselte, és a főgondnokok segítségével a területen mintagazdaságot alakított ki.

Gyászszertartás katonai tiszteletadással

Fülöp herceg 2021. április 9-én hunyt el, április 17-én a Windsor-kastély Szent György kápolnájában helyezték végső nyugalomra. A herceg hosszú élete során tevékenységével összekötötte a királyi családot és a népet, történelmi jelentőségű munkájával hozzájárult a királyi család sikeréhez, és ahhoz, hogy II. Erzsébet (1952–) a világ leghosszabb ideje uralkodó monarchája lett. A gyászszertartás rendjéről szintén maga a herceg rendelkezett. Elsőként a herceg kedvenc fogatát hajtották át a kastély IV. György kapuján, majd a koporsót szállító Land Rovert, melyet a herceg maga alakíttatott át. A királyi család prominens tagjai végül a Gránátos Gárda és Őfelsége Fegyveres Erejének más zenekarainak gyászceremóniája közben kísérték végső nyughelyére Fülöpöt. Az anglikán szertartás kimért volt és rövid keretek között zajlott, melyen ugyan részt vett Canterbury érseke, azonban a szertartást a Szent György kápolna esperese, David Conner vezette. Fülöp idén június 10-én töltötte volna be 100. életévét. Ő volt a történelem leghosszabb ideig szolgáló királyi hitvese.

Bordás Bertalan

Irodalom és források:

Brandreth, Gyles: „Exile, deaths and abdications . . . Prince Philip saw it all, so he had perspective”. The Times, 2021. április 17. https://www.thetimes.co.uk/article/gyles-brandreth-exile-deaths-and-abdications-prince-philip-saw-it-all-so-he-had-perspective-l83580l5f (letöltve: 2021. április 19.)

Brandreth, Gyles: Philip and Elizabeth. Portrait of a Royal Marriage.  W. W. Norton & Company, New York, London, 2005.

Brandreth, Gyles: „Prince Philip would have been touched by public reaction”. BBC News, 2021. április 10. https://www.bbc.com/news/uk-56703415 (letöltve: 2021. április 19.)

Britain’s Longest Reigning Monarch. The Majestic Life Of Elizabeth. Vision Media-Little Dot Studios, Real Royalty, Foxy Games, YouTube, https://www.youtube.com/watch?v=JJoxEDqGFK0 (letöltve: 2021. április 19.)

Eade, Philip: Young Prince Philip. His Turbulent Early Life. Harper Collins Publishers, London, 2011.

Földi Bence: „Fülöp herceg magyar segítséggel „játszotta ki” a brit törvényeket”. Benyóblog, 2021. április 22.  https://medium.com/a-benyoblog/f%C3%BCl%C3%B6p-herceg-magyar-seg%C3%ADts%C3%A9ggel-j%C3%A1tszotta-ki-a-brit-t%C3%B6rv%C3%A9nyeket-fd550be88987 (letöltve: 2021. április 22.).

Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I. Európa. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2006.

„Philip, duke of Edinburgh”. Encyclopedia Britannica, 2021. április 9. https://www.britannica.com/biography/Philip-duke-of-Edinburgh (letöltve: 2021. április 23.)

„Prinz Philip tritt von offizielen Verpflictungen zurück”. Die Welt, 2017. május 5. https://www.welt.de/vermischtes/article164242914/Willkommen-Herr-Reichskanzler.html (letöltve: 2021. április 19.)

Shenouda Nóra: „Fülöp herceg a megfoghatatlan”. Royal sztorik & királyi krónikák. 2021. április 9. https://everythingaboutthehouseofwindsor.blog.hu/2021/04/09/a_legfontosabb_tenyek_fulop_hercegrol_narancsladatol_a_windsori-kastelyig (letöltve: 2021. április 19.)

Seward, Ingrid: Prince Philip revealed. A Man of His Century. Simon and Schuster, New York, London, 2020.

Ezt olvastad?

„A tudomány kollektív műfaj” – interjú Kasza Péterrel az elBeszélőben

Kasza Péter a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-Filológia és Neolatin tanszékének és az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori

X