Görgey-kör Délután: A napóleoni háborúk hadművészete

Nyílik már az iskola kapuja… Az új tanévvel az új évad is elkezdődött a Görgey-kör Délután programsorozatban. A Görgey-kör és az NKE HHK Hadtörténelmi, Filozófiai és Kultúrtörténeti Tanszék közös szervezésében rendezett kerekasztal-beszélgetések második évadjának első témája a Napóleoni háborúk hadművészete volt. Németh Balázs, a történelmi lőfegyverek szakértője által moderált est előadói Lázár Balázs és Nagy-L. István, a Hadtörténeti Intézet munkatársai voltak.

Miben állt Napóleon sikere? Adott-e valami újat a francia forradalmi hadművészethez képest, vagy pusztán akaratereje, kezdeményezőkészsége és éleslátása tette őt korának egyik legkiemelkedőbb hadvezérévé? Ehhez hasonló izgalmas kérdésekre kereste a választ előadásában Nagy-L. István hadtörténész, aki a napóleoni hadművészet két nagy fortélyára; a belső vonalon történő mozgásra, valamint az ellenség utánpótlási vonalainak elvágására összpontosított. Ütközetek és csaták hosszú példatárán keresztül pillanthattunk rá a francia hadsereg és Bonaparte tábornok, a későbbi francia császár nagyszerű hadjárataira. Itália, a Duna-völgye és a Morvamező elevenedtek meg a hallgatóság előtt miközben a térképek segítségével a szemük elé tárult a francia nagystratégia. Berthier, Napóleon vezérkari főnökének munkája és mesteri összhangja a francia császárral szinte könnyűnek mutatta azt a könyörtelen és idegőrlő szervező munkát amit a párhuzamos vonalakon menetelő hadtestek összehangolása jelentett.

Lázár Balázs ezt követően a franciák kontinentális ellenlábasát, a birodalmi egység megtartásáért küzdő Habsburg Monarchia hadseregét és annak hadművészetét mutatta be. A „Bud Spencer filmek gonoszaihoz” hasonlítható Közép-európai hatalom minden nagy verés után talpra állt, hogy újra szembenézzen a francia pofozógéppel. Károly főherceg, a császári-királyi hadsereg főparancsnoka modernizálni kívánta a seregszervezetet, amelynek eredményei sokban függtek a Habsburg Monarchia folyamatos pénzínségétől is. A császári hadsereg tüzérsége és lovassága mindezek ellenére Európa élvonalába tartozott. De vajon pálcát kell-e törnünk az 1806-ban megalakult Osztrák Császárság hadügyi reformjai fölött, hiszen végeredményben Napóleon elbukott, míg I. Ferenc császár diadalmasan vonult be Párizsba 1814-ben. Az 1814–1815-ös kongresszus pedig egyértelművé tette Bécs nagyhatalmi helyzetét az európai kontinensen.

Az ehhez hasonló kérdések megvitatása azonban már az est második szakaszára maradt, ahol a beszélgető partnerek a korszak teoretikusai segítségével számot vetettek a napóleoni hadművészet sokszínűségével, hiszen a több évtizeden át tartó koalíciós háborúk olyan katonai gondolkodókat és vezetőket neveltek ki, mint Jomini, Clausewitz és Radetzky. Napóleon, császárként egymaga lefedte a teljes államapparátus irányítását: miközben hadparancsot diktált, átnézte a francia újságok másnap megjelenő számait és ellenőrizte a párizsi színházak műsorát. Hogy a rendszer működőképes maradjon, a megfelelő emberek kellettek számára a környezetében. Ezzel szemben a bécsi Hofburgban élő Ferenc császár környezete folyamatos befolyása alatt élt: míg a franciák nagystratégiájának célja a folyamatos győzelem volt, addig Bécs célja a birodalom támaszát jelentő hadsereg megtartása és a végzetes vereségek elkerülése volt: Párizs harcolni, Bécs tárgyalni akart.

Egy biztos: a Görgey-kör Délután programsorozat idén is folytatódik és érdekesebbnél érdekesebb témákat, zajló kutatások aktuális eredményeit, a Görgey családhoz köthető háborúk hadtörténeti csemegéit hozza el az érdeklődők elé! Októberben Damjanich János katonai pályafutása, novemberben pedig az 1848-as honvédsírok és emlékművek kerülnek majd a boncasztalra. A részletekért és a Görgey Kör további programjaiért érdemes figyelemmel kísérni a www.görgey.hu honlapot!

Matányi Marcell

Ezt olvastad?

Színészből elnök: Ronald Reagan és elnöksége

Ronald Reagan az Amerikai Egyesült Államok negyvenedik elnöke volt 1981 és 1989 között. A színészből lett elnök pályafutását Magyarországon jellemzően

X