Gótikus emlékek Pilistől Párizsig – Egy kiállítási katalógus ismertetése

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet és az MTA–DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület kutatócsoport közös kiállítást rendezett 2016. május 16-a és június 30-a között „Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai címmel. A kiállítás kurátorai Bárány Attila, Benkő Elek és Kárpáti Zoltán voltak. Jelen ismertetés az általuk szerkesztett kiállítási katalógust veszi górcső alá.

A kötet borítója

A kiállítás és a hozzá készült katalógus szerzőit már korábban is foglalkoztatták a magyar-francia diplomáciai, dinasztikus, művészeti és egyházi kapcsolatok a középkorban. Ugyanis 2012. szeptember 5-6-án a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete adott helyett a „Francia-magyar kapcsolatok a középkorban” című nemzetközi konferenciának. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatai tanulmánykötet formájában is megjelentek. (Francia-magyar kapcsolatok a középkorban. Szerk. Györkös Attila – Kiss Gergely. Speculum Historiae Debreceniense 13. Debrecen 2013.) Így ha felkeltette a látogató / az olvasó érdeklődését a kiállítás és a katalógusban szereplő tanulmányok témája, és többet szeretne meg tudni a francia-magyar kapcsolatokról, akkor a fentebb említett kötet izgalmas és minden szegmensre kitérő tanulmányait is ajánlom.  A kötet második része is megjelent, mely ezúttal francia nyelven közöl tanulmányokat.

A részlet a kiállításból

A kiállítás és a jelenlegi kötet nem csak a szakértők számára mutatja be a legújabb kutatási eredményeket; hanem a laikusok számára is lebilincselő látványt nyújtanak a katalógusban található dokumentumokról és korabeli tárgyakról készült fotók; valamint a szakmai zsargonnal megfogalmazott mégis könnyen követhető és érthető tanulmányok. Maga a kiállítás és a katalógus tanulmányai egy olyan időszak titkait idézi meg, amely Magyarországnak egy kevéssé ismert korszaka. II. András politikájával, elsősorban francia kapcsolataival és annak a korabeli kultúrára, építészetre, művészetre tett hatásaival ismerkedhet meg az olvasó. A kötet szerzői kutatásukkal és részletekbe menő alapos forrásfeldolgozásukkal jelentős vállalkozást vittek végbe és hiánypótló munkát alkottak egy igényesen illusztrált kiállítási katalógus formájában. A színvonalas grafikát és tipográfiát Kelemen Richárd készítette. 

A kiállítási katalógus összesen tizenhét publikációt tartalmaz. A szerkesztők a tanulmányokat egységes jegyzeteléssel látták el, és tematikus sorrendbe rendezték. Valamennyi szerzőre jellemző, hogy forrásrészletekkel vagy régészeti ásatási anyagokkal színesíti és bizonyítja álláspontját; valamint a nívósan illusztrált képi forrásokhoz pontos leírást és származási helyet ad meg. Valamennyi írás végén irodalomjegyzék található, amely segíti az olvasó további elmélyülését és tájékozódását az adott témában. Ezen kívül a katalógus a felhasznált források megadásával, részletes bibliográfiával zárul.

A jelen könyvismertető megírásakor a szerző nem törekedett a tanulmányok részletes bemutatására. Legfontosabb célkitűzésként azt határozta meg, hogy betekintést nyújtson a szerzők által kutatott szegmensekbe és új kutatási eredményeikbe; felkeltve ezzel az olvasó figyelmét a témára, a kiállítás és a katalógus teljes tartalmára.

A katalógust Gulyás Gábor szavai nyitják meg és Bárány Attila összegzése zárja le.

Először Bárány Attila adja közre az olvasó számára a kiállítás anyagának történelmi hátterét és egy részletes családfa segítségével eligazít bennünket III. Béla és II. András francia kapcsolataiban. Ez után Kiss Gergely egyik tanulmányában a párizsi egyetemre járt magyar főpapokat és szerepüket a magyar királyi kancellária kialakulásában mutatja be. A másikban ismerteti azoknak a francia származású főpapoknak az életpályáját, akik tevékeny szerepet játszottak a magyar egyházi életben, a műveltség és a kultúra alakulásában II. András uralkodásának idején.

Novák Ádám két olyan főpap (Róbert és Bertalan) pecsétjein keresztül mutatja be a francia kapcsolatok hatását, akiknek életpályáját előzőleg Kiss Gergely tanulmányában már olvashattuk. Majd következő tanulmányában II. András pecséthasználatának röviden ismertetése közben próbál választ adni arra a kérdésre is, hogy vajon miért 1213-tól kezdve használja a kettőspecsétet az uralkodó?

II. András második kettős felségpecsétjeinek előlapja

A II. András korabeli műveltséget és írásbeliséget tárgyaló tanulmányok után Bárány Attila II. András 1217-18-as keresztes hadjáratának lehetséges okát vizsgálja. A vizsgálat kiindulópontja a nyugati szakirodalomban is meghonosodott azon elképzelés, mely szerint András keresztes vállalkozását pusztán latin császári ambíciói késztették. A tanulmány végén az olvasó szeme előtt kirajzolódik egy lehetséges szövetségi rendszerről szőtt elképzelés, melyet II. András szeretett volna létrehozni, és ezért már a Szentföldön és onnan hazafelé tartva útközben is tárgyalásokat folytatott. Miért pont András volt erre a legalkalmasabb személy? Az olvasó a tanulmány végén erre a kérdésére is választ kaphat.

A Szentföldön tett kalandozást követően betekintést nyerünk, szintén Bárány Attila tollából, Jolánta királyné tevékenységébe, valamint Courtenay Róbert magyarországi látogatásának lehetséges okaiban. A két tanulmány a magyar uralkodó számára a Courtenay-famíliával kialakított házassági kapcsolatban rejlő lehetőségeket is vizsgálja.

Töredékes vitézi sírkő rekonstrukciója

A külpolitikai és a dinasztikus kapcsolatokban rejlő lehetőségek tárgyalását követően újra visszakanyarodunk a pecséttanhoz és az abban rejlő új, modern lehetőségekhez. Novák Ádám Anjou Izabella magyar királyné pecsétjeinek bemutatását követően a középkori pecsétek 3D modellezéséről ad közre egy rövid ismertetést. Ismerteti az új, modern technika előnyeit és az abban rejlő lehetőségeket. Az eljárás segítségével például lehetőség nyílik arra, hogy a már megsemmisült pecséteket újból előállítsák a fellehető töredékekből; valamint a pecsét eredeti színeit is rögzíthetik. Az új technikának köszönhetően a középkori írásbeliség kézzel foghatóvá válik a szélesebb közönség számára; és akár oktatási segédeszközként is használhatók a 3D modellezéssel készült pecsétek.

Benkő Elek, Györkös Attila, Bárány Attila és Novák Ádám közös tanulmányaiknak köszönhetően megismerhetjük a ciszterci rendet. A rend megtelepülésének folyamatát Magyarországon és a pilisi monostor keletkezésének körülményeit.

A pilisi konvent pecsétje és 3D rekonstrukciós pecsétnyomója

Benkő Elek különálló tanulmányaiban (háromban) részletesen bemutatja a pilisi monostor alapításának és építésének történetét. Bemutatja az apátság területén feltárt 12 sírt, és megindokolja, miért nem lehet közte Gertrudis királyné síremléke. Végül a kolostor területéről előkerült égett, részben megolvadt könyvsarokveretekből hozzávetőlegesen megbecsüli a pilisi ciszterci monostor könyvállományát.

A Pilishez mindig is sötét titkok, legendák és emlékezetes történetek kötődtek. A katalógusban is megjelenik egy: ki lehet a titokzatos pilisi lovag, akinek sírja a káptalanteremben található? Bárány Attila és Benkő Elek közös tanulmánya közreadja a korábbi álláspontokat és megfogalmazzák saját hipotézisüket is a lovag kilétével kapcsolatban. Hogy kit rejt a titokzatos sír a szerzők szerint, a kedves olvasó csak akkor tudhatja meg, ha kézbe veszi és elolvassa a Pilisi gótika kiállítási katalógusának tanulmányát.

Összességében elmondható, hogy a 2016-ban megjelent igényesen szerkesztett, nívós kiállítási katalógus, nemcsak egy kiállítási anyag könnyebb megértéséhez nyújt segítséget; hanem a benne megjelent tanulmányok hiánypótló munkák is a vizsgált időszakhoz. Ezért nem csak a művelt nagyközönség számára ajánljuk, hanem az adott korszak szakértői számára is, akik így a legújabb kutatási eredményekkel és hipotézisekkel is megismerkedhetnek.

A kötet adatai: Pilisi gótika – II. András francia kapcsolatai. Szerk.: Bárány Attila – Benkő Elek – Kárpáti Zoltán. A Ferenczy Múzeumban, Szentendrén megrendezett, 2016. május 16. és június 30. közötti kiállítás katalógusa. Debrecen – Szentendre, 2016. (Memoria Hungariae 3.) 157 p. ISBN 978-963-508-837-9.

Ezt olvastad?

Az Eötvös József Collegium Történész műhelye 2018. március 1–2. között immáron negyedik alkalommal rendezte meg hagyományosnak tekinthető éves műhelykonferenciáját, a
Támogasson minket