Megtestesült gonosz vagy felmentésre váró áldozat? – Grünwald Béla életrajza

Demmel József legújabb könyvének már a címe is sokat elárul: Szörnyeteg Felső-Magyarországon? Grünwald Béla és a szlovák–magyar kapcsolatok története. Hiszen az abban feltett kérdés jelzi számunkra, hogy a szerző, aki folyamatosan igyekszik a dolgok mögé látni, újabb és újabb miértek feltevésével és a mikroszintű részletek összerakásával nagyívű, politikatörténeti kérdésekre is választ adni, most ismét talált egy olyan témát, melynek megbolygatásával néhány dolgot kénytelenek leszünk újragondolni múltunk értelmezésével kapcsolatban. Jelen esetben a fő kérdés Grünwald Béla karaktere, melynek aprólékos kifejtésén keresztül még árnyaltabban láthatjuk meg a szlovák-magyar történetírás kettősségét, a 19. századi vármegyék működésének egyes jellemzőit  és összefüggéseit, illetve a munka már puszta létével is rávilágít a történelmi életrajzírás módszertanának kérdésére is.

Demmel József: Szörnyeteg Felső-Magyarországon? Grünwald Béla és a szlovák-magyar kapcsolatok története, Ráció Kiadó kft.  2021, 284 oldal. (Kép forrása: Lira.hu)

Demmel József munkáira jellemző a társadalomtörténeti hatásoktól, sőt, társtudományok bevonásától sem mentes elemző életrajzábrázolás. Már első, Ľudovít Štúrról szóló könyvének szemléletét és módszertanát is ez a fajta hozzáállás jellemezte, és későbbi munkáiban is meghatározó ez a megközelítés. Például a Szeberényi család generációit egyenként vizsgálva igyekszik önazonosságuk egyes elemeit, motivációikat, a döntéseik és tetteik mögött álló mozgatórugókat feltárni a A kettős identitás ára című könyvében, vagy épp a korszak nyelvi problémáinak összetettségét ábrázolja a Justh Józsefet bemutató, Pánszlávok a kastélyban című munkában. Ezek a politikatörténet és a társadalomtörténet határán születő munkák kiváló példái annak, hogy a hagyományos értelemben vett életrajzokban nem ábrázolt aspektusok mennyire fontosak lehetnek nem csak az ember, de a körülötte és akár tőle nem függetlenül zajlott politikai folyamatok értelmezéséhez is. Grünwald Béla életrajza pedig, – főleg, ha elemző megközelítéssel és szakértői szemmel nyúlunk a témához, ahogy ez a szerző is tette – kifejezetten fontos és hiánypótló segítség a 19. századi szlovák-magyar konfliktusok, és az észak-magyarországi politikai közeg mélyebb megértéséhez.

Miért pont Grünwald Béla? Egyrészt a sokat emlegetett íróról, politikusról, történészről azt gondolhatnánk, hogy már elég alaposan ismerjük őt. Valójában azonban meglepően keveset tudunk róla, illetve keveset tudtunk mostanáig. A szlovák-magyar közös történelem kutatásához nélkülözhetetlen közelről megismerni azt a figurát, akinek kulcsszerepe volt a három szlovák gimnázium bezáratásában és a Matica slovenská feloszlatásában. Ugyanis ezek az események a szlovák nemzeti emlékezet legfontosabb fájdalompontjai közé tartoznak.

Grünwald Béla 1880. évi arcképe a Vasárnapi Ujságban (Kép forrása: Wikipedia)

Demmel József arra a jelenségre is felhívta a figyelmet, hogy ha Grünwald Béla életrajzát nézi, legalább három különböző ember portréja jelenik meg előtte. Az egyik az a szörnyeteg, akinek a szlovák nemzeti kánon látja őt, hiszen sérelmeiből fakadóan Grünwald Béla egy személyben testesíti meg az 1874-75 utáni magyar politikát. De magyar oldalon, ahol megítélése természetesen jóval pozitívabb, szintén több portré bontakozik ki. Egy tehetséges és sikeres politikusé vagy épp egy kiváló történészé, akiről Jászi Oszkár is pozitívan nyilatkozott. Ez a jelenség azonban korántsem egyedülálló. Például Matus László most megjelent könyvében a Ján Mastičról szóló tanulmányában szintén ezt a kérdést ecseteli. A szóban forgó tanítóról összegyűjtött forrásokon keresztül több párhuzamos, egymással nem érintkező életrajz állítható fel ugyanarról a személyről, attól függően, hogy milyen aspektusból vizsgáljuk őt és tetteit. Ugyanezt tapasztaltam, mikor Petőfi Sándor aszódi tanárának, Koren Istvánnak a portréjával foglalkoztam. Ennek a módszertani-szemléleti konfliktusnak a feloldására, úgy tűnik, hogy csak a nagyon alapos, elemző életrajzírás képes. Ezt a fajta életrajzot mutatja be számunkra Demmel József Grünwald Béla életén és munkásságán keresztül. Erre a munkára véleményem szerint úgy is lehet tekinteni, mint egyfajra módszertani mintára. A szerző gondolatmenete világosan és egyértelműen követhető, olyannyira, hogy elemzései pontról-pontra, gondolatról-gondolatra vezetnek végig azon a logikai szálon, amely mentén megközelíti az adott problémát, és újabb-és újabb kérdéseket tesz fel. Úgy vezet végig minket Grünwald Béla életén, Zólyom és Turóc vármegye politikai viszonyain, a gimnáziumok bezárásának és a Matica feloszlatásának aprólékos történetén, hogy közben végig a fejébe látunk, az ő szemével olvassuk a forrásokat és kötjük össze a szálakat. Láthatjuk az általa hozott következtetések mögött álló elemzés legapróbb részleteit is. Ahol a szerző nem talál egyértelmű és megnyugtató választ, ott tovább kutakodik. Mi pedig vele kérdezünk, vele kutatunk, forrást elemzünk, és válaszolunk. A végére pedig összeáll az egész.

Demmel József saját bevallása szerint sem tervezett hagyományos értelemben vett életrajzot írni. Éppen ez az oka annak, hogy Grünwald Béla életét, mégha lineárisan haladva ismerhetjük is meg, nem a hagyományos struktúra szerint tárja elénk. Bizonyos életszakaszok, élethelyzetek, vagy épp konfliktusok köré kialakított csomópontokon keresztül rajzolódik ki előttünk az alispán összetett karaktere. Ezt már a gyűjtőfejezetek címei is kiválóan szemléltetik. A bevezetés után ugyanis Zólyom vármegye bemutatása következik (A fenevad birodalmában. Radvánszky Antal és Zólyom vármegye 1840-1867), hogy mintegy előzményként megismerhessük annak a közegnek a múltját, ahol Grünwald Béla főjegyző lett. Ebből a rendkívül tanulságos fejezetből egyébként megismerhetjük a szlovák nemzeti ügy elkötelezettjeinek, azaz a szlovák entuziaszták és a liberális magyar hivatali elit erőviszonyainak alakulását egészen Grünwald érkezéséig. A szerző által használt entuziaszta kifejezés hátterére Matus László könyvében részletes magyarázatot találunk, melyből kiderül, hogy a szlovák „národovec” kifejezés fordítása.

Besztercebánya látképe 1906-ban, középen a Barbakán (Kép forrása: Fortepna / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)

Az említett főfejezet egyik alfejezetét mindenképpen kiemelném. Amikor a korszak szlovák-magyar viszonyával foglalkozunk, önkéntelenül zárt csoportokat, szilárd válaszfalakat képzelünk el az egyértelműen bekategorizálható történelmi szereplők körül. Ez azonban a múltban nem teljesen így történt. Főleg 1848 előtt volt jellemző, hogy ezek a határok könnyen összemosódtak. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a politikai folyamatok ekkor még nem kényszerítették az identitások közötti karakteres választásra a szlovák entuziasztákat (sem), a magyarokkal való együttműködés és közös munka nem zárta ki azt, hogy azzal párhuzamosan a szlovák nemzeti mozgalom aktív, sokszor élvonalába tartozó szereplői legyenek. Az éles választóvonal 1848-1849 után alakult ki. Demmel ezt a jelenséget ismerteti részletesen az Átjáró című alfejezetben, melynek címe igazán találó: a szlovák és magyar identitás közötti “átjáróra” utal. Több életrajzi példával szemlélteti számunkra ezt jelenséget, és arra is felhívja a figyelmet, hogy például a nemzeti kánonok azért hallgatnak ezeknek az egyébként a mozgalom szempontjából sokszor meghatározó személyeknek az 1848-1849 előtti életszakaszáról, mert ahogy a szerző fogalmaz: „A szlovák-magyar nemzeti ellentétek leegyszerűsítése miatt már nem volt értelmezhető a magyarokkal együttműködő szlovák értelmiségi karaktere.” Ennek a jelenségnek az ismerete megkönnyíti a közös múlt hatékonyabb megértését.

A következő fejezet Grünwald fiatalkorával foglalkozik, itt kerül sor például a család és a nyelvi háttér bemutatására. Demmel ebben a fejezetben azokra az elemekre fókuszál, amelyek meghatározhatták Grünwald jövőjét. Például a családi háttere, családjának története, nyelve, és általánosságban a nyelvi közeg, melyben a könyv főszereplője szocializálódott. Az iskolák, az ifjú Grünwaldot érő hatások vizsgálata mind egy célt szolgálnak: megismerni szlovákellenességének alapjait. Azonban ezekben az években nem találjuk nyomát a későbbi “fenevadnak”.

A harmadik nagy fejezet Grünwald hivatali karrierjét mutatja be, követve a kronológikus sorrendet, 1874-el, egy fontos évszámmal ér véget a munka ezen szakasza, meghatározva az életrajz súlypontjait: Grünwald élete a meghatározó lépések, a három szlovák gimnázium illetve a Matica bezáratása előtt, alatt, és után. Hogy miért így tagolódik Grünwald életútja? Mert történelmi karakterként a legfontosabb és legmeghatározóbb tettei kerülnek a munka fókuszába. Hiszen a három szlovák gimnázium bezárásában (előtte a besztercebányai szlovák középiskola átalakításában), valamint a Matica slovenská felszámolásában betöltött szerepe határozza meg a történelemben, legfőképpen a szlovák történelemben betöltött szerepét, ezért életrajzát ekörül a tengely körül érdemes értelmezni. A következő, 4. nagy fejezet helyét és szerepét csak akkor értjük meg a struktúrában, ha már elolvastuk. A tartalomjegyzékre pillantva ugyanis nem rajzolódnak ki az összefüggések. Ez a fejezet Grünwald Béla magánéletével foglalkozik. Itt különösen fontos és meghatározó szerepet kap Viliam Pauliny-Tóth, és a közös vitájuk, Ugyanis e vita során olyan személyeskedő, a magánéletét kifigurázó, és arra kiható támadások érték Grünwaldot, amelyek alapvetően változtathatták meg életét. Talán ez az Achilles-sarok vezetett ahhoz, hogy végképp a szlovák mozgalom ellen forduljon?

Szlovák Nemzeti Felkelés (Slovenského národného povstania) tér (IV. Béla király tér) az Óratorony felől nézve (Kép forrása: Fortepan / Schermann Ákos)

A következő főfejezet a szlovák gimnáziumok bezárásának történetét ismerteti. Ebben a témában alapossága miatt is megkerülhetetlenné válik Demmel új munkája, ugyanis a három szlovák középiskola bezárásának körülményeit minden egyes tényező alapos vizsgálatával mutatja be. A liberális jogállam törvényi szabályozása például alapvetően akadályozta az iskolák bezáratásának végrehajtását, a leírásból megtudhatjuk, hogy milyen úton-módon sikerült mégis elérnie Grünwald Bélának a célját. Nem csak a dualizmus kori politikai rendszer működésébe látunk bele, illetve annak meghatározó fordulópontját ismerhetjük meg közelebbről, hanem a nemzetiségi politikában bekövetkező változás előszeleit, folyamatát is láthatjuk. Emellett az egyház és a hatalom viszonyát, valamint egyéni döntések és érdekek szövevényeit kell mélyen átlátnunk ahhoz, hogy pontosan megértsük, mi történt azokban az években az adott megyékben és az országban. Kifejezetten izgalmas azt is végigkövetni, hogy milyen politikai eszközöket hogyan használt fel az alispán célja eléréséhez. Például a “sajtóroham”, mellyel a közvéleményt alakítva gyakorolt nyomást a kormányra, kifejezetten modern politikai gondolkodást és eszközhasználatot tükröz.

A szlovák iskolák krónikája után a Matica slovenská ügye következik. Ennek bevezetése a következő gyűjtőfejezetben történik meg: „Turócnak fogalma sincs a hazafiúságról”. A turóci nemesi elit és a szlovák nemzeti mozgalom összefonódása a 19. század közepén Már a címből is kiderül, hogy a Matica slovenská ügyén keresztül részletesen meg fogjuk ismerni Turóc vármegye belső viszonyait, és nem csalódunk. Az előzmények bemutatásából megtudjuk, hogyan működött a helyi politika, megismerhetjük a megyei politikai elit törésvonalait, és Turóc megye sajátosságait. Úgy jutunk el a Matica feloszlatásának az ügyéhez, hogy megismerjük azt a folyamatot, amelynek köszönhetően Turóc vármegye lett a memorandumgyűlés helyszíne, és a szlovák nemzeti mozgalom központja. A  Káin és Ábel a Felvidéken. Zólyom, Turóc és a Matica slovenská felfüggesztése c. fejezetből, mint ahogy a cím is sejteti, nem csak a szervezet felfüggesztésének körülményeit ismerjük meg részletesen, hanem annak társadalmi, politikai, emberi hátterét is. Ugyanis a Matica felfüggesztését mindenképpen kontextusba helyezve kell tudnunk értelmezni. Ehhez pedig részletesen ismernünk kell mind az országos politikával kapcsolatban megfigyelhető ellentmondásokat, mind az érintett vármegyék belső viszonyait, azoknak változásait, mind pedig az egyéni érdekeket, illetve az érintett politikai csoportok érdekeinek alakulását. Grünwald Béla személye így a nevével összefonódó események részletes és alapos ismertetése mentén bontakozik ki ezekben a fejezetekben. Politikai karrierjének legmeghatározóbb momentumainak kibontása és elemzése után már csak szakmai és emberi utóéletét ismerhetjük meg, melyre a zárófejezetben kerül sor. Grünwald karakterét és személyét ezek a tettek határozták meg, miközben ő egész életét és karrierjét egy másik célnak szerette volna szentelni, a vármegyerendszer reformja határozta meg egész irodalmi, történelmi, politikai munkásságát. Végül mégsem emiatt ismerjük őt.

Besztercebánya 1906-ban (Kép forrása: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége)

A Szörnyeteg Felső-Magyarországon című munka sok szempontból mutatja be számunkra Grünwald Bélát. A politikatörténeti vonal mellett rengeteg apró szál jelenik meg, melyek fokozatosan árnyalják karakterét, és élettel töltik meg azt. Személyiségének meghatározó vonásai fokozatosan tárulnak fel előttünk, tettein, reakcióin keresztül. Demmel József végig igyekszik pártatlan maradni, ahogy ezt meg is fogalmazta a munka bevezetőjében: „Az én értelmezésemben azonban Grünwald Béla nem maga a megtestesült gonosz, és nem is a felmentésre váró áldozat, hanem egy hús-vér ember – egyéni motivációkkal és ambíciókkal, tapasztalatokkal és sérelmekkel, erényekkel és hibákkal.” – Úgy vélem, a könyv végére sikerül közelebbről megismernünk Grünwald Bélát, valamint közvetlen politikai életterét, Zólyom és Turóc vármegye belső összetettségét és helyét a korabeli politikában. Nem beszélve a szlovák-magyar közös történelem legtraumatikusabb, legterheltebb eseményeiről, melyeket újabb aspektusból, a párhuzamos történetírások által határolt szűk értelmezési keretből kilépve mutatott be a szerző.

 Bozó-Szűcs Diána

Hivatkozott munkák
Demmel József: A kettős identitás ára: a békéscsabai Szeberényi Gusztáv és a nemzetiségi kérdés a 19. századi evangélikus egyházban, Országos Szlovák Önkormányzat Kutatóintézete, 2014.
Demmel József: Pánszlávok a kastélyban – Justh József és a szlovák nyelvű magyar nemesség elfeledett története, Pozsony, Kalligram kiadó, 2014.
Demmel József: A szlovák nemzet születése – Ludovít _túr és a szlovák társadalom a 19. századi Magyarországon, Pozsony, Kalligram kiadó, 2011.
Matus László: A tudós könyvmoly, a bakonyi vadkan és a maláriás vasutas, Békéscsaba
Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, 2020.

Ezt olvastad?

1533-ban süllyedt el Afrikában a Bom Jesus, az Indiába tartó portugál hajó. A roncs kincseiről korábban a CNN és a
Támogasson minket