Három évszázad távlatában… – A Pragmatica Sanctio a Habsburg Monarchiában és összefüggései

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

1723 novemberében fogadta el a magyar országgyűlés a Habsburg-ház nőági örökösödését lehetővé tevő törvényt, a Pragmatica Sanctiót. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Esterhazyanum Kutatócsoportja és Történelemtudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Magyar és az Osztrák 18. század-kutató Társaságok ebből az alkalomból szervezték meg Egerben 2023. november 8–10. között a The Pragmatic Sanction in the Habsburg Monarchy and Its Contexts/Die Pragmatische Sanktion in der Habsburgermonarchie und ihre Zusammenhänge című nemzetközi konferenciát. 

Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora angol nyelvű köszöntőjével nyitotta meg a konferenciát az intézmény jelentős rendezvényeinek teret adó, Maulbertsch-freskóval díszített Kápolnában. Ezt követően Kalmár János a Történelemtudományi Intézet egyetemi tanára köszöntötte a résztvevő előadókat és érdeklődőket. Elmondta, hogy miért és milyen keretek között került sor erre az eseményre, valamint köszönetét fejezte ki a támogató partnerintézményeknek. Hangsúlyozta, hogy nemcsak az osztrák Habsburg dinasztia sorsát határozta meg az említett dokumentum megszületése, hanem a Monarchia részét képező többi államét is. Így a német és angol nyelven lefolytatott tudományos diskurzus alkalmával sokrétűen vizsgálandó kérdések földrajzi keretei az egykori Habsburg Monarchia határáig terjedtek.

A három nap alatt három, időben egymást követő szekcióban, összesen 17 előadást hallhattak az érdeklődők: az első napon 16–17. század, a másodikon a 18., a harmadikon pedig a 19. századról szóló egységekben nemzetközileg elismert szakemberek adtak számot – olykor vitába is bocsátkozva egymással – a Pragmatica Sanctióhoz kapcsolódó témakörökben végzett kutatási eredményeikről. Ennek megfelelően a Habsburg-ház leányági örökösödését biztosító, illetve a Habsburg Monarchiát alkotó országok és tartományok egymástól való elválaszthatatlanságát és feloszthatatlanságát kimondó törvényhez kapcsolódó jogi, bel- és külpolitikai, diplomácia- és hivataltörténeti vonatkozású témákról volt szó.

A plenáris előadást követően Oborni Teréz (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) az Erdélyi Fejedelemség és Magyar Királyság közötti jogi kapcsolatok (1570–1615) [The Legal Relations between the Principality of Transylvania and the Kingdom of Hungary (1570-1615)] című előadásában bemutatta, hogy milyen szerződéses egyezmények határozták meg Erdély és a Magyar Királyság kapcsolatait a török hódoltság első szakaszában. Kiemelte, hogy a legmeghatározóbb az 1570–1571 fordulóján a Speyer birodalmi városában kötött egyezmény volt, amely a harmincéves háború előestéjén is jelentősen befolyásolta a Habsburg Monarchia és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nemzetközi kapcsolatait.

A Thomas Wallnig (Bécsi Egyetem) vezette kora újkori blokk másik előadójaként Tusor Péter (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) „Preface to the Pragmatica Sanctio in the Age of the Wesselényi Movement (1665)” című referátumában a Wesselényi-szervezkedés résztvevőinek 1665. évi tevékenységét, a Pragmatica Sanctióhoz vezető hosszú út egyik korai állomásaként mutatta be. A 18. századot felölelő második nap első előadásában Kalmár János (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) németül elemezte Habsburg-ház addigi öröklésrendjét és VI. Károly idején bekövetkezett módosulását, továbbá a leányági trónöröklés lehetőségét valamennyi tartomány és a Német-római Birodalom szempontjainak ismertetésével.  Ezt követően Ivana Jukić (Zágrábi Egyetem) mutatta be a Horvát Királyság szerepét a nőági trónöröklés elfogadásában, rávilágítva Esterházy Imre zágrábi püspök ebben játszott szerepére. Majd Thomas Wallnig (Bécsi Egyetem) elemezte a Pragmatica Sanctio és Róma viszonyát az európai területszerzésért folytatott hatalmi harcokból kimaradó XIII. Ince pápa és VI. Károly császár kapcsolatain keresztül. A kutató VI. Károly a trónöröklés sorrendjét befolyásoló cselszövését is kiemelte előadásában. A konferencia második délutánján Stefan Seitschek (Osztrák Állami Levéltár), online módon kapcsolódva a rendezvénybe, ismertette a Habsburgok korabeli öröklésrendjét és a közvélemény Pragmatica Sanctióval kapcsolatos álláspontját.

A diskurzus második felében Forgó András (Pécsi Tudományegyetem) és Petra Vokáčová (Prágai Városi Levéltár) egy-egy személy és a hozzájuk tartozó körök jelentőségére hívta fel a figyelmet. Előbbi Johann Georg von Mannageta és az udvari tanács egyedülálló szerepét ismertette a magyar Pragmatica Sanctio előkészítő munkálataiban, míg az utóbbi előadó a VI. Károly császár által delegált cseh kancellár, Franz Ferdinand Kinsky a Cseh Királyság és 1722/23-ban ülésező magyar országgyűlés között közvetítő diplomata szerepét hangsúlyozta. Ezt követően Hende Fanni (Országos Széchényi Könyvtár) azt vizsgálta előadásában, hogy az 1722–1723. évi magyar diétán elhangzott ünnepi beszédekben miként jelent meg a Pragmatica Sanctio témája III. Károly király jelenlétében és távollétében. Hasonló szempontrendszer alapján Hőnich Henrik és Nagy Ágoston (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) elméleti megközelítésben vizsgálták a nevezetes törvény 18. század végi továbbélését az 1723. évi törvénycikkben megjelenő „Fiúági örökös kiválasztásának ellennarratívája az 1790-es évek eleji magyar politikai diskurzusban” [Gegennarrative zum Prinzip ’filium successionis interruptum’ und Auslegungen der Artikel 1723 im politischen Diskurs der frühen 1790-er Jahre in Ungarn] címmel közösen tartott előadásban. Kulcsár Krisztina (MNL Országos Levéltár) pedig a Pragmatica Sanctio gyakorlati megvalósulását és hatását mutatta be a 18. századi Habsburg Monarchiában a női és férfi társuralkodók személyén keresztül.

A pénteki zárónapon a Pragmatica Sanctio 19. századi hatásáról számoltak be az előadók. Soós István (HUN-REN BTK Történettudományi Intézet) az 1790–1830 között fennálló közjogi helyzetet elemezte a Magyar Királyság szempontjából. Megválaszolandó kérdésként vetette fel, hogy a reformkori Magyarország javára válhatott-e a Habsburg Monarchia fennmaradása vagy sem. Utána Dobszay Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem) következett a „Viták a Pragmatica Sanctióról a magyar reformkorban” [Debates about the Pragmatica Sanctio in the Hungarian Reform Era] című előadásával. Majd Deák Ágnes (Szegedi Tudományegyetem) vázolta az 1849–1867 között két részre oszlott közvéleményt: egyik fele támogatta Magyarországnak a Habsburg Monarchiába föderatív módon történő beillesztését, a másik fele viszont nemcsak ellenezte a Monarchia keretein belül való létet, hanem az önállóság elérésén túl, az Osztrák Császárságtól való elszakadásra ösztönzött, független kormány létrehozását sürgetve. Utolsó előadóként Törő László Dávid (Debreceni Egyetem) a Pragmatica Sanctiónak a dualizmus-kori történetírásban elfoglalt helyéről adott áttekintést.

A tanácskozás szekcióelőadásait követően, az előadóknak és az érdeklődőknek lehetőségük nyílt reflektálni az elhangzottakra, az időközbeni ellenérveket megvitatni, illetve újabb információkkal kiegészíteni. Összefoglalójában Kulcsár Krisztina szakmai szempontból is sikeresnek minősítette a háromnapos tanácskozást, hangsúlyozva az ott elhangzott új tudományos eredmények jelentőségét. A szervezők ígéretet tettek a konferencia keretében elhangzott előadások írott változatának szerkesztett, a nemzetközi forgalmazás végett lehetőleg külföldön publikálandó tanulmánykötetben történő közzétételére.

A rendező intézmény a szekciók szüneteiben több kötetlen kulturális programot is szervezett az előadók számára. Első nap városnézés keretében az 1552. évi egri várvédők diadalának helyszínéül szolgáló egri Várat látogatták meg. A második napon, ebéd után az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem impozáns termeit tekinthették meg a vendégek szakszerű idegenvezetéssel (a Díszteremben megcsodálhatták Franz Sigrist által megfestett A négy fakultás című mennyezetfreskót, a történelmi Barokk Könyvtár (Bibliotheca Eszterhazyana) páratlan látványvilágát, továbbá felfedezhették a Sötét kamra, a Camera Obscura rejtelmeit a Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpontban. Az utolsó napon pedig az egri Érseki Látogatóközpont állandó kiállításának megtekintésére nyílt lehetőségük.

 Hamzók Judit

A rendezvény megvalósulását az Esterhazyanum Kutatócsoport, illetve a K 143 017 – A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848) II. NKFIH program támogatta.

Ezt olvastad?

A valaha készült talán leghitelesebb történelmi sorozat. Ezzel az egy mondattal jellemezhető legjobban a 2001-ben az HBO által bemutatott Az
Támogasson minket