Határontúli utcanevek Magyarországon

Előző cikkünkben bemutattuk a Budapest Főváros Levéltár és ÁTLÓ által közösen készített „Nevek és Terek – Budapest utcanevei” elnevezésű adatvizualizációt, amelyen keresztül felfedezhetjük, hogy mely személyek után lettek elnevezve Budapest utcái. Ennek folytatásaként Molnár Gyöngy ezúttal a határontúli területek és települések nevét őrző magyarországi közterületneveket mutatja be.

A köztérelnevezések beleillenek Ráday Mihály által megkülönböztetett öt korszakba, amely az utcanévadások gyakorlatát jellemzik. Ilyen a török hódoltság előtti, majd alatti korszak; Buda visszafoglalásától a város egyesítéséig tartó időszak; az 1873-at követő kor, egészen a II. világháború utáni időszakig és az 1989 utáni évtizedek. Ezen korszakok négy különböző névadási módszerre bonthatók. A kezdeti spontán névadás után a német utcanevek magyarosítása, majd a Fővárosi Közmunkánk Tanácsa által hozott szabályozás következik, amelyet az éppen hatalmon lévő politikai irányvonalalak osztottak, osztanak további részkorszakokra.

Ilyen, politikailag meghatározó közterület elnevezések jellemzik a két világháború közötti időszakot is. Az ekkori politikai légkört meghatározó revíziós törekvések, vagyis az elcsatolt területek visszaszerzése, és az azt támogató személyek is megjelentek az utcanévadásokban. Országosan számos, főleg újonnan kialakuló városrész közterületét nevezték el az elcsatolt országrészek városairól, településeiről, folyóiról, hegyeiről és természeti kincseiről. 

Az kor utcanévadási szemléletét Gallina Frigyes budapesti tanácsnok 1930-as írása foglalja össze talán a legjobban:

„Ha valamely helységnek nincs történeti, vagy földrajzi jelentősége, nem kell, sőt nem is szabad fővárosi utcanévvé avatni. Kivételt csak az elszakított országrészek helyiségneveivel tennék, amelyeket az utódállamok úgyis megszüntettek s amelyeket addig is, míg visszakaphatják régi neveiket, helyes hogy mi megörökítsük.”[1]

A trianoni békeszerződés emlékezete a mai napig átszövi mindennapjainkat. Állandó témája a történész diskurzusnak, de ott van a baráti beszélgetésekben, az újságokban vagy olyan hétköznapi helyszíneken, mint az utcanevek, amelyeket ma már könnyen felfedezhetünk és elemezhetünk az otthonunkból is. Ennek megfelelően Magyarországon a mai napig több mint 2100 közterület viseli az egykor a Magyar Királysághoz tartozó települések nevét. Ezen közterületeknek egy részét, már a békeszerződés előtt is a ma már határon túl lévő települések után nevezték el, azonban többségük a két világháború közti időszakban, vagy a rendszerváltást követően lett átkeresztelve. Az ÁTLÓ által készített adatvizualizáció és interaktív térkép segítségével ismét el tudunk merülni településeink utcanévadásában és megfigyelhetjük, hogy mely határon túli városok nevét őrzik közterületeink.  

Magyarországon 452 határon túli településről neveztek el közterületet, amelyek közül a leggyakoribbak: Romániából Arad (149) és Kolozsvár (122); Szlovákiából Kassa (118) és Pozsony (98); Szerbiából Szabadka (46); Horvátországból Fiume (28); Ukrajnából Ungvár (26); Ausztriából pedig Kismarton (13).

A 19. század második felétől Budapest közigazgatási határainak expanziója során nem csupán meglévő települések olvadtak a városba, hanem egyre több újonnan létrejövő városrész is. Főleg ezeknél az új városrészeknél figyelhető meg   a trianoni utcanévadások első hulláma amely az 1920-as években kezdődött meg és az 1930-as években csúcsosodott ki. A húszas években Budapest szerte tömegesen neveztek el közterületet elcsatolt részeken maradt településről. Ezek az úgynevezett utcanévbokrok – vagyis az olyan, egymáshoz közeli utcák hálózata, amelyek elnevezése egy témakörhöz kapcsolódik – több kerületben is felfedezhetők.

Ilyen utcanévbokrokat találhatunk a 3. kerületi Káposztásmegyeren (itt főleg határon túli települések után lettek az utcaelnevezések), 14. kerületben található Zugló akkoriban kiépülő részeiben (ezek az utcák Délvidék földrajzi neveit őrzik), a 18. kerületi Ganz- és Szemeretelepen, valamint a Havanna lakótelep melletti kertvárosi részen, és mai 20. kerületi Gubacsipusztán és Kossuthfalva kertvárosának utcáin, valamint még Csepelen is.

Sokan gondolnák, hogy Budapest belvárosának nevesebb utcáit is ekkor nevezték át az elcsatolt területek emlékére, azonban a 13. kerületi Pozsonyi út 1908-tól viseli a város nevét, ahogyan a szintén Újlipótvárosban lévő Tátra utca is, amely 1908-tól viselte a Tátra nevet, majd 1945-tól Sallai Imre után volt elnevezve, míg 1992-től ismét Tátra utcaként ismerjük.

Az adatvizualizácón néhány magyarországi város és városrész külön is ki lett emelve. Míg Székesfehérváron a Maroshegy és az Öreghegy kertváros-részek utcáit a Trianon után elcsatolt erdélyi és felvidéki településekről nevezték el addig például több városban érezhető a határmentiség. Ilyenek például Sopron és Szombathely burgenlandi településeket őrző utcái vagy Szeged déli részén a vajdasági települések után elnevezett közterületek.

Szegeden 1929-ben egy külön bizottságot hoztak létre, amelynek az volt a feladata, hogy a város mintegy 250 névtelen utcáját nevezze el. A bizottság határozata alapján minden utca „irredenta elnevezést” kapott, így Fodortelepen Felső-Magyarország, Újszegeden Erdély, Kecskéstelepen Bácska és a Bánát, Móravárosban pedig Nyugat-Magyarország trianoni békeszerződésben elszakított városairól neveztek el utcákat.

Szolnokon is megfigyelhető a fentebb ismertetett utcák átkeresztelésének korszakai. 1863-ból való az első szolnoki utcanévjegyzék, amelyen látható, hogy az adott utca jellegzetessége alapján lett elkeresztelve. 1926-ban itt is politikai színezetű utcanévadások történtek, így lett több utca névadója városi vagy megyei tisztviselő (Scheftsik István polgármester, Horánszky Nándor országgyűlési képviselő, Lippich Gusztáv főispán, Sipos Orbán alispán, Bécsi János tiszti főorvos) és ekkor vált a Laktanya körút Horthy Miklós úttá. Valamint itt is megfigyelhető a trianoni békeszerződés utáni köztérelnevezések Csallóköz, Dráva, Száva, Kassai, Kolozsvári utca, a Pozsonyi és a Fiumei úton keresztül.

Kecskeméten 1925-ben nevezték el az újonnan kiépült városrész, a későbbi Rendőrfalu utcáit az elcsatolt városok, Kolozsvár, Pozsony, Kassa, Szabadka, Brassó és Lőcse után. Az itt meglévő trianoni utcanévbokor a rendszerváltás után, 1992-ben tovább lobosodott a Zágoni; Ungvári; Bánáti; Beregszászi; Nagyváradi utcákkal és az Újvidék térrel.

Az 1925-ös hullámot követően, 1928-ban az utcanév kereszteléseknél a határon túli folyók szerepe figyelhető meg. A kiépülő Vásártér környékét az elszakított országrészek folyói után elnevezett utcák veszik körül. Ilyen a Garam; Ipoly; Küküllő; Lajta; Olt; Poprád; Szamos és Száva utcák, de ekkor kapta nevét a Hargita; Tátra és Bihari utca, valamint a Horthy Miklós út is. A mai Dózsa György út akkori Nagymagyarország útra való átkeresztelése az hajdan volt dicső magyar múltra való emlékezés jegyében történt. 1932-ben Kecskemét város törvényhatósági bizottságának határozata alapján további 21 utcát az elszakított vármegyékről pl: Nyitra; Torotnál; Fogaras; Háromszék, neveztek el.  

Az utcanevek által őrzött emlékezetpolitika izgalmas részét képezik városaink történelmének. A mindennapjaink során ezek talán nem is tűnnek fel számunkra, de egy térképet böngészve már ezek alapján is megismerhető egy város fejlődésének szakaszai vagy egy-egy korszakra jellemző politikai szemlélet.

Molnár Gyöngy

Felhasznált források:

Cser Géza: Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár. Szolnok, 1993.

Erdélyi Erzsébet: A politikum térhódítása a kecskeméti utcanevekben. In: Bács-Kiskun megye múltjából 20., Kecskemét, 2005.

Ráday Mihály (szerk.): Budapesti utcanevek A-Z. Budapest, 2013. 7–20.

Szívós Erika: Utcanevek, utcanévváltozások a 20. századi Budapesten: hatalmi szándékok és érzelmi kötődések c. előadása: Utcák, terek nevek: műhelykonferencia a Budapest Főváros Levéltárban, 2022.

Elcsatolt városok nevét őrző utcák. Délmagyarország 97. évf., 2007. 1-5.

[1] Dr. Gallina Frigyes: Budapest utcanevei, In: Városi Szemle 16. évfolyam, 1930 p: 1346.

Ezt olvastad?

Nevek és Terek, avagy mire jók az utcanevek?

Az utcanevek láthatatlan részei életünknek. Mindennapjaink során különböző útvonalakat járunk be, különböző utcákon, közterületeken haladunk át, melyeknek ismerjük a kereszteződéseit,

X