Helyreállították Tutanhamon aranymaszkáját

Hihetetlen szakmaiatlanságról és emberi butaságról tett tanúbizonyságot a kairói Egyiptomi Múzeum nyolc alkalmazottja, akik ellen jelenleg peres eljárás zajlik az ókori Egyiptom legismertebb műalkotásának, Tutanhamon aranymaszkjának megrongálása miatt. Ami a sírrablóknak évezredek alatt sem sikerült, azt a múzeumi nyolcasfogat rövid idő leforgása alatt összehozta.

Tutanhamon aranymaszkja üvegvitrinben (Forrás: express.co.uk)

Az esetre 2014 augusztusában került sor, amikor Tutanhamon maszkjáról levált a kék és arany fonattal díszített szakállrész. Az elmúlt években szárnyra kapott elmondások a véletlennek, figyelmetlenségnek vagy gondatlanságnak tudták be a sajnálatos történteket. Vizsgálat az ügyben csupán 2015 januárjában indult, addig a múzeum vezetősége visszautasította a vádakat és kitartott a maszk sértetlen volta mellett. A későbbi nyilatkozatok a szakáll eltávolítását tudatos restaurátori döntésként igyekeztek bemutatni, amelyre állításuk szerint azért került sor, mert a szakáll kezdett leválni az arcrészről.

A kairói Egyiptomi Múzeum (Forrás: express.co.uk)

Az ügyhöz nem kapcsolható egyik múzeumi restaurátor elmondásából kiderült, hogy a szakállrész elővigyázatlanság miatt tört le, amikor az áthelyezésre váró maszkot megvilágító berendezés meghibásodása miatt az üvegvitrint két alkalmazott eltávolította. A múzeumi vezetés utasítására a munkatársak azonban ahelyett, hogy az előírásoknak megfelelően restaurátori laborba szállították volna a sérült műtárgyat, inkább szó szerint megpróbálták elkenni az ügyet: epoxigyantával, egy hőre keményedő és az építőiparban is használatos ragasztóval próbálták rögzíteni a szakállat. A fémek és kövek esetében használt epoxival visszafordíthatatlan károkat okoztak, s a maszkon továbbra is látható egy réteg áttetsző sárga anyag, amely az arc és a szakáll közötti rést tömíti.

A megrongált maszk (Forrás: express.co.uk)

A vád szerint a vádlottak – az akkori igazgató, a restaurátorok vezetője, valamint hat restaurátor – 2014 augusztusában elmulasztották megtenni azokat az előkészületeket, amelyekkel elkerülhető lett volna a maszk megrongálása. Figyelmen kívül hagyva a restaurálás tudományos-szakmai módszereit és előírásait, a vádlottak felelőtlenül, szándékosan próbálták elkendőzni az okozott kárt, és nagy mennyiségű, a műtárgy szempontjából a restaurálásra alkalmatlan ragasztószer használatához folyamodtak. A szakállat csupán a negyedik próbálkozásra sikerült visszailleszteni, így az első három sikertelen kísérlet nyomait is el kellett tüntetni. A ragasztó külső nyomait az arcrészről fémspatulával távolították el, amiről a műtárgyon ejtett karcolások tanúskodnak. Tettükkel rövid idő leforgása alatt az ókori Egyiptom legismertebb, több mint háromezer éves műalkotását tették tönkre. 

Christian Eckmann német szakértő munkában (Forrás: historyblog.com)

Az egész ügy amiatt is kényes a politikailag ingatag Egyiptom számára, mivel a tervek szerint 2018-ban egy nagyszabású Tutanhamon-kiállítás nyílna az Egyiptomi Múzeumban. Az aranymaszk restaurálását 2015 októberében kezdte meg a Christian Eckmann vezette német szakértőcsoport, munkájuknak köszönhetően napjainkban a maszk ismét megtekinthető a nyilvánosság számára.

A helyreállított aranymaszk (Forrás: socialnews.xyz)

A fáraó arcára helyezett aranymaszkra 1922-ben, Tutanhamon sírkamrájának felfedezésekkor lelt rá Howard Carter és George Herbert brit régész. A gyermekfáraó Kr.e. 1336 és 1327 között uralkodhatott, és fiatalon, 19 éves korában érhette a halál. A Királyok Völgyében található sír felnyitása előtt a brit csapat hónapokat töltött az előtér leleteinek katalogizálásával. A sírkamra felnyitása után nagy meglepetés érte őket, hiszen egy teljesen érintetlenül maradt, kifosztatlan ókori egyiptomi sírkamrára bukkantak. A sírkamra épsége és a leletek nyomán Tutanhamon napjaink egyik legismertebb fáraójává avanzsált, halotti aranymaszkját pedig Egyiptom legvonzóbb látványosságai között találjuk, amely évről évre turisták ezreit csábítja a kairói Egyiptomi Múzeumba.[1]

Korabeli felvétel Tutanhamon sírkamrájának feltárásakor (Forrás: historyblog.com)

Külső hivatkozások:

www.cairo-museum/2016/01/25/id/710751/

http://www.bbc.com/news/world-middle-east-35392531

http://www.buzzfeed.com/krishrach/museum-workers-face-trial-after-attempting-to-reattach-tutan#.bqblyJXyl

http://edition.cnn.com/2016/01/24/africa/king-tut-broken-mask-charges/

http://www.dailymail.co.uk/news/article-3414350/Museum-staff-charged-negligence-trying-reattach-King-Tutankhamun-s-beard-GLUE.html

http://www.independent.co.uk/news/world/africa/tutankhamun-mask-eight-face-trial-for-knocking-beard-off-iconic-artefact-and-then-trying-to-glue-it-a6830621.html

http://www.upi.com/Top_News/World-News/2016/01/24/Museum-staff-in-Egypt-facing-charges-over-failed-King-Tut-beard-job/7941453648794/

Ezt olvastad?

Mire jó az embernek a művészettörténet – A PTE Személyes történelem kurzusának előadása

Mire jó az embernek a művészettörténet? E kérdésfelvetés mentén tartott előadást a PTE BTK Történettudományi Intézet Középkori és Koraújkori Történeti

X