Hétköznapok az Angol Parkban (1911-1945)

Alábbi cikkünkben egy képzeletbeli térbeli sétára hívjuk az olvasót a nemrég bezárt Vidám Park területén, arra téve kísérletet, hogy röviden bemutassuk az Angol Park történetét.


A fénykép őrzőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

A Városliget – története során – fokozatosan alakult át szórakoztató parkká. A mutatványosok többször vándoroltak a ligeten belül, a közelmúltig Vidámparknak nevezett terület közelébe az 1885. évi Országos kiállítás után települtek le. A városliget legfontosabb dátuma kétségtelenül az 1896-os év, a millenniumi ünnepségek időpontja. Az impozáns bemutató pavilonok mellett Ős-Budavára elnevezéssel külön szórakoztató negyedet építettek fel. Hétvégenként akár 60 000 embert is szórakoztattak az ittlévő mulatók, kávéházak, kardnyelők, tűzköpők, táncosnők. A mulató-negyed még így sem volt nyereséges, ezért 1907-ben bezárták. Miután az Ős-Budavárát bezárták és épületeit lebontották, az igazgató Friedmann Adolf kénytelen volt továbbállni. A Hermina út túlsó oldalán új üzletbe fogott, a telkek tulajdonosaival három évig, 1910. november 20-ig tartó bérleti szerződést kötött. Az engedélyek beszerzése után – Lajta Béla közreműködésével – felépíttette favázas nyári varieté, kabarészínház, kávéház, zenepavilon és vendéglő épületeit. A mulatónegyed az Új-Ős-Budavára-Amerikai Park nevet kapta. A vállalkozás azonban nem vált be, már az első idényben veszteséggel zárt. A bérleti szerződés lejárta után Friedmann az Amerikai Parkot nem működtette tovább, azt átvették tőle a Meinhardt testvérek. Meinhardt is tapasztalt szórakoztató-vállalkozó volt, ő működtette a mutatványostelepen elhelyezkedő barlangvasutat, és ekkor jól jövedelmező üzlete fejlesztésébe fogott. Az ügyvivő, Meinhardt Court Frigyes rögtön engedélyt kért a Székesfővárosi Tanácstól új, szórakoztató játékok létesítésére. Ezek voltak a Tobogan és a Csodakerék, amelyek működését a kérvényhez mellékelt játékleírásból ismerjük. A Tobogant később Amerikai magasvasútként írják le az iratok, látványa megmaradt a korabeli képeslapokon is.


A fénykép őrzőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

Ezt 1923-ban átalakítva alakult ki a ma is álló hullámvasút. Amint az Angol Park megnyitott, óriási tömegek igyekeztek kipróbálni az újdonságokat. Az egyik újság később így emlékezett:

Amikor megnyílt, ezrek tolongtak a mutatványos bódék között, és a legnagyobb attrakcióhoz a hullámvasúthoz, csak testi épség megrongálásával lehetett közeledni. Meinhardtékat jobban irigyelték, mint a Rotschildékat. Omlott a sok pénz, bomlott a közönség az Angol Parkért.”

Így aztán rögtön fejlesztésekbe kezdtek: 1911 tavaszán épült meg az Elvarázsolt Kastély és a Szudán falu épülete, valamint a volt Amerikai Parkban lévő épületek átalakítása is megtörtént már az első szezonban. A tűzoltóság vizsgálatának ellenére az Angol Parkot rövid idővel nyitása után máris szerencsétlenség érte: 1911 májusában vagy júniusában leégett a Varieté. A sajnálatos tragédia után Meinhardt folytatta: a leégett „nyári mulató újbóli felépítésére – mozgó fénykép előadásokkal -, egyúttal labda dobáló (le a cilinderrel) és karika dobáló fabódék” építésére kért engedélyt.

A nyitás utáni első évben már egész oldalas reklám hirdette az új fővárosi szórakoztató parkot:

Bizonyos, hogy a Park egyik legnagyobb vonzóereje: az Amerikai magasvasút továbbra is élvezetet fog szerezni, a csodakeréknél továbbra is kacagni fog kicsi és nagy, az elvarázsolt kastélyban nagyszerűen mulatnak, a barlang vasút miniatűr kocsiparkjával a tréfás utazás kitűnő alkalmatossága. Kedves új sportnemet honosított meg továbbá az Angol Park a görkorcsolyának bevezetésével a skating ring nagy csarnokában. És itt van a legkedélyesebb mulatóhely: az Alpesi Falu, ahol pompás bajor sört mérnek és tiroli zenekar, tánc és ének mellett lehet szórakozni. Külön fejezetet érdemelne a japán Kert, amely a maga exotikus bizarságával a Kelet hangulatába varázsolja az embert. Az apró szórakozásoknak egész serege várja ott kedvderítően a látogatót. A parknak ugyancsak elsőrangú erőssége a Varieté színpad, amely úgy építkezéseinél, mint művészi előadásainál fogva a legelsők közé tartozik. A felsorolásból nem maradhat ki a Ródlipálya sem, valamint a szuelani Egyiptomi néger falu, ahol mulatni és tanulni lehet. A parkban mindennap a honvéd vagy bosnyák zenekar játszik Bachó, illetőleg Gedenk karmesterek vezetésével.


Reklámplakát

Miután az üzlet beindult, folytatódtak a fejlesztések, így földszintes táncterem, portásfülke és újabb mulató épült, majd a következő, az 1913-as szezon nyitása előtt területüket kerítéssel vették körül. A kerítés okozta a térbeli elkülönülést a szomszédos mutatványos teleptől, és amint elkészült, a kapun csak belépő megváltása után lehetett bemenni, sőt a Park területén belül is minden egyes játék használatáért külön fizetni kellett. Így az Angol Park fokozatosan az urak és a módosabb középosztály szórakozóhelye lett, a mutatványos-telep pedig a szegényeké. Tegyük hozzá azonnal, hogy ezt a különbséget maga a Fővárosi Tanács okozta, mivel ők határoztak a kapudíjról, hogy védjék a saját mutatványos-telepükön lévő bérlők érdekeit. Sorra nyitottak az új játékok, a halászó malom, a forgó henger, a kígyóvasút (kisvasút), és a mozgólépcső. Az első világháború kezdetét az Angol Park tűzijátékkal üdvözölte. A nagy háború idején az Angol Park felvette a Nemzeti Park nevet, de egyes területeit a Hadi Park névvel is említik.


Angol Park, Nemzeti Park

A háborús helyzethez idomult néhány új játék felállítása is, mint például egy tengeralattjáró vízmedence építése, vagy a hadiaréna faépületének engedélyezése. Sőt, a frontra indulók megtekinthették a hadikutyacsapat bemutatóját is. A világháború idején a Park igyekezett az egyre fásultabb közönséget kabarékkal szórakoztatni. 1917-ben a Gólem nyaral című párjelenet volt a sláger a két akkori sztár, Lakatos és Tarnay előadásában. Ebben az időszakban pangott az üzlet, a vezetőség ezért megpróbált egy-egy nagyobb esemény rendezésével maradni talpon. Ilyen volt az 1918 augusztusában tartott újságíró nap, amikor az összes játék bevonásával szinte az egész akkori művészvilág felvonult. Latabár Árpád a Csodakeréknél, a többi színész a Hullámvasútnál és az elvarázsolt Kastélynál tartott bemutatót.

A világégés és a zavaros 1919-es esztendő után ismét elkezdődtek a fejlesztések. 1920. április 6-án kaptak építési engedélyt a „bejáró kapu, körhinta, barlang vasút és kerti kávéház” építésére. A faszerkezetű épületeket Dragon Ervin építész tervezte. A park bővítése folyamatos, szinte minden évre jutott valami új beruházás. A következő nagyobb építkezés a Hullámvasút és a hozzá kapcsolódó Mesecsónak átadása volt 1923 nyarán. Aki szédült a hullámvasúton kipróbálhatta magát, mint focista, a Ki tud tizenegyest rúgni nevű játékban. A hálóőr Winkelman János, a KTE korábbi kapusa, aki az 1925-ös idényben itt dolgozott. Akinek sikerült berúgnia a labdát, nyereménynyalókát szopogatva sétálhatott tovább a következő játék felé. 1926-ban eljött az új főbejárat építésének az ideje, amelynek terveit Jakab Dezső és Sós Aladár építészek készítették.


Az új főkapu képe

A városligeti mutatványosok életében fontos dátum az 1927-es, amikor sokuknak költözniük kellett a Széchenyi fürdő bővítése miatt. Az Angol Parkban ekkor készült el a Dodgem, a Liliputi Színház, de működött a Whip a Kanyargó őse, és mindezek mellett az újdonság a Küld a pokolba az anyósodat játék volt. Boxlabdába kellett ütni, ami lökést adott a vaspályán mozgó tátott szájú, kilógó nyelvű viaszbábúnak. Ha elég erős volt a lökés, az anyósfigura becsúszott a lángot lövellő sárkány torkába.


A fénykép őrzőhelye: Országos Széchényi Könyvtár, Színháztörténeti Tár

Korábban is volt egy Alpesi Falu a Park területén, a megörökölt épületek egyikében, de az új épületben, amelyet 1928-ban adtak át több mint 1600-an fértek el. A bajor sörözőket idéző csarnok minden este neves fellépőkkel vonzotta a nagyérdeműt. A színpadon fergeteges műsor szórakoztatta a közönséget: akrobaták, kötéltáncosok, átváltozó művészek, légtornászok, zenebohócok, és különféle táncosok (balett, tangó, kán-kán, csárdás) léptek fel.


Az Alpesi Falu hirdetése

Szintén 1928-ban került sor a sokáig igen népszerű vízi csúszda átadására is, valamint a Hydrodromban villamos meghajtású vízi csónakokat hajthattak az emberek. Minden este zenekarok játszottak rögtön a főbejárattal szemben, a zenepavilonban is, aminek külön érdekessége volt, hogy a színpadot víznyomással lehetett magasabbra emelni. A 20-as, 30-as években már egyre több autó robogott az utakon, ezért 1929 nyarától az autósok számára benzinkutat helyeztek üzembe a Park előtt. Botrány is előfordult az Angol Parkban: 1933 nyarán egy rendőr, aki civilben használta a labdadobáló játékot, összeveszett a bódé üzemeltetőjével. Tiszteletlenség miatt bilincsbe verette és az ottani őrszobán megverette a bódést, miközben az ajtó előtt gyülekezett a mérges tömeg. Az eset végén kardlapozással kergették szét a kiabáló tömeget.


A mellékelt 1933-as helyszínrajzon láthatjuk az Angol Parkot népszerűsége csúcsán

Habár a Pesti Futár újságírója 1935-ös cikkében temeti az Angol Parkot: „a legtöbb üzem mind régi és ötlettelen. Unalmas”, azért néhány játék népszerűségét elismeri. Ekkor új attrakció a „szögbeverés”, sikeres a dodgem, a szellemvasút és – mint mindig – a hullámvasút. Este pedig az Alpesi Falu és az éjféli csodarevű vonzza az embereket. Rendezték a Park előtti autóbusz közlekedést és 1936-ban építették a látványos repülő hintát. A fejlődés folyamatos volt a harmincas években. Megyery Ella városismertetőjében így dicséri a szórakozóhelyet:

Nagy területű, jó levegőjű, virágos-fás szórakozókert, amelyért a külföldiek általában igen lelkesednek, mert ilyen fajtájú mulató parkjuk vagy egyáltalán nincs, vagy jóval szerényebb örömöket kínál. A berlini Luna Parkhoz hasonlítható még leginkább, bár sok tekintetben ezt is felülmúlja, s évről évre meglepi a közönséget valami új tréfával, új attrakcióval. Nagyon sivár és savanyú lélek legyen már az, akit az itt egymást kergető naiv élmények nem tudnak felhangolni – hullámvasúttól a vízi siklóig, boszorkányos autópályától a százféle mutatványosbódé trükkjéig, kedves és üdítő kis bolondságig.”

A szórakozni vágyó lakosság nagy örömére az 1938-as évben is több új játékot állítottak forgalomba. Ekkor debütált az óriási sikolyokat kiváltó „Inga” nevű szerkezet, amely a műszaki véleményezés kikötése alapján „egy-egy egyenként 4 személy befogadására szolgáló kosárból” állt. 1939-ben került sor az első játék, a Csodakerék bontására és átalakítására is. Az épületbe a Fecske elnevezésű körhinta került, valamint ugyanekkor készült el a Halálkatlan nevű motoros mutatvány is, amelyben a fából ácsolt kör alakú építményben kellett körbe-körbe motorozni. Egészen Magyarország hadba lépéséig a fejlődés töretlen. Minden évre jutott új szenzáció, az Alpesi Faluban pedig folyt a bor és a pezsgő. Az újabb világháború aztán megpecsételte az Angol Park (1942-től Hungária Park) sorsát is.


Hungária Park plakát

A bombázások során találatot kapott az Elvarázsolt Kastély, a Sikló, a Hullámvasút és több kis épület is: Az Alpesi Faluba katonákat szállásoltak be, míg később sajnos teljesen leégett. Meinhardt Court Frigyes az orosz front elől Németországba menekült. Végrendeletének beszolgáltatása és kihirdetése alkalmával felesége elmondta, hogy a „megszálló orosz katonai hatóság örökhagyónak mind ingóságait, mind pedig ingatlanvagyonát lefoglalta.”

Az Angol Park életében 5 éves átmeneti időszak következett az 1950. évi államosításig, de ez már egy következő történet…

Perczel Olivér

Ezt olvastad?

Simó Sándor filmrendező (1934–2001) saját novellájából forgatta az Apám néhány boldog éve című filmjét, amelyben emléket állít egy korszaknak, az
Támogasson minket