Hitvita, história, szellemi örökség – A hitvita mint a szellemi hagyomány és a kulturális örökség szegmense

Idén jelent meg Bitskey István tanulmánykötete Hitvita, história, szellemi örökség címmel a Kulturális örökség könyvsorozatsorozat legújabb részeként, amely sorozat a magyarországi művelődéstörténetet egy-egy témakörét tárja az olvasó elé. A kötet borítóképe, a sorozat többi könyvéhez hasonlóan, letisztult, egyszínű háttér előtt a könyv tartalmát tükröző kép, jelen esetben Pázmány Péter Az Sz. Irasrul és az Anyaszentegyházrul két rövid könyvecskék című művének címlapja.

A kötet három nagyobb egységre osztható fel: az első két egységben a szerző saját tanulmányai olvashatók, egy részük már korábban megjelent valamely tanulmánykötetben magyarul vagy idegen nyelven. A legtöbbjüket szinte változtatás nélkül közli a szerző, ahol viszont szükségesnek ítélte meg, az újabb kutatási eredményeket is beépítve, átdolgozott formában jelentette meg azokat. Azonban vannak olyan tanulmányok, amelyek írásban ugyan nem jelentek meg, de konferenciákon vagy különböző fórumokon (például műhelybeszélgetés) elhangoztak előadás formájában. Az első nagyobb egység a hitújítás vezérfonalára felfűzve hat tanulmányt foglal magába, hosszuk tíz és húsz oldal között mozog. Olvashatunk arról, hogy a 16. században a világi események hogyan befolyásolták az egri egyházmegye és maga Eger városának vallási életét is, hogyan kellett az egri püspököknek a reformáció mellett megbirkózniuk a folyamatos török fenyegetettséggel is. Továbbá az egyik tanulmányban a szerző azt mutatja be, hogyan is alakult (ki) az iszlám valláshoz kapcsolódóellenségkép a középkortól kezdve. Pázmány Péter, Szántó (Arator) István és Káldy György munkáin keresztül pedig a török hódoltság korának katolikus iszlámképébe nyerhet betekintést az olvasó. Akit a 18. századi európai rekatolizációs folyamatok érdekelnek, az is megtalálja a neki tetsző olvasnivalót.

A második nagyobb egység hét tanulmánya az emlékezetkultúra, (irodalmi) emlékezethelyek (lieux de mémoire) köré szerveződött, az egyes írások hossza hasonló az első fejezetéhez. Ebben a fejezetben többek között olvashatunk a Szent László-kultusz különféle műfajokon (például történetírás, prédikációk) és korokon át (középkortól a barokkig) történő rövid áttekintéséről, vagy arról, hogy miként jelenik meg Pázmány Péter műveiben Lengyelország , illetve mi az, amit a szerző számon tartott a lengyelek történelméből, továbbá a lengyelországi éveinek tapasztalatait és a történelmi párhuzamokat hogyan építette be vitairatainak érvrendszerébe.

A harmadik nagyobb egységben (amely A kutatás műhelyeiből címet viseli) a szerző arra vállalkozott, hogy az utolsó tíz év kutatásainak eredményeit méltassa és beszámoljon azokról. Ezen írások 5-10 oldalnyi terjedelműek, témájukban jól illeszkednek a kötet tanulmányaihoz. Ezek a (könyv)ismertetők is, ahogyan a tanulmányok egy része, már korábban megjelentek nyomtatásban különböző folyóiratok lapjain.

Amit külön kiemelnék, hogy Bitskey nem csupán a magyar projekteket, legyenek azok magyar nyelven vagy idegen nyelven kiadott könyvek, de a magyar vonatkozású nemzetközi programok eredményeinek bemutatását is fontosnak tartotta. Említést tesz továbbá a különböző interdiszciplinális konferenciákról (mint például Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulója alkalmából rendezett Határok fölött c. konferencia), de értelemszerűen bővebben csak azok irodalomtörténeti vagy azzal érintkező eredményeit mutatja be.

A három nagy egység után a könyv végén egy rövidítésjegyzék, egy személynév mutató található, valamint A tanulmányok korábbi megjelenési helyei címet viselő rész, ahol nemcsak a korábban nyomtatásban megjelent tanulmányok és ismertetők vannak „kilistázva”, hanem azt is megtudhatja innen az olvasó, hogy a könyvben nyomtatásban először megjelent tanulmány milyen fórumon hangzott el és mikor.

En bloc a kötetről elmondható, hogy azokat a témákat, amelyek nem korlátozódnak kizárólag a magyarországi történésekre, a szerző az európai folyamatokra kitekintve és azokba ágyazottan igyekszik bemutatni, valamint ahol a téma úgy kívánja (például Szent László kultusz változását tárgyaló tanulmány), az egész folyamatot szemlélteti a szerző, így az olvasó kerek egész képet alkothat.

Ha két címszóval kellene megadnom a könyv tartalmát, akkor azok a következők lennének: Pázmány Péter és mikrotörténet. Nem meglepő, hogy egy hitvitákkal foglalkozó kötetben lépten nyomon felbukkan Pázmány valamelyik művének elemzése, a püspök szellemisége vagy hatása az utókorra, hiszen a magyarországi barokk korszaknak és a hitvitáknak egyik legjelentősebb alakja volt. A mikrotörténeti vonal pedig Eger vonatkozásában figyelhető meg, már rögtön az első fejezet első tanulmánya is a várossal nyit. Eger kitüntetett szerepe talán annak is köszönhető, hogy a szerző szülővárosa, illetve a Kulturális Örökség sorozat az egri Eszterházy Károly Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék könyvsorozata.

Egyetlen negatív kritikával tudnám illetni a könyvet, de ez is inkább a személyes preferenciából fakad. Számomra zavaró volt, hogy az idézetek szedése (például Pázmány vagy Balassi műveiből) nem különül el a folyó szövegtől. Ettől függetlenül a könyv olvastatja magát, gördülékeny, közérhető stílusban íródott és nem utolsó sorban számos érdekes témát villant fel.

Csapó Fanni

A borítókép forrása: efkt.hu.

Ezt olvastad?

Britannia békéjének ünnepe – Händel Tűzijáték-szvitjének londoni ősbemutatója

273 évvel ezelőtt ezen a napon, 1749. április 27-én nagyszabású, különleges ünnepség zajlott a londoni Green Parkban. Georg Friedrich Händel

X