Hogyan kirándul a régész? Beszámoló egy rézkori település feltárásáról
Idén harmadik alkalommal került megszervezésre a málnásfürdői régészeti ásatás, amely a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum együttműködésében, dr. Sztáncsuj Sándor József és dr. Berecki Sándor régészek vezetésével zajlott. A rézkori lelőhely Délkelet-Erdélyben, az Olt jobb partján fekvő Málnásfürdő (Kovászna megye, Románia) határában, az úgynevezett Füvenyestetőn található. A három hetes kampány augusztus 1. és 21. között zajlott, a tervásatás több intézmény diákját és munkatársát is magához vonzotta: régész és művészettörténész diákok érkeztek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemről, illetve a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézetéből. A diákok mellett szakképzett régész munkatársak is jelen voltak, többek között a Román Tudományos Akadémia Iaşi-i Régészeti Intézetéből, dr. László Attila, a jászvárosi egyetem nyugalmazott régészprofesszora is kilátogatott az ásatásra.
Málnásfürdő/Malnaş-Băi (Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala)
Málnásfürdő már az ősidők óta lakott – ahogy azt a régészeti ásatások is bizonyítják –, a modern kor számára azonban a 18. századtól vált ismertté, hiszen a környékén több a földből természetesen feltörő, különböző gyógyhatásokkal rendelkező ásványvízforrás is található. A 19. század folyamán fürdőtelepüléssé vált, szénsavgyára a század végére épült fel. Ásványvizét a 20. század elejétől, 1904-től palackozzák. A település határában, a Füvenyestető nevű teraszon őskori, a rézkortól a középső bronzkorig terjedő időkben lakott régészeti lelőhelyet azonosított a régészeti kutatás.
Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala
Az Erősd-Cucuteni-Tripolje kultúrkör erdélyi csoportjának névadó települése, Erősd (Ariuşd) szintén Kovászna megyében található, a kutatásban a 19. század végétől ismert. A régészeti kutatások kezdete László Ferenc nevéhez fűződik, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őreként a 20. század elején számos háromszéki lelőhelyet azonosított, közöttük Málnásfürdőn is; 1909-ben kisebb ásatást végzett itt. László Ferenc munkáját unokája, László Attila, a jászvásári egyetem tanára folytatta, akinek vezetésével 1976-tól több mint egy évtizeden keresztül nagyobb szabású, szisztematikus feltárások zajlottak. Végül a legújabb tervásatási ciklus 2014-ben vette kezdetét és az elmúlt három évben igen szép eredményeket hozott. Sikerült azonosítani többek között két rézkori lakóházat is, amelyek feltárása napjainkban is zajlik. A föld mélyéről számos értékes régészeti lelet látott napvilágot: az Erősd-Cucuteni-Tripolje kultúrkörre jellemző festett edények, kőeszközök, kő- és obszidián pengék, csont- és agancseszközök, agyagból készült antropomorf és zoomorf idolok.
Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala
A korszakról és kutatástörténetéről dr. Sztáncsuj Sándor József tavaly, 2015-ben megjelent, Grupul cultural Ariuşd pe teritoriul Transilvaniei (Az Erősdi csoport Erdély területén) címmel román nyelven publikált monográfiájában olvashatunk.
Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala
A festői környezetben található lelőhely nem csak szakmai tapasztalatszerzésre nyújt kiváló lehetőséget, a terepen zajló oktatás és a munka utáni előadások mellett kirándulásokra is sor kerülhet. A közelben található Vargyas-szoros vagy a Szent Anna-tó meglátogatása lassan hagyományos vasárnapi programmá vált a csapat számára. Egy civil „kívülállónak” azonban meglehet, hogy maga a régészeti munka is csak amolyan vasárnapi időtöltésnek tűnik. Csapatunk egyik tagjával a falu boltjában zajlott le az alábbi, időtálló anekdotát eredményező párbeszéd: „Maguk kirándulók? Nem, egy régészeti ásatáson veszünk részt, itt Füvenyestetőn! Értem, tehát kirándulnak.”
Forrás: Füvenyestető hivatalos Facebook oldala
Ezt olvastad?
További cikkek
A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története
Kossuth Lajos elfogyott regimentje. A 48-as veterángondozás és a Honvédmenház története címmel, rendhagyó kiállítás nyílt március 13-án a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában. Rendhagyó, mert az időszaki […]
NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban
2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A csatlakozás 25. évfordulójára összehívott beszélgetés vendégei Dunay Pál (Eötvös Loránd […]
Közel 80 éve történt… – bemutatták a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát
2024. február 24-én, a Kárpátaljai Szövetség székházában mutatták be a Közel 80 éve történt című tanulmánykötetet, a Gulág- és Gupvikutató Intézet első kiadványát. A kötet a Kárpát-medence teljes területéről, így […]
Előző cikk
Riccardo Zanella, Janus-arcú politikus vagy a fiumei autonómia védelmezője?
A 1901 októberében a fiumei városi színházban kihelyezett élénk színlapok egy új darab bemutatásáról értesítettek. Az Autonóm párt „Riccardo, cuore del limone” (A citromszívű Rikárd) című komédiájára hívták fel a […]