Hogyan nézzünk várakat? – Túratippek (kezdő) várbarátoknak

A várak valamilyen okból mindenki számára vonzóak. Mindamellett hogy régészeti lelőhelyek, történelmi emlékhelyek, túrázási célpontok, feltételezhetően mindannyiunk gyerekkori fantáziavilágát juttatják eszünkbe, ahol lovagok, hercegek, sőt királyok és királynék laktak, vagyis a „mesés középkorra” asszociálunk általuk. Sok közülük azonban csupán rom, ami egyhamar leránt minket a valóság talajára. Cikkünk arra vállalkozik, hogy ezeket a romokat is élvezhetőbbé tegye; következzék néhány jó tanács arra vonatkozóan, hogyan szemeljük ki a célpontot.

Boldogkőváralja. Fotó: Árvai Tünde

Országjáró rovatunkban nemcsak időszaki kiállításokról és egyszeri rendezvényekről igyekszünk hírt adni, hanem megpróbáljuk felhívni a figyelmet más érdekes látnivalókra is, melyek állandó jelleggel látogathatóak és történelmünkről mesélnek. Ilyen regélők a várak is, gyakran azonban nem beszélnek maguktól.

„Nézzünk meg egy várat! Jó, de melyiket?” Hangozhat el a rövid párbeszéd bármilyen családban, társaságban. Nem árulunk el nagy titkot, hogy a kérdésre legegyszerűbben választ az interneten lelük. Ritka alkalmak egyike, hogy a magyar Wikipédia adja a legkönnyebben elérhető listát a magyarországi várakról, az esetek nagyjából 40%-ában pedig szócikket is találunk hozzájuk. Ez utóbbiakkal azonban vigyáznunk kell, sűrűn találunk a leírásokban téves információkat.

Itt rögtön egy kérdés vetődhet fel bennünk: hogyan válasszunk? Ugyanis van miből, több mint 300 erősség, vár, erődítmény között tallózhatunk. Először is azt kell eldöntenünk, hogy viszonylag épen maradt épületre vagyunk kíváncsiak vagy romokra. Ha nem vagyunk igazán jártasak a régészetben, várépítészetben, történelemben vagy esetleg gyerekek is vannak a társaságban, akkor inkább az épen maradt, feltárt, helyreállított vagy éppen felújított várakat látogassuk meg, ahol egy-egy kiállítás keretében mindenki megtalálhatja a számára megfelelő információforrást, szórakozást. Ilyen lehet (a teljesség igénye nélkül) Gyula, Siklós, Kőszeg, Tata, Diósgyőr, Eger, Szigetvár, Visegrád, Sümeg, Simontornya, Sárospatak, Sárvár, Várpalota erőssége.

Vannak olyan várromok, ahol az elmúlt egy-két évtizedben előrehaladtak a régészeti feltárások, állagmegőrzésen túl helyreállítások is történtek, de állandó kiállításoknak nem adnak otthont. Ezeket a várakat akkor érdemes felkeresnünk, amikor valamilyen rendezvényt (leggyakoribbak a hagyományőrző bemutatók, kézműves foglalkozások) szerveznek a fenntartók. A hagyományőrző rendezvények kialakulása, története, fajtái és színvonalakülön tanulmány tárgyát képezi – a későbbiekben egy összefoglaló cikket szánunk a témának. Most azonban erre nem térnénk ki, néhány ebbe a típusba sorolható várat hoznánk példának:

Füzér, Csesznek, Csobánc, Boldogkőváralja, Sirok, Nagyvázsony, Szigliget,

Akadhatunk olyan várakra is, ahol nincs ugyan állandó kiállítás, nem működik múzeum a várban, viszont külön gondot fordítanak a turisták szórakoztatására, ezért különböző programcsomagokat állítottak össze az érdeklődőknek, elsősorban nagyobb csoportok számára. Találunk ilyet például Hollókő és Kisnána váraiban. Ide sorolhatóak azok a felhívások is, melyek több vár felkeresésére buzdítanak. Külön kiemelném a Hétpecsétes Vártúrák kezdeményezést, mely 2009-ben indult útjára. Célja a programhoz csatlakozó hét Veszprém megyei vár népszerűsítése azzal, hogy ha három éven belül sikerül mindegyiket felkeresni és ott a gyűjtőfüzetbe pecsétet kérni, akkor a kitartó túrázó garantált nyereményben részesül és részt vehet az év végi sorsoláson is.

Kizárólag fanatikus vártúrázók figyelmébe ajánlanám a ma már csak romokban álló várakat. Cserépváralja Csorbakő-Szuhogy, Szabolcs, Füzér-Őrhegy, Borsod és Sátoraljaújhely várait sorolnám ehhez a kategóriához. Ezekben a várakban régészeti feltárás csak részben folyt vagy folyik, állagmegóváson kívül rekonstrukciók csak digitálisan készültek. A földvárak esetében csak a földsánc méreteiről kaphatunk információkat, a kővárak esetében pedig néhány falmaradvány ad támpontot a vár építettségéhez. Viszont mindegyikük esetében elmondható, hogy felkeresésük önmagában egy egészséges természetjárás, amely során megismerhető a környék, általa pedig az adott erősség egykori stratégiai fontossága.

Bármelyik kategóriát is szemeltük ki, indulás előtt a legfontosabb a tájékozódás. Legtöbb várunk ugyanis rom, laikus szem a derékig érő falakból nem tud következtetni az eredeti állapotra, az üres terek nehezen teszik elképzelhetővé a pezsgő váréletet. A túrázónak éppen ezért segítséget kell igénybe vennie, hogy a rengeteg egymásra rakott kőből élő történelmet facsarjon ki. Tapasztalataim szerint kevés várban találunk felkészült idegenvezetőt, de még tájékoztató táblák sincsenek mindenütt. Másik sajnálatos tapasztalatom, ha bármelyik is rendelkezésünkre áll, vagy kevés vagy téves információt ad. Felkészült idegenvezető segítségét pedig kevesek veszik igénybe.

Ezeket az épületeket ugyanis meg lehet szólaltatni, és sokat tudnak mesélni a letűnt korokról, ha építés– és birtoklástörténetüket megismerjük. Szerencsére a laikus számára is elérhető tartalmak találhatóak az interneten és könyvek lapjain. Elsőként A történelmi Magyarország várai c. honlapot tudnám ajánlani, amely a legtöbb várról tartalmaz történeti leírásokat, képeket, gyakran nyitvatartási és megközelíthetőségi információkat is szakmai szemszögből, de  közérthetően. Ezen az oldalon további linkeket találunk több vagy egy-egy várral foglalkozó honlapokhoz. Előbbihez az Északi Várak Útján Idegenforgalmi Klaszter honlapját tudnám ajánlani, ahol minden információt megtalál az érdeklődő egy vártúrához. Papírformátumban pedig bármelyik könyvesbolt kínálatában tucat számra találhatunk könyveket. Ezek forgatása során azonban óvatosságra inteném a túrázót. A legtöbb témához tartozó kiadvány ugyanis nem hordoz több információt az imént felsorolt honlapoknál, sőt gyakran futhatunk bele téves vagy elavult leírásokba. Jómagam találkoztam már olyan albummal is, ahol egy vár látképe alá téves név került felírásra. Megbízható, újságárusoknál is kapható folyóirat volt a Várak, kastélyok, templomok c. turisztikai magazin. Sajnos már csak volt. A 2010-es évektől ugyanis a megjelentetés anyagi problémákba ütközött, később csak megrendelésre készültek lapszámok, 2014-től pedig már nem jelenik meg a lap, évkönyv megrendelésére azonban adódik lehetőség, sőt a korábbi számokból is rendelhet az érdeklődő.

A történelmi háttéren kívül praktikus a megközelíthetőségről, a nyitvatartásról és a jegyárakról is előre tájékozódni. Túráim során láttam már csalódott és mérges arcokat, amikor a kedves látogatók kapuzárás után értek fel a várhegy tetejére például Füzér esetében. Ezt megelőzendő vagy a vár vagy a fenntartó – általában az önkormányzat – honlapján célszerű tájékozódni a legfrissebb adatokról.

Kedvcsinálóként és ízelítőként mindenkinek a figyelmébe ajánlom a 21. század vívmányát, a virtuális várrekonstrukciókat, animációkat. Közöttük találunk kiemelkedően minőségi alkotásokat is, mind vizuális élmény, mind szakmai mondanivaló tekintetében. A legismertebb videó megosztó oldalon tallózhatunk közülük, példaként Simontornya, Visegrád, Kisnána, Ónod virtuális vártúráit állítom. Ezek persze nem helyettesítik a helyszíni szemlét, hiszen a hangulat csak ott ragadhat magával, ahol azokat a köveket tapodhatjuk, melyeket akár 700 éve tettek helyükre. Mindamellett pedig kirándulni jó, bárhová is megyünk, hiszen életre szóló élményeket szerezhetünk akár útközben is.

Novák Ádám

Ezt olvastad?

Három egyetem is tiltakozásba kezdett néhány hete az egyetemi dolgozók bérhelyzete miatt, és ezzel a kezdeményezéssel a kutatók is szolidaritást
Támogasson minket