A honfoglalástól az uniós csatlakozásig – Hogyan készül a Magyar História könyvsorozat?

A Kossuth Kiadó Magyar História címmel új könyvsorozat kiadásába vágott bele idén, amely a honfoglalástól az Európai Unióhoz csatlakozásig, hét kötetben tárgyalja Magyarország és a magyarság történetét. A sorozatnak eddig két kötete – Sudár Balázs, Font Márta: Honfoglalás és államalapítás. A törzsszövetségtől a keresztény királyságig (9-10. század) és Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai. Az első szent királytól az utolsó aranyágacskáig (1038–1301) – látott napvilágot. Harmadik kötete – Szende László: A késő középkori nagyhatalom. A vegyesházi királyok Magyarországa (1301–1526) – novemberben kerül a könyvesboltokba. Az új könyvsorozat kapcsán számos kérdés merült fel bennünk: miért vágott bele a kiadó egy új könyvsorozatba a magyar történelemről? Miért pont a bookazine formátumot választották? Miért úgy osztották hét kötetre az ország történetét, ahogy a sorozat megvalósul? Hogyan épülnek fel a kötetek? Kérdéseinkre a Magyar História sorozat szerkesztője, Medgyesy Zsófia válaszolt.

Medgyesy Zsófia (középen) Sudár Balázs és László Ágnes társaságában az első kötet bemutatóján. Kép forrása: Kossuth Kiadó

Újkor.hu: Miért döntöttek úgy, hogy új történelmi könyvsorozatot indítanak?

Medgyesy Zsófia: A Kossuth Kiadónak az elmúlt évtizedben jól kialakult gyakorlata a sorozatok megjelentetése különféle tudományterületeken. Ezek egyike a történelem, és különösen nagy hangsúlyt kap nálunk a magyar történelem. Nagyon sikeres volt a 24 kötetes Magyarország története sorozatunk, illetve a nemrég kiadott Sorsfordítók, amelynek minden kötete egy-egy jeles magyar történelmi személyiség sorsát dolgozza fel. Az elmúlt évek során a magyar történelem kutatásában is megjelentek új fejlemények, bizonyos kérdéseket a történészszakma is új megközelítésből dolgozott fel. Kiadónk felismerte, hogy az ebbe a témába vágó kiadványait frissíteni szükséges, beemelve azokba a legújabb kutatási eredményeket is. Időközben ráadásul az ismeretek átadásának megváltozott módszerei és csatornái – gondolok itt a közösségi médiában hozzáférhető „könnyen emészthető” és látványos információáradatra – egészen újfajta igényt teremtett a papír alapú kiadványokkal szemben is. Erre kívántunk reagálni a Magyar História sorozat újszerű felépítésével és látványvilágával, hasznosítva a külföldön régóta népszerű bookazine (book+magazine) műfaj eszköztárát.

Milyen terjedelműek a sorozat kötetei? Mennyire tér el a bookazine formátum egy hagyományos könyvétől?

Valamennyi kötet 144 oldal terjedelmű, amibe egy kisebb történelemkönyv mennyiségű szöveg kényelmesen elfér. Ugyanakkor az elsődleges szempont a szerkesztésnél az volt, hogy az ismereteket ne egybefüggő hosszú, esszé- vagy tanulmányszerű betűfolyamban helyezzük el, hanem kisebb egységekre bontva. Természetesen végigvonul a köteteken az adott korszak fő eseménytörténete, de ezt számos érdekes és látványos elemmel „felöltöztetve” tesszük könnyen befogadhatóvá és érdekfeszítővé, illetve egyfajta vezérfonalat is adunk az olvasónak vastagított, színes betűvel kiemelt mondatok segítségével.

Hogyan épül fel a kötetek szerkezete?

A kötetek viszonylag hosszabb korszakokat ölelnek fel a magyar történelemből, így ezeken belül természetesen kialakítottunk nagyobb fejezetbontásokat – jellemzően három-hat nagyobb egységbe rendezve a szöveget. E nagyobb egységeken belül az adott időszeletnek különböző szempontú feldolgozására van lehetőség az alfejezetekben, de nincs merev elvárás, hogy minden szerző mindig ugyanolyan szempontok szerint vegye sorra a maga korszakának fontosabb eseményeit. Minden kötet más lesz, alkalmazkodva a korszak eseménytörténetének dinamikájához.

Vannak azért egységes szempontok?

Természetesen! Egységes szempont, hogy minden alfejezetben legyenek egyrészt tematikus külön egységek (boxok), amelyekben megmutathatjuk egy-egy magyarországi esemény hátterét vagy mozgatórugóit, külhoni párhuzamait, esetleg a következményeit, vagy felvillanthatunk egy-egy meghatározó szereplőt, részletesebben bemutathatunk valamilyen jellemző kulturális, gazdasági vagy harcászati vonatkozást; másrészt forrásidézetek, amelyek szintén az egyes korszakok sajátosságaihoz igazodva hol törvényekből, oklevelekből, hivatalos dokumentumokból, hol útleírásból, történeti művekből vett részletek, de kerülnek közéjük odaillő irodalmi és (későbbi koroknál) sajtóidézetek is. Ugyancsak minden kötetben szerepelnek lábjegyzetek, amelyek különféle kulcsfogalmak magyarázatát, illetve csak érintőlegesen emlegetett, de fontos személyek tömör jellemzését adják; valamint idővonalak, amelyek a lapszélen futva egy-egy nagyobb egységhez rendelve pontokba szedik az érintett korszak fontosabb magyar és európai vonatkozású eseményeit. Helyet kap minden kötetben körülbelül 20 térkép is (ezek Nagy Béla munkái), hogy térben is elhelyezhető és nyomon követhető legyen mindaz, amiről egy adott (rész)fejezetben szó esik. Nagyon fontos eleme kiadványunknak az infografikus ábrázolás – ezen a téren talán úttörőnek mondható a Kossuth Kiadó új magyar történelmi sorozata.

Mit takar az infografikus ábrázolás kifejezés?

Olyan adatokat, összefüggéseket és tendenciákat ábrázolunk – teszünk láthatóvá – grafikusan, amelyek az érdeklődő nagyközönség számára is „leképezik” a különféle szakpublikációkban és cikkekben megjelenő adathalmazokat, s akár az iskolai tananyag elmélyítéséhez szemléltető anyagként is használhatók. (A sorozat látványvilága és az infografikák Eperjessy László tördelő-grafikus kreativitását dicsérik.)

Milyen, és mekkora mennyiségű képanyaggal dolgoznak a kötetek készítésekor?

Minden kötetünkben helyet kap nagyjából 200 – többnyire színes – illusztráció is. Kiválasztásuknál a legfontosabb szempont, hogy minden képnek első ránézésre értelme legyen ott, ahova kerül a kötetben, vagyis szorosan kapcsolódjon a szöveghez, valóban azt illusztrálja, amiről szó esik. Az illusztrációs anyagra első körben maguk a szerzők tesznek javaslatot – ők tudják, látják, hogy saját korszakukat milyen ábrázolásokon keresztül lehet szemléltetni. Arra kértük szerzőinket, hogy ajánljanak kevésbé ismert ábrázolásokat is, és a szerkesztés során magam is igyekszem keresni nem annyira közkeletű illusztrációkat. Nem ódzkodunk attól sem, hogy egy-egy jelenet, eseménysor illusztrálásához későbbi korokban született, interpretáló jellegű ábrázolásokat is felhasználjunk, hiszen az is része a történelemnek, ahogyan egyes korokban visszatekintenek a korábbi meghatározó eseményekre, történelmi szereplőkre.

Honnan származnak a kötetekbe kerülő képek?

A képek nagy hányadát adják a Kossuth Kiadó képügynökségén (Cultiris) keresztül hozzáférhető archívumok és gyűjtemények darabjai, ezenkívül számos magyarországi múzeummal és levéltárral állunk kapcsolatban. Több külföldi könyvtártól, levéltártól, múzeumtól is szerzünk be képeket – ebben nagy segítség számunkra, hogy egyre több nemzeti gyűjtemény teszi anyagát világszerte elérhetővé digitalizált formában, így van miből és honnan válogatni. Nagy öröm, hogy megnyertük a kiadványhoz Boldog Zoltán művész urat, aki nagy gondossággal készít a történelmi hűségnek megfelelő rajzokat a köteteinkhez.

A sorozat minden kötete meghatározott korszakkal foglalkozik, amelyet az adott kor szakértőjének számító történész (vagy történészek) jegyeznek. Az első könyv a honfoglalás és államalapítás korát tárgyalja, szerzői Font Márta és Sudár Balázs. A második könyv Szent István halálától az Árpád-ház kihalásáig mutatja be a történelmet, a szerző itt is Font Márta. Szende László novemberre várható könyve az 1301-től a mohácsi csatára terjedő időszakra fog összpontosítani. Horn Ildikó 1526-tól 1699-ig, a karlócai békéig vizsgálódik majd a negyedik könyvben. Barta János az 1699 és 1795 közötti korszakot fogja végig venni. Csorba László az 1796 és 1914 közötti korszakot fogja tárgyalni, végül a hetedik kötetben Bihari Péter az első világháborútól az EU-csatlakozásig terjedő korszakot vizsgálja meg. Miért pont ezekre a korszakokra osztották fel Magyarország történetét?

Az egyes kötetek által lefedett korszakok határait nem volt egyszerű kijelölni, hiszen számos esemény tekinthető olyan „csomópontnak” a magyar történelemben, amely után új korszak kezdődött. Kiindulópontunk az volt, hogy hét kötetet szeretnénk, s ennek megfelelően igyekeztünk – Romsics Ignác egyetemi tanár, akadémikus tanácsai alapján – kijelölni a korszakhatárokat: Szent István halála, az Árpád-ház kihalása, a Mohácsi csata, az oszmán hódoltság megszűnése, a Habsburg Birodalom megroppanása és az első nemzeti mozgalmak felszínre kerülése, az első világháború kitörése, illetve Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz.

Hogyan választották ki egyes könyvek szerzőit?

A szerzők valamennyien ismert történészek, kiváló szakemberek. Többségükkel régre visszanyúló együttműködése van a kiadónak, az újabb csapattagok kiválasztásában pedig szerepet játszott az, hogy legyenek nyitottak a saját korszakukat érintő legújabb szakmai fejleményekre. Így állt össze a fenti felsorolásban szereplő szerzőgárda. Nagy öröm számomra, hogy valamennyien szíves-örömest vesznek részt abban az alkotó folyamatban, amelynek eredményeként a modern kor és a fiatalabb korosztályok igényét és elvárásait kielégítő, informatív, dinamikus, látványos, ugyanakkor szakmailag magas színvonalú és minden tekintetben alapos kiadványsorozattal rukkolhatunk elő.

Milyen ütemezéssel jönnek ki a hátralevő kötetek?

A sorozat hét kötete háromhavonta jelenik meg. 2019 áprilisában jött ki az első kötet, augusztusban a második, és idén novemberre lát napvilágot a harmadik. Jövőre négy kötet lesz negyedévente, a sorozat záró kötete 2020 novemberében lát napvilágot.

Mennyire van piaca ma egy ilyen könyvsorozatnak? Milyen célközönségnek szánják?

A helyzet az, hogy mindig felnő egy újabb nemzedék, amelyiknek ki kell alakítania a saját történelemképét, s a magyar történelemhez való viszonya egyben az identitásának is része lesz. Tapasztalatunk szerint a magyar történelem iránti érdeklődés folyamatosan jelen van minden korosztályban, mi azonban szeretnénk ezt a fiatalabb olvasók körében tovább erősíteni új sorozatunk modern, látványos megjelenésével. Ugyanakkor a történelemmel összefüggő ismeretek folyamatos bővülése miatt az idősebb korosztály is érdeklődéssel fogadja ezeket az újabb kiadványokat. A sorozat viszonylag kevés – mindössze hét – kötetből áll, ami reményeink szerint vonzóvá teszi mindazok számára, akik részletes és alapos áttekintést szeretnének kapni (teszem hozzá, élvezetes és látványos formában) a magyar történelem egészéről, ugyanakkor nem szívesen adnának ki egyszerre nagyobb összeget egy vaskos, átfogó történelemkönyvért. Vonzóvá teheti a Magyar História sorozatot a formátuma is: a magazinszerű „füzetek” lényegében egy negyedéves folyóirathoz teszik hasonlatossá – puha táblás kivitelben a hírlapárusoknál, illetve megrendelés útján lehet hozzájutni. Természetesen megjelentetjük a teljes sorozatot kemény kötésben is, hogy azokhoz is eljusson, akik a könyv formátumot részesítik előnyben, illetve a könyvtárakra is gondoltunk, ahol fontos szempont a tartósság.

Medgyesy Zsófia

Szende László nemsokára megjelenő könyvének lesz külön bemutatója? Ha igen, akkor milyen programra lehet itt számítani?

November folyamán egészen biztosan lesz egy sorozatbemutató Pécsett, amelyre az egyetem történész oktatóit és hallgatóit, az ott végzett történelemtanárokat és a nagyközönséget is várjuk, hogy megismerjék a már addigra kézbe vehető első három kötetet. Budapesten is szeretnénk bemutatót a legújabb kötetnek, de erről egyelőre nem tudok részleteket mondani. Figyeljék a kiadó híreit a közösségi médiában!

Szőts Zoltán Oszkár

A borítókép a Feszty-körkép, valamint az elsők kötet borítójának részlete.

Ezt olvastad?

Apjok Vivien sokáig néptánctanárnak készült, de egy nyári múzeumi önkénteskedés során megismerkedett a néprajz fogalmával. A találkozás a Szegedi Tudományegyetem
Támogasson minket