II. Erzsébet: az Egyesült Királyság megtestesült szellemisége

2022. szeptember 8-án, greenwichi idő szerint este 6 óra tájban elhunyt Erzsébet Alexandra Mária, vagy ahogy a világ ismerte, II. Erzsébet angol királynő. Halálával az Egyesült Királyság, de a világ számára is, egy korszak lezárult. Az utolsó nagy 20. századi uralkodót veszítettük el. Erzsébet az Egyesült Királyság leghosszabb ideig uralkodó vezetője: 1952 és 2022 közötti, több mint 70 éves uralma a világon is a második legtöbb – a francia XIV. Lajos alig 2 évvel előzi meg.

Erzsébet Londonban, a yorki hercegi család (a későbbi VI. György és Bowes-Lyon Erzsébet) elsőszülötteként jött világra 1926. április 21-én. Egyetlen testvére volt, a húga Margaret, aki Snowdon grófnője volt 2002-ben bekövetkezett haláláig. Nagybátyja, VIII. Eduárd lemondásával ő lett a feltételezett trónörökös, míg apja és anyja Nagy-Britannia királya és királynéja lettek.

Az ifjú hercegnőt Anglia legkiválóbb mesterei és oktatói tanították történelemre, zenére, irodalomra és idegen nyelvekre. Minden tudást megkapott, amire egy leendő uralkodónak szüksége lehet, a 2. világháború vérzivataros idejében azonban új elfoglaltságot talált magának: autószerelőnek és gépésznek tanult. Ő volt az angol királyi család első női tagja, aki belépett a hadseregbe. Szülei hevesen tiltakoztak döntése ellen, de 1945 februárjában beadták a derekukat, és megengedték, hogy lányuk az Auxiliary Territorial Service (Helyi Kisegítőszolgálat) tagja legyen. Teljesítette a fél éves katonai sofőri, térképolvasói és szerelői képzést is, az autóvezetés iránti szenvedélye pedig szinte haláláig kísérte – elvárta, hogy családjában mindenkinek legyen jogosítványa.

A háborút követően Dél-Afrikába látogatott, visszatérésekor pedig bejelentették az eljegyzését: távoli unokatestvéréhez, Mountbatten Fülöphöz ment feleségül, aki a Királyi Haditengerészetnél szolgált, azt megelőzően pedig Dánia és Görögország hercege volt. A ceremóniára 1947. november 20-án került sor a Westminster apátságban. A házasságból négy gyermek született: Károly, Eduárd, András és Anna.

Apja, VI. György 1952. február 6-án hunyt el. Az immár hivatalosan is trónörökössé kinevezett Erzsébet koronázásra két nappal később került sor. Trónra lépésével új korszak köszöntött az Egyesült Királyságra. Erzsébet mintegy 6 hónapos világkörüli útra indult, meglátogatva minden országot, mely a Brit Nemzetközösséghez tartozott. Ő volt az első brit uralkodó, aki hivatalos látogatást tett Ausztráliába és Új-Zélandra, de járt Indiában, Kanadában, és a Karib-térségben is. A királynő egyébként is szeretett utazni, így nem talán nem okoztak számára különösebb nehézséget a hosszú, reprezentációs utak.

Hosszú uralkodása idején számos jelentős, néha egyenesen válságos eseményre került sor. A Brit Birodalom felbomlását, a gyarmatok elszakadását igyekezett békés, szerződéses úton megoldani. Ennek köszönhető, hogy a Brit Nemzetközösség a mai napig egy erős gazdasági, politikai és kulturális szövetséget alkot, amely szinte teljesen mentes a gyarmati béklyók alól. Az egyik legmeghatározóbb esemény azonban az ír szakadár válság volt, amelyre csak úgy hivatkoznak, mint a „Troubles”, azaz „probléma”. Az 1960-as évektől 1998-ig tartó konfliktus Észak-Írország elszakadásával fenyegetett, de Európa-szerte történtek zavargások, melyeket a lázadó IRA (Irish Republican Army – Ír Köztársasági Hadsereg) robbantott ki. A szinte nyílt háborúvá fajult harcoknak végül a Good Friday Agreement vetett véget, melyben a felek megállapodtak, hogy a két országrész közös megegyezési alapon fog működni. II. Erzsébet 2012-ben még kezet is fogott az IRA egyik vezetőjével, aki 1979-ben meggyilkolta az egyik unokatestvérét.

Családjában több botrány is akadt az elmúlt évtizedek során, például a balesetben (egyesek szerint merényletben) elhunyt Diana hercegnővel való, eléggé hűvös és távolságtartó viszonya. De ide sorolható Meghan Markle-höz és Harry herceghez fűződő viszonya is, Meghan ugyanis közember volt, ráadásul láthatólag nehezen viselete a királyi család tagjainak életét kísérő protokollt, így a királyi család többi tagja nem igazán szívlelhette. Ezek ellenére a királynővel való viszonyuk szívélyesnek mondható, ugyanakkor nem volt mentes a konfliktusoktól.

Erzsébet azonban tett valamit, ami mindenkit megdöbbentett, de meg is örvendeztetett: 1992-ben önkéntes adófizetővé kérette magát, egy évre rá pedig a királyi jövedelem ugyanolyan adóköteles lett, mint bármilyen más személyi jövedelem.

Minthogy az Egyesült Királyságban alkotmányos monarchia van, Erzsébet papíron nem rendelkezett nagy hatalommal. Mégis mindig, még élete alkonyán is körüllengte az uralkodói nyugalom és határozottság, a régi fajta nemesség, amelyet szinte már sehol sem lehet tapasztalni a világban. Ő volt a nép lelke, egy szimbólum, ami megnyugvást és büszkeséget árasztott, s a stabilitást testesítette meg.

Személyesen is módom volt megtapasztalni, milyen hatással volt II. Erzsébet Anglia népére. 2012 és 2016 között sokszor utaztam az Egyesült Királyságba. Bár soha nem volt szerencsém látni – még plakátokon vagy posztereken sem – jelenléte mindenütt érezhető volt. Akárkivel beszéltem, a szállásadóimtól a kollégáimon át a hétköznapi járókelőkig, amint szóba került a politika, áhítattal mondták: őket nem érdekli, ki a miniszterelnök, vagy kik a kabinet prominens tagjai, a Királynő az egyetlen, aki számít.

Amíg Ő velünk van, az Egyesült Királyságot nem érheti baj.

Ezt a hitet az is megerősítette, hogy II. Erzsébet egyszerre volt a távoli, regnáló monarcha, és átlagos közember. Rendszeresen járt népe között, szerette meglepni az alattvalóit váratlan látogatásokkal, szívesen pózolt fényképekhez, vett részt eseményeken vadidegen emberek között. A testőrszolgálatnak ez természetesen sok fejtörést okozott, de mintha valahogy mindenki tudta, vagy érezte volna, hogy a királynőnek nincs mitől félnie. Pedig számos alkalommal kíséreltek meg merényletet ellene – ezek közül talán a két leghíresebb az 1981. június 13-i londoni, és az október 14-i új-zélandi incidensek voltak. Mindkét esetben lőfegyverrel akarták őt meggyilkolni, de szerencsére egyik merénylet kísérlet sem járt sikerrel. Ennek ellenére II. Erzsébetet a legtöbb ember szerette és tisztelte, mintha isteni gondviselés alatt állt volna.

Filmforgatásokon is részt vett, számos film és sorozat előzetesében megjelent. A vele készült riportok és interjúk során mindig egy egyszerű, de jólelkű anya, vagy nagymama benyomását keltette. Nem akart többnek, felsőbbrendűnek mutatkozni, hiányzott belőle a nemesi vérvonalakra jellemző ridegség a közemberekkel szemben. Ő tette Anglia kvázi nemzeti állatává a corgi kutyát is, mert az a fajta volt a kedvence, és számos királyi corgi tartózkodott mindenkori rezidenciáin.

Erzsébet halálával az angolok egyik legbiztosabbnak hitt pontja veszett el. Az emberek szinte fel sem tudják fogni, hogyan történhetett ez meg. A 96 éves uralkodó, akiről annyit mondták nevetve, hogy halhatatlan és elmozdíthatatlan, valóban nincs többé. A halálhír bejelentése előtt már több százan várakoztak csendben a Buckingham palota előtt, ahol, szinte a hírrel egyidőben, kettős szivárvány ragyogott fel az égen, melyet egész Londonban látni lehetett. A virágokkal érkező, egyre növekvő gyászoló tömeg ezt isteni jelnek vélte – a Királynő a megérdemelt helyére került, lelke illő módon, békében távozott a földi világból.

Bármi is történjék, annyi biztos, hogy utóda és legidősebb fia, III. Károly előtt nehéz feladat áll. II. Erzsébet elvesztésével mintha az angol nép lelkének egy darabja is elveszett volna – ezt helyreállítani, a monarcha iránti elsöprő odaadást és szeretet megszerezni közel lehetetlen.

Mezey Csaba Bence

Ezt olvastad?

Washington és az eke szarva – Cincinnatus és az amerikai Society of Cincinnati

A Macskafogó rajongóinak minden bizonnyal, de biztosan másoknak is ismerősen csenghet Cincinnatus római patrícius neve. Kiről van is szó valójában?

X