Intellektuális boxmeccs – A két pápa című filmről

Nagy várakozás övezte a Netflix saját gyártású filmjét. A két pápa című alkotást Magyarországon 2019. december 12-én mutatták be. Az érdeklődés nem volt érdemtelen, hiszen nem kisebb színészek formálták meg XVI. Benedek és Ferenc pápa alakját, mint Anthony Hopkins és Jonathan Pryce. Az alakításokat és Anthony McCarten forgatókönyvét egyaránt Oscar-díjra jelölte az Akadémia.

A bíboros lemondana (Forrás: valaszonline.hu)

Anthony McCarten, A két pápa forgatókönyvírója nevéhez több olyan film is köthető, amelynek középpontjában egy híres ember élete áll. A mindenség elmélete (2014), A legsötétebb óra (2017) vagy a Bohém Rapszódia (2018) egyaránt sikeres alkotások. A The Wrap magazinnak adott interjúban elmesélte, hogy a két pápáról szóló film ötlete Rómában született, amikor a Szent Péter térre ment, hogy egy elhunyt családtagja emlékére gyertyát gyújtson. Ferenc pápa éppen reggeli misét tartott.

A sors akarata, vagy ahogy Isten elrendelte, a tér tele volt vagy 50 000 emberrel, akik a rocksztár Ferenc pápát nézték, miközben a reggeli misét tartotta.

 McCartenben ekkor merült fel a kérdés, hogy miért is van jelenleg két pápája (az egyik nyugalmazott) a katolikus egyháznak? Vajon miért mondott le Benedek pápa? A modern kor legtradicionálisabb pápája miért hozta meg az egyik legkevésbé tradicionális döntést?

A film forgatása is kihívásokat rejtett magában, hiszen a Vatikán nem ad engedélyt filmek forgatására (ez alól kivételt jelentenek az általuk forgatott dokumentumfilmek) ezért a Netflix vezetői úgy döntöttek, hogy megépítik a saját Sixtus-kápolnájukat, a római Cinecitta Filmstúdióban. A 10 hétig tartó munkálat kifizetődött, mivel a filmben a nézőnek nem is tűnik fel, hogy nem az eredeti helyszínen forgatták a jelenetet. Ez köszönhető annak is, hogy a „tattoo wall’‘ azaz, tetovált fal technikával alkották meg a kápolnát. Annyira jól sikerült a másolat, hogy a Netflix elismerte, hogy az övéké a legnagyobb Sixtus-kápolna, mivel 5 cm-el nagyobbat építettek, mint az eredeti.

„Muszáj volt tökéleteset létrehoznunk, nem csak a tisztelet miatt, hanem mert a közeli felvételeknél egyből kitűnt volna, hogy hol hibáztunk.”- nyilatkozta Mark Tildesley, a film production designer-e.

Az art director Stefani Maria Ortolani volt, akinek az ötlete a tattoo wall, de ennek ellenére voltak olyan oldalak, amiket felfestettek a falra harmad akkorára, mint az eredeti, helyi római művészek segítségével.

Készül a kápolna (Forrás: latimes.com)

A jelenet, amit a Sixtus-kápolna másolatában forgattak, különösen fontos volt, hiszen a pápák itt elemezték a csoportképet, ami az emberi hitet jelképezi a menny és a pokol között. Tildesley szerint ez fontos volt „mivel a mi központi dilemmánk az, hogy emberek a megbocsájtást egymásban keresik.” A padlót festéssel oldották meg, amely össze volt vágva és úgy volt fektetve, mint az eredeti mozaikos padló, a tetőt azonban utólag adták hozzá digitálisan. A Vatikán, habár fényképezőgépet és kamerát nem engedett be, de telefonnal lehetett fotókat készíteni a Könnyek termében, ahol az új pápa átöltözik és felkészül az első, a Szent Péter téren váró tömegnek szóló beszédére.

Ferenc Pápa 1936. december 17-én született Buenos Airesben, Jorge Mario Bergoglio néven. Nagyszülei Argentínába emigrált olaszok voltak, apja egy vasúttársaságnál dolgozott. Ő volt az elsőszülött a családban, négy testvére született: Alberto, Oscar, Marta Regina és Maria Elena. A Buenos Aires-i Flores városrészben nevelkedve Jorge átlagos argentin gyerek volt, szerette a tangót és a focit, kedvenc csapata a San Lorenzo de Almagro. A San Lorenzo de Almagro focicsapat is erősen a katolikus egyházhoz köthető. Egy Lorenzo Massa nevű pap alapította 1908-ban, amikor a helyi gyerekeknek megengedte, hogy a templom kertjében focizzanak. A klub stadionjában saját kápolna is található.

Az iskolában is jól teljesített az ifjú Jorge, majd a Buenos Aires-i Egyetemen tanult kémiát, azonban tanulmányait egy súlyos betegség szakította félbe. Légúti fertőzést kapott 21 évesen, így a tüdejének egy részét el kellett távolítani. Felépülése után folytatta tanulmányait, majd miután lediplomázott, egy laboratóriumban kezdett el dolgozni. Huszonkét éves korában döntött úgy, hogy papnak áll.

Bergoglio 1958-ban kezdte meg a jezsuita tanulmányait, közben pedig irodalmat, teológiát és egyéb tantárgyakat is tanított egyetemistáknak. 1969-ben szentelték pappá. Az 1970-es és 1980-as években különböző templomokban tevékenykedett és oktatott Spanyolországban, Németországban, idejének nagy részét azonban hazájában, Argentínában töltötte. 

Jorge, az ifjú jezsuita pap (Forrás: jesuitsmidwest.org)

Argentínában 1976. március 24-én a katonai junta átvette a hatalmat Isabel Perón elnöktől, ezt pedig egy több éves katonai diktatúra követte, amely során több ezer ember tűnt el. A polgárjogok elnyomása csak tovább erősítette azonban az argentin ellenállást, és a katonai vezetésben lévő ellentétek is a diktatúrát gyengítették. Az 1983-ra kibontakozó, szinte minden latin-amerikai országot érintő hitelválságot a Reynaldo Bignone vezette katonai kormány már nem tudta kezelni, és a junta káoszba süllyedt. Megkezdődött a demokratikus berendezkedés kialakítása, azonban a “piszkos háború” egyes eseményei még a mai napig tisztázatlanul maradtak, a háborús bűnösök egy részét pedig nem állították bíróság elé. 

Bergoglio a „piszkos háború” ideje alatt és után is kiemelkedő egyházi vezető volt így 1992-ben segédpüspökké nevezték ki, majd 1998-ban szülővárosa, Buenos Aires érseke lett. Az egyházi hierarchia magasabb fokaira lépve is egyszerű életet élt, nem volt hajlandó a püspöki rezidencián lakni, illetve tömegközlekedéssel utazott a városban. Az argentin gazdasági válság idején, 2001-ben kinevezték bíborossá, azonban az egyházközössége többi tagjától azt kérte, hogy ne utazzanak el a Vatikánba a ceremóniára, hanem azt a pénzt, amit az utazásra szántak volna, adják a szegényeknek. Bergoglio 2005-ben járt a Vatikánban, a pápaválasztás alkalmával, esélyes volt Szent Péter trónjára, azonban a német Joseph Ratzinger bíborost választották meg. A film eseményei is itt kezdődnek, és innen kezd el kibontakozni a történet, amelyben Bergoglio bíborosból Ferenc pápa lett.

A történet alapját a Bergoglio bíboros és Benedek pápa közötti beszélgetések sorozata adja, illetve az ezzel kapcsolatos visszatekintések az argentin főpap múltjába. Benedek és Ferenc pápán kívül azonban senki sem volt fültanúja ezeknek, sőt egyes esetekben fiktív párbeszédek szerepelnek a filmben. McCarten erről azt nyilatkozta, hogy „a két pápa álláspontjai jól ismertek, és ezt erősen kutattam is. Azonban az tény, hogy amikor teológiai vitába keverednek, az tulajdonképpen az én kitalációm.” A film sarkalatos pontja, hogy Bergoglio bíboros vissza akart vonulni, azonban XVI. Benedek pápa folyamatosan figyelmen kívül hagyta a kérését. Bergoglio bíboros valóban írt felmondólevelet XVI. Benedek pápának, viszont sohasem utazott el emiatt Rómába, így a két szereplő között lezajló párbeszédek is kitalációk. Ezen kívül Bergoglio bíboros valójában már 2011-ben visszaléphetett volna bíborosi státuszából, a korára hivatkozva, így nem kellett volna a pápát győzködnie a döntésének helyességéről. Arra sincsen semmilyen bizonyíték, hogy XVI. Benedek pápa Bergoglio bíborost akarta volna utódaként, ezt a film elsősorban arra alapozta, hogy Bergoglio bíboros már 2005-ben is esélyes volt.       

A pápaválasztás szigorúan szabályozott szertartása (Forrás: maturetimes.co.uk)

A két pápa utal a Vatikán körüli botrányokra is, például az úgynevezett „Vatileaks” nevű eseményre. A 2012-ben a Vatikánból kiszivárogtatott kényes információk a sajtóhoz juttatása Paolo Gabriele-hez, a pápa inasához köthetők. XVI. Benedek pápa azonban nem tett olyan kijelentést, hogy lemondásának köze lenne a Vatikán körüli botrányokhoz.  Legyen szó a pápa feladatairól, vagy az egyház álláspontjáról az olyan 21. századi társadalmi kérdésekben, mint például a melegházasság, XVI. Benedek pápa és Bergoglio bíboros végig az érme két oldalát mutatják be. Mindkét szereplő természetesen katolikus érveket hoz fel álláspontjaik alátámasztására, más-más szempontot kiemelve. Azonban a film azon része, amely a 2005-ös konklávé utáni időkről szól, erősen azt sugallja, hogy Bergoglio bíboros egyfajta ellenzéki vezéregyéniség volt. Az argentin érsek sosem kritizálta XVI. Benedek pápát, nem nevezte konzervatívnak, míg magát sosem vallotta reformistának.     

McCarten szándékosan sarkította a két pápa személyiségét, hogy ezáltal egy kis humort is belecsempésszen a filmbe. A Newsweek-nek adott interjújában is kifejtette ezt,

„tudtam, hogy Ferenc egy humoros ember és szeret viccelődni. És tudtam, hogy Benedekhez inkább idegen a humor és ez már önmagában is vicces. Úgy gondoltam, hogy drámaíróként szórakozhatnék azzal, hogy az egyik elmond egy viccet, a másik pedig nem érti azt. Sok humor a kapcsolatuk ‘furcsa pár’ természetéből származik.„

A Ferenc pápa előéletéről szóló részeket publikált életrajzai alapján készítették (elsősorban: Piqué, Elisabetta: Francis: Life and Revolution. 2014.), így szinte mindegyik jelenet hitelesnek mondható. Ferenc pápa jezsuita társait valóban meghurcolták, őt pedig a juntával való együttműködéssel vádolták, azonban titokban sokat tett a demokratikus mozgalom megsegítéséért. Az Argentínában játszódó jelenetek nagyrészét az eredeti helyszíneken vették fel. Erre talán a legikonikusabb példa a gyóntatófülke jelenet, amely során az ifjú Bergoglio végül a papi hivatás mellett dönt. A filmben látott templom és gyóntatófülke valóban az, ahol a későbbi Ferenc pápa meghozta élete talán legfontosabb döntését, viszont nem szerelmi csalódás volt az oka.

A film összesen 240 millió dollár bevételt hozott és három Oscar-díjra is jelölték, Jonathan Pryce legjobb főszerepért, míg Anthony Hopkins legjobb mellékszerepért kapott jelölést, illetve Anthony McCarten a legjobb forgatókönyvírásért. Sajnos egyiket sem sikerült díjra váltani. McCarten a Newsweek-nek adott interjújában kifejtette, hogy célja nem dokumentumfilm készítése volt, amelyben mindent tényszerűen közölne, hanem egy beszélgetés indítása:

„Az a teológiai párbaj, amit ez a történet rejt magában, volt az én esélyem, hogy megpróbáljak egy vitát indítani, ahol egy konzervatív és egy liberális egyfajta intellektuális boxmeccset vív egymással… Egy ponton pedig, rájönnek, hogy ellenségesnek lenni egy vitában és nem meghallgatni a másikat sehová sem vezet – csak mélyebbre visz a saját előítéleteidben.”

A közös pizzaevés és a film végi közös meccsnézés (német-argentin világbajnoki döntő) fiktív jelenetei mutatják leginkább a film üzenetét, hogy közösen együtt haladva kell dolgozni, meghallgatni a másikat.

Csák Krisztina Csilla

Ezt olvastad?

NATO 25 – Magyarország negyed évszázada a NATO-ban

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A

X