Iránytű egy „mostoha területhez” – A történelemtanárok és a pénzügyi műveltség
A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete szervezésében szakmai továbbképzésnek adott otthont az Eötvös Collegium 2017. november 25-én. Kabdebó Ferenc közgazdász- és történelemtanár, a Pénziránytű Alapítvány oktatója tartott előadást történelemtanároknak az érvényes történelem kerettanterv utolsó fejezetében található gazdasági és pénzügyi ismeretekről.
A 2008-as pénzügyi válság ugyanis egyértelműen rámutatott, hogy a magyar társadalom tagjainak tudatosabban és felelősségteljesebben kell(ene) viszonyulnia a pénzügyletekhez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz. A jogalkotó természetesen a közoktatásnak is szerepet szánt abban, hogy a felnövekvő generációk kompetensebbek legyenek e téren, és ennek jegyében kapott nagyobb hangsúlyt a Nemzeti alaptantervben a „Fejlesztési területek – nevelési célok” közt a gazdasági és pénzügyi nevelés, az iskolák évente opcionálisan beépíthetik a tanév rendjébe a Pénzügyi és Vállalkozói Témahetet, valamint az érettségi feladatsorok is rendre tartalmaznak ilyesfajta kérdéseket.
Az elmúlt években több fórumon megfogalmazódott, hogy a társadalmi-, állampolgári-, pénzügyi- és munkavállalói ismeretekre koncentráló modul szakszerű oktatása plusz terhet ró a történelemtanárokra. Maga az előadó is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy a „hazai iskolarendszer nincs fölkészülve a gyakorlati jellegű gazdasági-pénzügyi képzésre. Míg az angolszász országokban, vagy akár Németország több területén is a gyerekek már az alapfokú iskolában rendszeresen találkoznak a problémaközpontú megközelítéssel tanult „életviteli ismeretekkel”, addig nálunk ez másodrendű kérdés, és véleményem szerint sem a szülők, sem a tanárok nem tartják ezt fontosnak. Sok kétségbeesett kollégával találkozom, osztályfőnökökkel, történelem vagy földrajz szakos tanárokkal, akikre »rásózták« a gazdasági ismeretek tanítását, de eddig semmiféle segítséget ehhez nem kaptak.” A hasonló kurzusok segíthetnek a felkészülésben, és érdemes odafigyelni a témában szervezett versenyekre, például a PénzSztár versenyre, amelynek oldalán több hasznos segédletet is találhat az érdeklődő. (A verseny eredményeinek elemzését az Új pedagógiai szemle 2017/7–8. számában Horváth Ilona közölte.)
Rátérve az előadásra elmondható, hogy Kabdebó az érettségi követelményekben megjelölt témákra összpontosított, és elsősorban tárgyi ismeretekre szorítkozott. Módszertani elemek tárgyalására, gyakorló feladatok elemzésére időbeli korlátok miatt nem került sor, a résztvevők csak egy-egy példára vethettek futó pillantást. Az előadó azonban utalt rá, hogy a gazdasági, pénzügyi és munkavállalói ismeretek nemcsak történelem, hanem osztályfőnöki órák témájául is szolgálhatnak, hiszen szorosan kapcsolhatók különböző társadalmi kérdésekhez, a családok életéhez, életviteli kérdésekhez.
A program közgazdasági alapfogalmak tisztázásával indult. A gazdaság fő szereplőinek, majd a háztartások bevételeinek és kiadásainak rövid áttekintése után az előadó a piac típusait, illetve a piacot módosító egyesülési formákat (pl. kartell, tröszt) elemezte különböző történelmi példákkal illusztrálva. Ezek után a foglalkoztatás kérdései kerültek górcső alá érintve a munkavállalással, munkatevékenységgel és a bérezéssel kapcsolatos fogalmakat, illetve jelenségeket.
Az előadás egyik központi témája a pénz volt. Az alapvető pénzfunkciók érintése után a pénz időbeli fejlődése került elemzésre a kezdetektől napjainkig, amely során a jelenlévők hallhattak az egyes történeti korokban kialakuló fizetőeszközökről és bankműveletekről, a hitelrendszer kialakulásáról, az aranyalap létrehozásáról és megszűnéséről. Mindez átvezetett a bankok és más pénzügyi közvetítők ismertetéséhez, kitérve a jegybank tevékenységére.
Rövid szünet után a program az állam gazdasági szerepvállalásával folytatódott, amelynek során alapvető – a laikus számára mégis erősen szakmainak ható – közgazdasági ismeretek (pl. Say, Kondratyev és Keynes gondolatai) magyarázatára is sor került. A költségvetési és monetáris politika eszköztárának elemzése zárta ezt a gondolatmenetet. Az utolsó nagy témakör a tőzsde működése volt, amely során annak kialakulása, a fő kockázati tényezők, illetve azok ellensúlyozásának lehetőségei kerültek áttekintésre.
Az előadás végeztével volt lehetőség kérdéseket feltenni az előadónak, amely kötetlen beszélgetésben folytatódott. Kérdésre válaszolva Kabdebó Ferenc rámutatott, hogy a Pénziránytű Alapítvány rendszeresen tart háromnapos továbbképzést, amelyen a mai napon elhangzottak részletesebb tárgyalására, valamint feladattípusok ismertetésére és módszertani kérdések áttekintésére is lehetőség nyílik. A résztvevők az előadásról néhány oldalas feladatgyűjteményt vihettek magukkal. Akik nem tudtak eljönni a rendezvényre, azoknak mindenek előtt az alapítvány online elérhető tankönyvét, tanári kézikönyvét, feladatait és prezentációit érdemes böngésznie, de játékokat is kínál az oldal.
Török Sándor
Ezt olvastad?
