Iránytű egy „mostoha területhez” – A történelemtanárok és a pénzügyi műveltség

Oszd meg másokkal is:

Oktatás

A Történelemoktatók Szakmai Egyesülete szervezésében szakmai továbbképzésnek adott otthont az Eötvös Collegium 2017. november 25-én. Kabdebó Ferenc közgazdász- és történelemtanár, a Pénziránytű Alapítvány oktatója tartott előadást történelemtanároknak az érvényes történelem kerettanterv utolsó fejezetében található gazdasági és pénzügyi ismeretekről.

A 2008-as pénzügyi válság ugyanis egyértelműen rámutatott, hogy a magyar társadalom tagjainak tudatosabban és felelősségteljesebben kell(ene) viszonyulnia a pénzügyletekhez, a pénzügyi szolgáltatásokhoz. A jogalkotó természetesen a közoktatásnak is szerepet szánt abban, hogy a felnövekvő generációk kompetensebbek legyenek e téren, és ennek jegyében kapott nagyobb hangsúlyt a Nemzeti alaptantervben a „Fejlesztési területek – nevelési célok” közt a gazdasági és pénzügyi nevelés, az iskolák évente opcionálisan beépíthetik a tanév rendjébe a Pénzügyi és Vállalkozói Témahetet, valamint az érettségi feladatsorok is rendre tartalmaznak ilyesfajta kérdéseket.

Az elmúlt években több fórumon megfogalmazódott, hogy a társadalmi-, állampolgári-, pénzügyi- és munkavállalói ismeretekre koncentráló modul szakszerű oktatása plusz terhet ró a történelemtanárokra. Maga az előadó is úgy fogalmazott egy interjúban, hogy a „hazai iskolarendszer nincs fölkészülve a gyakorlati jellegű gazdasági-pénzügyi képzésre. Míg az angolszász országokban, vagy akár Németország több területén is a gyerekek már az alapfokú iskolában rendszeresen találkoznak a problémaközpontú megközelítéssel tanult „életviteli ismeretekkel”, addig nálunk ez másodrendű kérdés, és véleményem szerint sem a szülők, sem a tanárok nem tartják ezt fontosnak. Sok kétségbeesett kollégával találkozom, osztályfőnökökkel, történelem vagy földrajz szakos tanárokkal, akikre »rásózták« a gazdasági ismeretek tanítását, de eddig semmiféle segítséget ehhez nem kaptak.” A hasonló kurzusok segíthetnek a felkészülésben, és érdemes odafigyelni a témában szervezett versenyekre, például a PénzSztár versenyre, amelynek oldalán több hasznos segédletet is találhat az érdeklődő. (A verseny eredményeinek elemzését az Új pedagógiai szemle 2017/7–8. számában Horváth Ilona közölte.) 

(Forrás: pixabay.com)

Rátérve az előadásra elmondható, hogy Kabdebó az érettségi követelményekben megjelölt témákra összpontosított, és elsősorban tárgyi ismeretekre szorítkozott. Módszertani elemek tárgyalására, gyakorló feladatok elemzésére időbeli korlátok miatt nem került sor, a résztvevők csak egy-egy példára vethettek futó pillantást. Az előadó azonban utalt rá, hogy a gazdasági, pénzügyi és munkavállalói ismeretek nemcsak történelem, hanem osztályfőnöki órák témájául is szolgálhatnak, hiszen szorosan kapcsolhatók különböző társadalmi kérdésekhez, a családok életéhez, életviteli kérdésekhez.

A program közgazdasági alapfogalmak tisztázásával indult. A gazdaság fő szereplőinek, majd a háztartások bevételeinek és kiadásainak rövid áttekintése után az előadó a piac típusait, illetve a piacot módosító egyesülési formákat (pl. kartell, tröszt) elemezte különböző történelmi példákkal illusztrálva. Ezek után a foglalkoztatás kérdései kerültek górcső alá érintve a munkavállalással, munkatevékenységgel és a bérezéssel kapcsolatos fogalmakat, illetve jelenségeket.

Az előadás egyik központi témája a pénz volt. Az alapvető pénzfunkciók érintése után a pénz időbeli fejlődése került elemzésre a kezdetektől napjainkig, amely során a jelenlévők hallhattak az egyes történeti korokban kialakuló fizetőeszközökről és bankműveletekről, a hitelrendszer kialakulásáról, az aranyalap létrehozásáról és megszűnéséről. Mindez átvezetett a bankok és más pénzügyi közvetítők ismertetéséhez, kitérve a jegybank tevékenységére.

Rövid szünet után a program az állam gazdasági szerepvállalásával folytatódott, amelynek során alapvető – a laikus számára mégis erősen szakmainak ható – közgazdasági ismeretek (pl. Say, Kondratyev és Keynes gondolatai) magyarázatára is sor került. A költségvetési és monetáris politika eszköztárának elemzése zárta ezt a gondolatmenetet. Az utolsó nagy témakör a tőzsde működése volt, amely során annak kialakulása, a fő kockázati tényezők, illetve azok ellensúlyozásának lehetőségei kerültek áttekintésre.

Az előadás végeztével volt lehetőség kérdéseket feltenni az előadónak, amely kötetlen beszélgetésben folytatódott. Kérdésre válaszolva Kabdebó Ferenc rámutatott, hogy a Pénziránytű Alapítvány rendszeresen tart háromnapos továbbképzést, amelyen a mai napon elhangzottak részletesebb tárgyalására, valamint feladattípusok ismertetésére és módszertani kérdések áttekintésére is lehetőség nyílik. A résztvevők az előadásról néhány oldalas feladatgyűjteményt vihettek magukkal. Akik nem tudtak eljönni a rendezvényre, azoknak mindenek előtt az alapítvány online elérhető tankönyvét, tanári kézikönyvét, feladatait és prezentációit érdemes böngésznie, de játékokat is kínál az oldal.

Török Sándor

Ezt olvastad?

A történelemtanításban jelentős változásokat tapasztalhatunk. Nemrég napvilágot látott a Történelemtanításról a XXI. század elején címet viselő kötet Péterfi Gábor és
Támogasson minket