Ismeretterjesztéssel a tévhitek ellen – Az ElBeszélő podcast vendége Kanyó Ferenc

Nagy fába vágja a fejszéjét, aki a történelmi ismeretterjesztést tűzi ki célul. A TheHistoryGeek YouTube-csatorna elBeszélő podcastjának legújabb, az Újkor.huval együttműködésben készült epizódjában olyan kollégát láttunk vendégül Lengyel Ádámmal Kanyó Ferenc személyében, aki szinte fáradhatatlanul végzi ezt a feladatot.

Kanyó Ferenc az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem szakján végzett, emellett régészet szakon, illetve később a Történettudományi Doktori Iskolában abszolutóriumot szerzett. A Károli Gáspár Református Egyetem munkatársaként dolgozik, évek óta a Napi Történelmi Forrás nevű portál főszerkesztője, ugyanakkor több más orgánumban is rendszeresen lehet találkozni írásaival az Újkor.hutól kezdve a Hello, magyaron át a Sorozatjunkie-ig. Előszeretettel tesz helyre történeti tévedéseket, így egyféle történelemre és régészetre kihegyezett mítoszrombolóként (vagy ha jobban tetszik angolul, akkor mythbusterként) is működik.

Az adás során számos érdekes kérdés került szóba. Elsőként a pályaválasztást és az egyetemi éveket veséztük ki. Kiderült, hogy történelmi érdeklődése kisiskoláskori olvasmányélményeire vezethető vissza, s otthoni könyvespolcuk tartalmát egyre inkább megismerve jutott el odáig, hogy történelem szakra jelentkezzen. Mivel akkoriban a régészetet és a történelmet külön szakként fel lehetett venni, mindkét szakra beadta a jelentkezését, majd párhuzamosan végezte őket. Több oktatója gyakorolt rá nagy hatást, köztük Németh György is, aki előadásaiban előszeretettel rombolt le közkeletű mítoszokat az ókortörténet kapcsán.

Az egyetemi évek során kezdett online ismeretterjesztéssel foglalkozni még a Töriblog nevű felületen, és ekkoriban szembesült azzal is, hogy az interneten mennyi tudományosan nem helytálló anyag található. Ezeket szerette volna tisztába tenni, s ez vezette el szakdolgozati témájához is. Online elérhető diplomamunkájában az Árpád-kori királyi Magyarország székvárosairól szóló elméleteket (köztük az alternatívakat is) vetette össze és elemezte. Elég határozott véleménye alakult ki arról, hogy az áltudományos megközelítések miért lehetnek népszerűek.

A beszélgetés következő részében a Napi Történelmi Forrásról beszélgettünk. Szó volt a lap indulásáról, felíveléséről, a 444.huval és az Index-szel folytatott korábbi együttműködésről, a legszebbnek tartott eredményekről, de a szerkesztési nehézségekről is.

Mint később kiderült, Kanyó Ferenc egyik legkedvesebb hobbija az ismeretterjesztő cikkek írása, s ezért közöl rendszeresen írásokat azokon a felületeken, ahol szívesen látják, s arról is beszámolt, hogy miként választja ki témáit, amelyekben publikál. Másik kedvelt hobbija a kvízjáték, amit rendszeresen űz szabadidejében a legkülönbözőbb fórumokon. Így kapott felkérést az ATV televíziós csatorna 500 című műsorában való szereplésre, aminek forgatása számos érdekes tapasztalatot hozott az életébe. Fontosnak tartja ugyanakkor a testmozgást is: rendszeresen túrázik és hetente futballozni jár.

A beszélgetés során Kanyó Ferencnek a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett munkájára, itteni tudományszervező tevékenysége is kitértünk. Többek között a Marslakók című rendezvénysorozatról, valamint a TörténÉszosztók című podcastról is szó esett.

Végül, az adás utolsó szakaszában a történettudományi ismeretterjesztés módozatairól, jövőjéről, fontosságáról beszélgettünk.

A felvétel teljes terjedelmében az alábbi videó elindításával hallgatható meg.

Ezt olvastad?

Az ősi idegenek áltudománya

2023. szeptember 13-én Jaime Munsson „ufológus”, áltudós egy általa nem-földi eredetű faj múmiáiként azonosított tárgyakat mutatott be a mexikói Kongresszus

X