A IV. Cserkész Világjamboree Gödöllőn

1907-es megalakulása után két évtizeddel már több mint kétmillió tagot számlált a világ egyik legnépszerűbb ifjúsági szervezete, a „boy scouting”, ismert magyar nevén a cserkészet. A hazánkban is hamar elterjedt mozgalom 1933-ban Gödöllőn tartotta negyedik világtáborát, mintegy 26 ezer – köztük 10 ezer külföldről érkező – cserkész részvételével.

A cserkészet alapvető pedagógiai célja olyan jellemes fiatalok nevelése, akik korosztályi sajátosságaiknak megfelelő, élményekben gazdag közegben az ideálhoz igazítva alakítják személyigésüket, hogy maguk és mások javán dolgozó felnőttekké váljanak. Ez az ideál a valláserkölcs és a hazaszeretet pillérén nyugszik: az Isten, a haza és az embertársak szolgálata jelenti a cserkészet legfontosabb célkitűzését. Az angolszász pedagógia évszázadokra visszamenő hagyományai minden bizonnyal meghatározták a cserkészet atyjának, Lord Robert Baden-Powellnek gondolkodását. A mindennapi életben hasznosítható tudás szükségességét John Locke 17. század végi „gentleman”-eszméjében is megtalálhatjuk: 1. erős, egészséges test, 2. erényes, vallásos lélek, 3. praktikus ismeretek. Ezek kialakítása a fiatalokban elsősorban tapasztalataik útján, a problémamegoldás folyamatos gyakorlásával és a vezetők példájának követésével lehetséges. A 20. század elején Amerikában népszerűségre tettek szert az ifjúság számára szervezett iskolán kívüli mozgalmak. Ernest Thomson-Seton az indián-romantikát használta fel ennek alapjaihoz. Úgy gondolta, hogy az iskola tanít, de nem nevel, ezért fontos az ifjúságot újra bevezetni a természet szépségeibe, ahol játékos eszközökkel ébreszthető fel bennük az egység és az egymásrautaltság tudata. A szembetűnő reformpedagógiai jellegzetességek ellenére a cserkészet nem lett egy reformpedagógiai irányzat a sok közül. Az életrevalóságra nevelés mellett komolyan meghatározó a valláserkölcsi alap, ami kizárja a korszakban divatos reformmódszerek értékrelatív szemléletét. A személyiségformáló irányvonalnak köszönhetően a cserkészet nem válik csupán testnevelési vagy természetjáró szervezetté, illetve katonai előképzővé sem. A nemzethez való tartozást szem előtt tartva, a sovinizmus helyett a testvériességet és a békét építi a különböző népek fiataljai között, amiben minden nemzet cserkészszövetsége kialakíthatja a rá jellemző, sajátos arculatát.

Magyarország pedagógus-egyéniségei is hamar felismerték a cserkészet adta lehetőségeket, és elsősorban az egyházi intézmények váltak a megszülető új csapatok bázisaivá. 1911-ben megalakult az első magyar cserkészcsapat a Budapesti Református Keresztény Ifjúsági Egyesületben, majd ugyanebben az évben a budapesti Királyi Egyetemi Katholikus Főgimnáziumának csapata is létrejött. 1912-ben pedig hivatalosan is megalakulhatott a Magyar Cserkészszövetség. A cserkészcsapatok száma 1911-től az 1948-as betiltásig változó volt, a legnagyobb létszám regisztrálása szerint 889 csapat működött, minden cserkészt egybevetve összesen 54 ezer fővel. Cserkésznek általában 11-12 éves korukban jelentkezhettek a gyerekek. Az ennél fiatalabb gyermekeket kezdetben a csapaton belül nevelték, külön szerveződés létrehozása nélkül. 1919-ben alakultak meg a kisfiúk (és kislányok) önálló kiscserkész-szervezetei is, a 8-12 év közötti korosztály számára induló cserkészapród, „medvebocs”, illetve „farkaskölyök”-mozgalom. (Kipling A dzsungel könyve című regényén alapulva Maugliról, a farkaskölyökről mintázta a legifjabb cserkészek alakját.) A cserkészet előszobájában a 10-12 éves gyermekek fantáziájának megragadása állt középpontban, amíg a klasszikus értelembe vett cserkészet a 12 éves kamaszodó fiatalt pont abban a korban vette át, mikor „megszűnik a mosolygós arcú gyermek”, és a nevelés már problémákba ütközhetett. Az évek múlásával korosztályukat tekintve egyre többen „nőttek ki” a cserkészetből, ennek érdekében jött létre az öregcserkészet, más szóval rover a 17-24 éves korosztály számára. Legfontosabb céljuk és feladatuk a cserkészszellem terjesztése volt minél szélesebb körben, illetve mint fiatal felnőttek a társadalom javítását célozták meg különféle tevékenységeikkel (szociális munka, gyermekvédelem, egészségvédelem, nyelvtanulás, honismeret és a népi kultúra tanulmányozása).

Cserkészek a trinidadi tábor előtt (Fortepan)

A gödöllői világjamboree szervezése

A világjamboree a cserkészet legnagyobb nemzetközi eseménye, amely kiemelkedik az összes többi táborozás közül. Lord Baden-Powell célja egy olyan találkozó létrehozása volt, ahol a világ minden tájáról érkező cserkészek bemutathatják munkájukat, jobban megismerhetik egymást és barátságot köthetnek. Az első világtábor 1920-ban Londonban a világháborút követően különösen is a nemzetek közötti béke szükségességét hangsúlyozta.

1924-ben a dániai Emerlundenben megtartott jamboree volt az első, ahol magyar cserkészek is részt vettek. Bemutatkozásuk a nemzetközi porondon sikeres volt, ugyanis 34 nemzet fiai között az Egyesült Államok és Anglia után a harmadik helyen végeztek a sportversenyeken. Öt évvel később, az 1929. évi birkenhead-i (Anglia) jamboreera már 800 magyar fiú és 52 tiszt utazhatott el. E két nemzetközi nagytábor magyar eredményei nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a negyedik jamboree szervezési jogát az 1931-ben, Badenben megtartott cserkészkonferencia döntése alapján Magyarország nyerte, maga mögé utasítva két nagy riválisát: az Egyesült Államokat és Csehszlovákiát.

Az üzletváros bejárata (Fortepan)

A jamboree irányítására és a táborparancsnoki tisztségre a Cserkészszövetség gróf Teleki Pált kérte fel. Vezetésével megalakult a Jamboree Tanács, ami a tábor támogatására és ellenőrzésére jött létre olyan befolyásos személyek bevonásával, akik már kimutatták rokonszenvüket a cserkészet iránt és szélesebb körben tudták diplomáciai és propagáló munkájukat kifejteni. A tábor vezérkarában a parancsnokot segítette Sík Sándor piarista tanár, a magyar cserkészmozgalom egyik alapítója és pedagógiai elveinek kidolgozója, valamint vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc katonatiszt, a Ludovika későbbi parancsnoka, 1941-től Teleki Pál halála után pedig főcserkész. A jamboree szervezésébe és előkészítésébe az egész magyarországi cserkészetet bevonták, több előzetes, „gyakorló” táborozás során zajlott a fiatalok felkészítése. A magyar és külföldi sajtóban igen élénk propagandával népszerűsítették a világtábort a nem cserkészek felé is. 1931. december 3-án megjelent a jamboree általános tájékoztatója, havonként megjelenő belföldi és külföldi információkkal. A külföldiekkel való kapcsolattartás elősegítésére elkészült a jamboree szótár 500 szóval, a tábor térképe és a gödöllői kalauz. A Magyar Posta a jeles alkalomra bélyegsorozatot bocsájtott ki a világtábor szimbólumával, a csodaszarvassal. Két év állt rendelkezésre a személyi feltételek megteremtésére, amely során nyelvtanfolyamok, rendőr-, mentő- és tűzoltókiképzés, gyorsíró- és gépírótanfolyam, hangoshíradó és távbeszélő tanfolyam, tolmács csoport és az idegenvezetők felkészítése zajlott. Kevés idő alatt kellett lebonyolítani a helyszínül szolgáló gödöllői kastélypark és a környék előkészítését is. Pest-Solt-Pilis-Kiskun vármegye közgyűlésének beszámolója alapján 28 településen korszerűsítették az úthálózatot, ezenkívül kiépült a „jamboree-körút” is a tábor jobb megközelíthetősége céljából. 1933 elején vita bontakozott ki, hogy Gödöllő egyáltalán alkalmas-e több tízezer cserkész befogadására. A Fővárosi Közigazgatási Bizottság üléséről elsősorban a vízszükséglet megoldását támadták meg, miszerint a kevés és rossz minőségű ivóvíz miatt a térség alkalmatlan, ezért néhányan indítványozták a tábor helyszínének megváltoztatását, elsősorban budapesti alternatívákban gondolkodva. A helyszín a Cserkészszövetség döntése alapján maradt, Budapest pedig így is profitálhatott a vendégek érkezéséből és a fellendülő turizmusból.

Gróf Teleki Pál önarckép karikatúrája (Wikipedia)

Cserkésztestvériség a jamboreen – Trianon árnyékában

„Panaszkodjunk-e, vagy zárjuk magunkba minden magyar fájdalmát? (…) Szabad-e a cserkészetbe nemzetközi politikát belevinni?”

– tette fel nyíltan a kérdést a Magyar Cserkész című folyóirat a házigazdák magatartása kapcsán kiadott útmutató levelében. A tábor nemzetközi jellege jó alkalmat teremthetett Magyarország bemutatkozására, és ezzel együtt az első világháborút követő igazságtalanságok kinyilvánítására, azonban a Magyar Cserkészszövetség nyilatkozataiban többször elhatárolódott a nyílt politikai üzenetek propagálásától. A cserkészeket inkább az érkező vendégek kultúrájának, országának előzetes megismerésére, illetve az idegen nyelvek elsajátítására bíztatták, hogy a történelmi igazságtalanságok nyomatékosítása helyett a jó házigazda tulajdonságaival és cserkészfegyelmükkel hívják fel magukra a figyelmet. A világtábor folyamán a magyar kultúra népszerűsítése kiemelt szerepet kapott a magyar cserkészek bemutatkozó gyakorlatainál, illetve a népművészeti termékek árusításánál, például a jamboreeval párhuzamosan zajló, a cserkészlányok népművészeti munkáit bemutató budapesti vásáron. Néhány vád így is érkezett a szomszédos országokból a revizionista gondolatok megjelenése miatt. Csehszlovák lapok szerint a magyarok igen ügyesen használták fel a jamboreet a propaganda célokra, amit sok „Justice for Hungary”-felirat és az irredenta témájú képeslap is bizonyít, valamint egyes külföldi lapok kifogásolták a tábor területén álló kettős kereszt emlékművet is. Nem volt konfliktusmentes a határon túli magyar cserkészcsapatok részvétele sem, romániai értesülések szerint kolozsvári cserkészeknek kötelezően előírták a román színekben való szereplést, de úgy tűnik, a gyakorlatban végül ez nem valósult meg. A szervezők véleménye szerint eredményes volt, hogy a táborparancsnokság tiltotta az irredenta eszmék túlzott hangsúlyozását, mivel ennek hatására a külföldi cserkészek maguk kezdtek érdeklődni a nem hangoztatott magyar kérdések iránt.

A jamboree kizárólag a cserkészet zászlaja alatt került megrendezésre, ezért megtiltották olyan ifjúsági szervezetek szereplését, amelyek nem a nemzetközi cserkészet kötelékén belül működtek. A gödöllői találkozón így csak megfigyelő vendégként vehettek részt az olasz balillák és avantgárdisták, akik mintegy 500 fővel érkeztek július végén egy két hetes magyarországi látogatásra. Hasonlóképpen nem tudta képviseltetni magát a német cserkészet sem (az osztrákokkal együtt érkező három cserkészüket leszámítva), mivel a mozgalmat a hatalomra kerülő Hitler már 1933 nyarán feloszlatta, a helyét átvevő Hitlerjugend pedig nem vett részt a jamboreen.

„Ennek a hadseregnek ellenállás nélkül nyitva az út a világ szívéhez.” (Dr. Pálfy József szegedi polgármester-helyettes köszöntő szavai a Szegedre látogató külföldi cserkészeknek.  MTI hírkiadás 1933. augusztus 11. 10.)

Lengyel cserkészek Gödöllőn országuk területét formázzák (FSZEK Budapest Gyűjtemény 022312)

Az 1933. évi negyedik jamboreera a cserkészet a korábbi világtáborok sikerei alapján olyan szintre jutott, hogy Baden-Powell nagy jelentőséget tulajdonított társadalomformáló szerepének egy békésebb jövő megteremtéséhez. A sajtónak így fogalmazott:

„A gödöllői cserkész világjamboree több lesz vidám táborozásnál. Mélyebb és messzebbmenő jelentőségűnek ígérkezik, mint ahogy általában tudják. A világ szellemi vezetői ma egybehangzóan vallják, hogy a népszövetség csak úgy felelhet meg kitűzött céljának: a béke biztosításának, ha a népek akaratára támaszkodhatik. Ez annyit jelent, hogy el kell temetni a népek közötti hagyományos balítéleteket és rosszindulatot, s helyettük a kölcsönös barátságot és megértést kell ápolni. Mi, a letűnő nemzedék, már nehezen változtathatjuk meg azt a gondolatvilágot, amelyben egész életünkön át éltünk, de a serdülő nemzedéket már új szellemben nevelhetjük. Megbocsáthatatlan mulasztás, sőt még ennél is rosszabb volna, ha elmulasztanánk az alkalmat és ugyanabban a gyűlölködésben és féltékenykedésben nevelnénk fel gyermekeinket, amelyek bennünk még élnek. Tanítsuk őket hazafiasságra ás hazaszeretetre, de ne felejtsük el, hogy a túlzás szűklátókörű hazafiassághoz vezethet, amely csak a saját országának álláspontját látja, a szomszédok érdekeinek és törekvéseinek megértése nélkül. Az ilyen önző világfelfogás okozza a háborúkat. A mai viszonyok között az országok többé nem függetlenek, hanem egymásra vannak utalva. A világnak ezért a népek új szellemére van szüksége, amit a kereszténység egyenesen megkövetel: a széles látókörű, kölcsönös türelem és őszinte barátság szellemére.”

Repülőcserkészek is több sikeres gyakorlatot mutattak be. A képen vitorlázógép mellett állnak (archiv.magyarmuzeumok.hu)

Augusztus 2–15. között valóban Gödöllőre gyűlt a világ cserkészete. Az első csapatok már július elején elindultak több hetes útjukra, hogy a nyitóünnepségen bemutatkozzanak. A Brit Birodalom, mint a cserkészet alapító országa több tengerentúli területéről is biztosította a cserkészek részvételét: Indiából, Ceylonról, Ausztráliából, Új-Zélandról, Kanadából, de érkeztek palesztinai, egyiptomi és trinidadi fiatalok is. Az összesen 54 nemzet képviselői saját táborokat állítottak, napközben bemutatókon vettek részt, továbbá szerte az országban vidéki városokat látogattak meg.

A cserkészek számára biztosították saját vallásgyakorlatukat: a keresztény felekezetek mellett izraelita és muszlim istentiszteletet is tartottak. A tábor vezetőségének gyakran különleges igényeket kellett megoldaniuk: pl. a muszlim cserkészek kérték, hogy folyóvíz mellett táborozhassanak, hogy amellett végezhessék imájukat, illetve megoldásra várt az amerikaiak fokozott tej-és zabpehely igénye. A cserkészek nemzeti táncaik bemutatására egy 1200 főt befogadó, hangosfilm vetítésekre is alkalmas színház épült. Népszerű volt továbbá az üzletváros, ami a magyar népművészeti termékek vásárlása mellett a cserkész közösségi élet aktív színhelye lett. A mindennapi táboréletet a magyar cserkészzenekarok színesítették felvonulásaikkal. Amerikai beszámoló alapján a magyarokat az egyik leginkább zenekedvelő nemzetnek ismerték meg, mert minden eseménykor fúvós zenekar kísérte a csapatokat a helyszínekre, csodás repertoárt bemutatva.

A gödöllői tábort a jamboree időtartama alatt több mint 300 ezer néző tekintette meg, az egzotikus országokból érkező fiatalok különösen nagy érdeklődést váltottak ki a magyar lakosságból. A környéken így nagy zsúfoltság alakult ki a legnagyobb nyári melegben, és több panasz is érkezett, hogy a cserkészeket zavarja a folyamatos autogram-kéregetés, cserevásár és a látogatók hangos viselkedése. Sokan teljes képeslap-csomaggal érkeztek, hogy minél több ország „aláírását” megkaphassák, gyakran akadályozva ezzel a külföldi cserkészek mindennapi teendőit.

A cserkészet legnagyobb nemzetközi eseménye vonzotta a mozgalom külföldi reprezentánsait is. Baden-Powell főcserkész mellett Gusztáv Adolf svéd királyi herceg (a jelenlegi svéd király édesapja), amerikai, lengyel, olasz, francia, török, brazil követek, valamint budapesti diplomaták és konzulok voltak Horthy Miklós kormányzó vendégei a jamboree alkalmával rendezett fogadásokon. A kormányzó is több alkalommal személyesen felkereste Gödöllőt, ahol meglátogatta a külföldi cserkészek táborait.

Horthy Miklós Teleki Pál társaságában meglátogatja a világtábort. A képen a szír cserkészcsapat tevéje látható. (Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története 1910-1948. Göncöl Kiadó, Bp., 1989. 159.)

Az 1933. év minden szempontból mérföldkő volt a Magyar Cserkészszövetség történetében. A jamboree szervezése és irányítása mintegy 1400 cserkész összehangolt munkáján múlt, akik nagy része fiatal tanuló volt. A társadalom széles körű érdeklődése a cserkészmozgalom és különösen a külföldről érkező fiatalok iránt egyértelműen kimutatható a világtábor látgatóinak számából: az előzetes költségvetési irányzatban becsült 250 ezer nézőt túlhaladva, összesen 350 ezer látogató érkezett. A táborozók élelmezése és ellátása komoly anyagi nehézséget hozott a cserkészszövetségnek. A jamboree azonban pozitív hatást gyakorolt a turizmusra és fellendült a magyar turisztikai látnivalók – elsősorban a fürdőkultúra – reklámja. A világtábor során a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi kapcsolatai bővültek, elsősorban Anglia felé. Angol beszámolók szerint a jamboree nyomán újra erősödik magyar-angol barátság, ami a házigazdák fogadókészségének és a Gödöllőn táborozó 8000 brit cserkésznek is az érdeme.

A magyar cserkészet története során a jamboree éve vízválasztó lett: ezt követően a militarizmus hatására olyan belső gondok jelentkeztek, ami válaszút elé állította a szövetséget. A katonai vezetők megjelenése, a keresztény elvek háttérbe szorítása, majd a leventemozgalom erősödése távolította a cserkészetet az eredeti céljaitól. A figyelem középpontjába került az állam totális felügyeletével működő olasz és német ifjúsági mozgalmak mintája, mely teljesen szembehelyezkedett Baden-Powell álmával.

 

Felhasznált irodalom

Az MTI és a Magyar Országos Tudósító hírei 1931–1933. között

TELEKI Pál: A Jamboree (parancsnokokhoz, szülőkhöz és cserkészekhez), Magyar Cserkész XII. évf. (1931) 15–16. sz.

A Magyar Cserkész Jamboree-levele, Magyar Cserkész XIV. évf. (1933.) 3. sz.

James. E. West: The Scout Jamboree Book. American Scouts at the 4th World Jamboree (https://web.archive.org/web/20080511153716/http://www.pinetreeweb.com/1933-wj4-sjb-introduction.htm)

 

BAKAY Kornél: Ragyogj, cserkészliliom! Metrum, Budapest, 1989.

GERGELY Ferenc: A magyar cserkészet története, Göncöl Kiadó, Budapest, 1989.

MÉSZÁROS István: Sík Sándor magyar cserkészpedagógiája. Budapest, 1989.

PUKÁNSZKY Béla – NÉMETH András: Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

Kosztolányi Tímea

Ezt olvastad?

2024. március 11-én kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Társadalomtudományi Karán abból az alkalomból, hogy Magyarország negyed évszázada tag a NATO-ban. A
Támogasson minket