Karády 110 – Egy megosztó díva emlékezete mozgóképen

„Kétes tehetségű sanzonénekesnő”, „Újszászi volt a nagy szerelme”, „egy követ fújt a Szálasiékkal”, „zsidókkal jött össze”, „nem volt nyilas”, „őneki leadókészülék van a zongorájába építve, és az angoloknak kémkedik”, „nagyon szép, közismert meleg tyúk”, „boszorkányos nőiességéről híres”, „férfi méretű a lába, férfiasan mély a hangja”, „legendák keringenek biszexualitásáról” – az idők során sokan, sokfélét mondtak már a 110 éve született énekes színésznőről, Karády Katalinról. Olyan online elérhető alkotásokat gyűjtöttünk össze Olvasóink számára, amelyek segítségével megismerhetővé válhat történelmünk ezen titokzatos nőalakja. Hogyan lett színésznő? Ki volt élete nagy szerelme? Miért volt tragikus életút az övé? Miért kapott Világ Igaza kitüntetést? Mindezen kérdésekre választ kaphatnak, ha felkeresik az online tér összeállításunkban szereplő zugait.


Karády Katalin autogramkártyákat gyárt (Forrás: Színházi Magazin 1942)

Kanczler Katalin Mária 1910. december 8-án Budapesten született Kanczler Ferenc és Lőrincz Rozália házasságából. A szenvedélybeteg cipészmester szíjjal verte gyermekeit, amely alapjaiban határozta meg személyiségfejlődésüket. Erre vezetik vissza, hogy Katalin az erős, határozott férfiakhoz vonzódott. A nyomasztó családi légkörből egy diákcsere program jelentette a kiutat, aminek jóvoltából Svájcban és Hollandiában tanulhatott nyelvet. Hazatérve a Kereskedelmi Leányiskola növendéke lett. Apja halála után, 1930. augusztus 4-én feleségül ment a nála tizennyolc évvel idősebb adóhivatali vámtiszthez, Varga András Rezsőhöz. 1933. május 12-én mondták ki válásukat.

A színészmesterséget 1936-ban kezdte elsajátítani Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól. André de Székely szerint karrierjét egy fogadásnak köszönheti, amely Egyed Zoltán és Hunyadi Sándor között köttetett. Hunyadi szerint nem létezik tehetség, csak marketing, amelynek köszönhetően bármelyik nőből egy év alatt sztárt lehet csinálni. Egyed Zoltán ekkor már felfigyelt az egyik budai mulatóban fellépő Katalinra, akinek maga javasolta később a Karády vezetéknév használatát. Péter Zsolt színháztörténész szerint nagy megbotránkozást keltett a korabeli közvéleményben, hogy egy elvált, kitartott nő ilyen magasra juthatott. Karády Egyed Zoltán révén ismerte meg Aczél Ilonát, akinek színésztanodájában a szakmai alapok megszerzésén túl a viselkedéskultúrában és a divatban is elmélyülhetett.

Karády és képeivel díszített órák (Forrás: Színházi Magazin 1942)

Az 1930-as évek végén lépett először színpadra Jób Dániel színházában az Az asszony és ördög című darabban. 1939 és 1941 között több alkalommal is játszott a Pesti és a Vígszínházban.

Első mozifilmjét, – a Halálos tavaszt – amely meghozta számára az országos ismertséget, 1939-ben mutatták be. Egyed Zoltán menedzseri munkáját is dicséri, hogy Karády Katalin lett a magyar femme fatale, a bársonyos hangú, erős szuverén díva, akit kilenc év alatt húsz film főszerepében láthatott a közönség. Hajviselete, öltözködése, viselkedése fiatal nők tucatjai számára lett követendő példa. Lips Adrián a Mindenki Akadémiája keretében 2017 januárjában tartott előadást a Halálos tavasz lehetséges olvasatai címmel.

Magánéletét a nyilvánosság előtt élte. Gondoskodott arról, hogy élénk figyelem kísérje szerelmi életét. Azt tartották róla, hogy zsinórban gyűjtötte a férfi és női skalpokat egyaránt. Gyengéd szálak fűzték Ujszászy István tábornokhoz, akit leginkább Horthy Miklós kémtábornokaként tartanak számon. 2017-ben Radó Gyula Bubryák István forgatókönyve nyomán rendezett egy fiktív monológokkal kiegészített dokumentumfilmet A tábornok és a díva címmel. Karády Katalint Kéri Kitty, Ujszászy Istvánt Dunai Tamás formálta meg. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára közreműködésével megvalósított projekt keretében azon rejtélyeknek jártak utána, amelyek Ujszászy és Karády kapcsolatát övezték. A tábornok katonai pályafutását, összeköttetéseit leginkább Haraszti György történész szakértő jóvoltából ismerhetjük meg, Karády Katalin életének kapcsolódó epizódjait Péter Zsolt tárja a nézők elé. A kortárs, egykori fogolytárs André de Székely személyes benyomásaival, emlékeivel árnyalja a történet szereplőinek forrásokból rekonstruálható képét.

Karády lelkesen gyakorol a Sváb-hegyi golfklubban (Forrás: Színházi Magazin 1940)

Karády Katalint Magyarország német megszállását követően fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait nem játszhatta a Magyar Rádió. Filmjeit levették mozik kínálatából. Az általa elkezdett Gazdátlan asszony forgatása leállt, szerepét Simor Erzsinek adták. Miután több feljelentés is érkezett ellene, 1944. április 18-án a Gestapo szövetségeseknek való kémkedés vádjával letartóztatta (1944 elején éppen a Machita című filmje forgott a mozikban, amiben kémnőt alakított). A Sváb-hegyen található Melinda szálló III. emeletén magánzárkában tartották fogva. Hajánál fogva lógatták ki az ablakon, kiverték fogait. A három hónapos fogságból, végül Ujszászy vezérőrnagy barátainak közreműködésével szabadult. Karády Katalin második világháború során kifejtett embermentő tevékenységéről és ennek ráháruló következményeiről Nagy György számolt be a Magyarország története sorozat 37. részében.

1945 nyarán azt a hírt kapta egy Moszkvából hazatérő ismerősétől, hogy Ujszászyt meggyilkolták. A szeretett férfi elvesztése nyomán érzett fájdalom miatt idegösszeomlást kapott, és hónapokra ágynak dőlt.

Kéri Kitty Karády Katalinként (Forrás: tiszatajonline.hu)

Alapítótagja lett a Magyar-Szovjet Művelődési Társaságnak. Több orosz témájú dalt lemezre vett, de fokozatosan mellőzötté vált. Néhány operettszerep után az 1948-as Forró mezők volt az utolsó filmje. A forgatás idején rendkívül rossz idegállapotban volt, sokszor kellett leállni, vitatkozott a rendezővel, nem tudta a szöveget. Elképzelhető, hogy tudomást szerzett róla, hogy a halottnak hitt Ujszászy visszatért Magyarországra, és bizonytalanság foghatta el annak kapcsán, hogy vajon várnak-e rá újra olyan megpróbáltatások, mint 1944 tavaszán.

1949-ben betiltották filmjeit, nem léphetett fel nagyszínházban. 1950 nyarán a Fővárosi Nagycirkusz Színészek a porondon című műsorban való szereplése lehetett az utolsó budapesti fellépése. Nehezen viselte a vidéki kultúrházak közönségét, Kecskeméten kifütyülték, lelocsolták, bizalmaskodva inzultálták.

1951. február 18-án egy szombathelyi fellépést követően egy embercsempész teherautóján hagyta el az országot. Vele tartott Frank Irma, Mohácsi Ilona, Lantos Olivér. Emigrálását követően itt maradt rokonai házát elkobozták, őket kitelepítették, édesanyja nem bírta a megpróbáltatásokat és rövidesen elhunyt. Karády Ausztria, Svájc és Belgium után, 1953-ban a brazíliai Sao Paulóban telepedett le, ahol divatáru üzletet nyitott. 1968-ban kapta meg az amerikai vízumot. New Yorkban kalapszalont nyitott. Vállalt néhány fellépést, de alapvetően visszavonultan élt.


Az idős Karády Katalin (Forrás: rtlklub.hu)

1990. február 8-án hunyt el New Yorkban. Kérésének megfelelően a Szent István Bazilikában ravatalozták fel, majd Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra. 2004 decemberében a Világ Igaza kitüntetést kapott a vészkorszak alatt tanúsított hősies tetteiért.

Nagy-Kálózy Eszter Karády Katalinként (Forrás: port.hu)

Emlékezete egyéb nyomai mozgóképen az online térben

1979-ben Sándor Pál filmrendezőnek exkluzív interjút adott, 2005-ben a XXI. század című műsorban vetítették le.
Vitray Tamás 1989-ben rövid telefonos interjút készített vele.
2001-ben Bacsó Péter a Hamvadó cigarettavég című filmben emlékezett meg róla.
2016-ban a Színháztörténeti Múzeum virtuális kiállítást tett közzé Karády Katalinra, a dívára emlékezve.
Születésének 110. évfordulója kapcsán a Nemzeti Filmintézet 10 érdekességet adott közre róla.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

A 20. századi magyar ókortudomány egyik jelentős képviselője, a tudományos életben és az egyetemi oktatásban is kiemelkedő Tegyey Imre 2021.