Tost László, Kassa polgármestere – Szeghy-Gayer Veronika könyvéről
Kassa 20. századi történetével kapcsolatban legtöbbünknek két név és esztendő bizonyosan eszébe jut. II. Rákóczi Ferenc, Márai Sándor valamint 1918 és 1938. Az 1906-ban hazahozott fejedelem hamvainak díszkoporsója a mai napig biztos úticélja a városba látogató magyaroknak, akik Kassáról alkotott képüket leginkább Márai Sándor írásaiból ismerhetik. 1918 a város elvesztését, 1938 pedig visszatérését juttatja eszünkbe az egykori Észak-Magyarország gazdasági és kulturális központjáról.Aki azonban ennél többet és részletesebben szeretne tudni Kassa (1918 után immár Košice) 20. század első felének hétköznapjairól és többre vágyik a lexikális adatoknál, annak a Tost család története a megfelelő forrás.
A szerző, Szeghy-Gayer Veronika több mint háromévnyi kutatás után a Kassai Magyarok Fóruma gondozásában jelentette meg a város egykori polgármesteréről, nemzetgyűlési képviselőjéről, Tost Lászlóról írott könyvét. A kötet nem egy hagyományos biográfia, hiszen nemcsak Tostról, hanem családtagjairól, közvetlen környezetéről és Tost közéleti szerepein keresztül a történeti Magyarország északi vármegyéinek valamint a csehszlovákiai – elsősorban a kassai – magyar kisebbségi politikai közösség mindennapjairól is szól.
A könyv kifejezetten olvasóbarát, tudományos módszerekkel megírt, jó értelemben vett ismeretterjesztő kötet. Ezt bizonyítják az egyes fejezeteknek adott rövid, ám kellően rejtélyes címek is. Az olvasót tovább segíti a szöveg nyelvezete, hiszen itt nem kell attól félnie, hogy öt perc után a fél oldalas latin nyelvű lábjegyzetek, táblázatok és a manapság kötelezően, de sokszor teljesen indokolatlanul használt idegen szavak olvasása közben elbóbiskol.
Tost László tartalmas és egyben tragikus életét tizennégy fejezetben mutatja be a szerző, amelyeket eddig még nem közölt fényképek színesítenek. A fejezetek tagoltsága ellenére három nagyobb egység különböztethető meg: a Tost család és Kassa, Tost László halála, és az özvegyen maradt női családtagok sorsa.
Bár Kassa a történet központi helyszíne, de a családtörténet szempontjából olyan fontos települések is bemutatásra kerülnek, mint Buda, Sátoraljaújhely, vagy a mára szinte teljesen elfeledett Sáros vármegyei Zboró és a zempléni Alsókubin. E kisvárosok társadalmának és mindennapjainak bemutatása teszi később érthetővé, Tost világképét, politikai és közéleti szerepvállalásainak háttereit is.
Tost László hivatali pályájának részletes bemutatása egyik nagy erénye a kötetnek, nemcsak a „boldog békeidők” olykor ingerszegény és kilátástalan észak-magyarországi államoshelyei, hanem Magyarország összeomlását követő döntéskényszerek és azok következményei miatt is. Tost nem optált Magyarországra, hanem szülőföldjén maradt még úgy is, hogy hivatali pályafutásában ez komoly törést jelentett. Bátyjával, a keresztényszocialista politikussal és későbbi majdnem kassai püspök Tost Barnabással együtt szervezték meg az 1918 után kisebbségivé váló kassai magyar közösséget, amely a másik fontos évben polgármesterének választotta őt.
A szerző, Tost politikai pályája kapcsán a csehszlovák időkhöz hasonlóan részletesen ír a rövid magyar világról is. Előbbi időszakban hat évig helyettes polgármester, míg a magyar világban alig fél évig lehetett városvezető. A visszatért évek mindkét testvér számára csalódást, meg nem értést és konfliktusokat is okoztak.
A kötet legtragikusabb és egyben legizgalmasabb része Tost László máig tisztázatlan halálának kérdése. Szeghy-Gayer Veronika a fellelhető források alapján szinte percre pontosan igyekszik rekonstruálni mi is történhetett 1945 januárjában a Kassa melletti erdőben. Kik és miért végeztek a köztiszteletben álló volt polgármesterrel?
Tost László és fia, Gyula tragikus halála, a város újbóli elvesztése majd a berendezkedő új hatalom intézkedései együttesen járultak hozzá, hogy a Tost család több mint fél évszázad után elhagyta Kassát. Az ismét átalakuló Košice pedig szinte teljesen elfelejtette őket, az idősebbek is csak az általuk épített szecessziós bérházra, az akkor már Csehszlovák-Szovjet Barátság Házára keresztelt, egykori Tost házra emlékezhettek.
Szeghy-Gayer Veronika e kötettel nemcsak Tost László nevét és életét, hanem annak – legalábbis szerkezetében még – emlékét őrző bérházukat is újra ismerté teszi. Csak reménykedni lehet, hogy a városba érkező turisták útvonala erre is kitér majd, és egyre többen ismerik meg a bérház és építtetőinek történetét.
Szűts István Gergely
A borítókép a Fortepan archívumának felhasználásával készült – Fortepan /28480
Ezt olvastad?
További cikkek
A rendíthetetlen lovassági kapitány. Jacek Pawłowicz: Witold Pilecki lovassági kapitány 1901-1948 című munkájáról
Ki volt Witold Pilecki, a lengyel lovassági kapitány, aki önként vált az auschwitzi megsemmisítőtábor foglyává? Milyen szerepet töltött be a megszállt Lengyelországban? Hogyan került a Honi Hadsereg (Armia Krajowa, AK) […]
Berlin felett az ég(és), avagy Hadik András leglátványosabb haditette
Lázár Balázs munkásságának egy fontos darabját tarthatja kézben a olvasó. A most megjelent kötet a magyar hadtörténet egy nemzetközileg is ismert eseményét és egy jeles alakját mutatja be. Ezek a […]
Gyorstalpaló, elvtársaknak – Iskolapélda pozitív és negatív előjellel
A Rákosi-korszaknak az élet minden aspektusát átalakító és a pártvonalnak megfelelően eltorzító, represszív tevékenységéről meglehetősen széles szakirodalmi háttér áll a történésztársadalom és az érdeklődők rendelkezésére. Ebben a bőséges szakirodalmi választékban […]
Előző cikk
Illegalitásba szorult államigazgatás – Az 1863. januári lengyel felkelés emlékezete
Színültig telt a Nagymező utcai Lengyel Intézet moziterme 2023. február 16-án a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), valamint a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (Instytut Pamięci Narodowej, IPN) által az 1863. évi […]