Kerényi 50 emléknap – A Kerényi Károly Szakkollégium ünnepi rendezvénye

A Kerényi Károly Szakkollégium, a Pécsi Tudományegyetem legrégebb óta működő szakkollégiuma egész napos programsorozattal emlékezett meg névadója, Kerényi Károly halálának 50. évfordulójáról. A 2023. április 18-án tartott esemény keretein belül a megnyitó beszédeket és előadást követően a Kerényi hagyatékából álló könyvtár megtekintésén vehettek részt az érdeklődők. Ezután megnyitották az emlékére készült kiállítást, majd egy rövid túra során a résztvevők Kerényi pécsi lakhelyének felkutatására tettek kísérletet. A nap végén a vendégek a szakkollégium nyitott diszkussziós estjén betekintést nyerhettek a közösség mindennapi életébe és munkájába.

Kerényi Károly (1897–1973) klasszika-filológus, vallástörténész, a görög mitológia világhírű kutatója 1934-től a pécsi Erzsébet Tudományegyetem oktatója, majd az 1938/1939-es akadémiai évben a Bölcsészettudományi Kar dékánja volt. Tudományos érdeklődése az antikvitásra, s különösen az ókori Hellász történetére, kultúrájára és vallási életére terjedt ki. Kerényi hitte, hogy a görög kultúra lényegének megértésével és felfedésével az emberiség fejlődését szolgálhatja. Kerényi nevét a korábban Művelődéstörténeti Szakkollégium néven működő intézmény 1995-ben vette fel, éppen azért, mert úgy vélték, hogy kutatásai az ókori hagyományok, az irodalom, a művészet és a vallás terén a bölcsészettudomány minden ága számára inspirációt adhatnak.

Az esemény megnyitója. Fotó: Kerényi Károly Szakkollégium

A Kerényi 50 emléknap megnyitója a PTE BTK Kari Tanácstermében Fedeles Tamás rektorhelyettes köszöntőjével kezdődött, aki kiemelte, hogy a Kerényisek rendszeresen kiváló eredményeket érnek el különböző konferenciákon, melyben jelentős része van a szakkollégiumi közösségnek. A diszkussziós estek folyamán az egyes témákat a különböző diszciplínák diákjai saját szempontjaikkal egészítik ki, létrehozva egy olyan szakmai közeget, ahol többek között film- és irodalomelmélettel, történelemmel, filozófiával, szociológiával és pszichológiával foglalkozó kutatójelöltek más-más oldalakról közelítve tudják fejleszteni egymás szempontjait, kutatását.

A megnyitón felszólalt továbbá a PTE Hallgatói Szolgáltatási Központ és Tehetséggondozó Iroda képviseletében Závodi Bence, majd a szakkollégium tanára, Kovács István is, aki Kerényit idézve mutatott rá a mitológia jelentőségére:

„A mítosz az ősi korokban született az emberek szükségleteiből, a lélek azon részének kifejezésére, amely megérzi a világ fölötti titokzatosságot, és igényli a kapcsolatot az isteni szférával.”[1]

A megnyitó beszédeket követően Lengvári István, a PTE Egyetemi Levéltár igazgatója és főlevéltárosa Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsett – Kerényi Károly pécsi működésének intézményi keretei című előadását hallgathatták meg a jelenlevők. A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyból Pécsre költözésével kezdődött meg a modern felsőoktatás Pécsett. Bár az ideiglenes elhelyezést már 1921-ben törvénybe iktatták, a szerb megszállás miatt csak 1923-ban indulhatott meg az oktatás, így az egyetemi képzés újraindulásának centenáriumát idén ünnepli az egyetem.

A költözködést hosszas viták kísérték, felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e a csonka Magyarországnak négy egyetemre, illetve, hogy Pécs infrastruktúrája és nehéz gazdasági helyzete alkalmas lesz-e az iskola befogadásra. Éppen ezért egy központi campus létrehozására nem volt lehetőség, a karok elhelyezése a város különböző pontjain, más célokra készült épületekben történt.

Lengvári István előadása. Fotó: Kerényi Károly Szakkollégium

A program délutáni része Kerényi Károly könyvtárának bemutatásával folytatódott. A Kerényi család 1999 novemberében a Pécsi Egyetemi Könyvtárnak és a Pécsi Tudományegyetem Klasszika-Filológia Tanszékének ajándékozta Kerényi Károly könyvtárát, valamint Kerényi Magda levelezését. A közel 8.000 kötetes gyűjteményben elsősorban klasszikus antik művek és vallástörténeti munkák találhatóak, auctor anyaga szinte teljes. Ezenkívül a gyűjtemény része számtalan dedikált különnyomat olyan neves íróktól és irodalmároktól, mint Ottlik Géza vagy Thomas Mann. Az emléknapon a résztvevők betekintést nyerhettek az itt őrzött anyagba Kerényi Magda levelezésének gondozója, Bélyácz Katalin vezetésével. Mivel ő maga intézte Kerényi hagyatékának hazaszállítását, személyesen is megismerhette Kerényi Magdát, akinek levelezését ki is adta 2022-ben.[2]

A vezetés alatt nemcsak a klasszikusokat és Kerényi műveinek különböző nyelvű kiadásait lehetett megtekinteni, hanem Magda leveleinek eredeti példányait is. A könyvtárlátogatást Kárpáti András, a Klasszika-Filológia Tanszék vezetője nyitotta meg, szintén egy Kerényi-idézettel:

„Ez annyi, mint: nem hagyni magunkat elvakítani és megsüketíteni, korunk leghatalmasabb tömegkábító eszközeitől sem, nem bolondulni belé a szellemtelenbe, nem engedni, hogy félrevezessen. Hanem őrizni szellemi-emberségünket és megőrizni arra a lehetőségre, hogy egyszer – talán – humanitás visszafizeti ellenpólusának mindazokat a belátásokat, amelyekhez a vele való harcban és feszültségben eljutott, és visszasugároztatja teljes világosságát arra az oldalra, ahol államokat építenek és újra felemésztenek.”[3]

Kerényi könyvtárának bemutatása. Fotó: Kerényi Károly Szakkollégium

Ezután a PTE BTK aulájában sor került az emléknap alkalmából rendezett kiállítás megnyitójára. Az egész héten át megtekinthető tárlat Kerényi életének és örökségének legfontosabb részleteit idézte meg; olvasható volt például Thomas Mann egy dedikációja („Kerényi Károlynak szellemi elkötelezettségben, köszönet a támogatásért, tanításért, megerősítésért”) is. A kiállított tárgyak között a szakkollégium kiadványai, az Annona Nova és a Félsziget egy-egy példánya, továbbá egy Kerényinek tulajdonított, görög betűs írógép is helyet kapott.

A Kerényi-emlékkiállítás megnyitója. Fotó: Kerényi Károly Szakkollégium

Az esős idő ellenére a tervezett program szerint indult egy rövid túra a Tettyére, ahol pécsi tartózkodása alatt Kerényi élt. Bár azt sikerült kideríteni, hogy a háza ma már nem áll, a szakkollégisták jelképesen mégis bejárták a környéket, ezzel is megemlékezve Kerényi Pécs városához kötődő munkájáról.

A nap zárásaként a szakkollégium a hagyományos, heti rendszerességű diszkussziós estjét nyitottá tette az érdeklődők előtt, mely során a közügyek rövid tárgyalását követően két előadás hangzott el. Először Papp Regina A népi vallásosság elemei középkori kísértethistóriákban című előadását hallgathatták meg a résztvevők, melyben a középkori népi vallásosság vizsgálatának problémáiról, a 14. századból származó byland-i cisztercita szerzetes példázataiban keveredő középkori egyházi dogmákról és a folklorisztikus elemekről esett szó. Majd Folyi Bence Bevezetés Jordán és Vörös-tenger perszonifikációk tanulmányozásába című előadása következett. Az előadó kutatásában arra keresi a választ, hogy a képzőművészeti ábrázolásokon a több ízben is antik-pogány vízistenség mintára megszemélyesített Jordán folyónak és Vörös-tengernek milyen szerepe volt a korai keresztény vizuális egzegézisben; vagyis, hogy mit keresnek pogány istenségek Jézus Krisztus társaságában?

A Kerényi Szakkollégium diszkussziós estje. Fotó: Kerényi Károly Szakkollégium

Az emléknap változatos programjai lehetőséget adtak arra, hogy az érdeklődők betekintést nyerhessenek a szakkollégium mindennapjaiba, s felidézzék nemcsak Kerényi személyét és a Pécsi Tudományegyetemen végzett tevékenységét, hanem tudományos munkásságát is, ezzel méltó módon emlékezve az örökségére.

Papp Regina

[1] Kerényi Károly: A görög mitológia, Budapest, 1977.

[2] Kerényi Magda válogatott levelei és írásai, szerk. Bélyácz Katalin, Budapest, 2022.

[3] Kerényi Grácia: Amit Kerényi Károly mond, Vigília, 1971/2. szám, 124–126.

Ezt olvastad?

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative
Támogasson minket