Kiállítások Keleten és Nyugaton I. – A cívisek és a királynék városa

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

Mivel töltik meg Debrecenben Déri Frigyes múzeumát? Mit mesél a letűnt időkről az M35-ös autópálya nyomvonala? Mit kezdenek ma Veszprémben Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanár örökségével? Hogy hozták „helyzetbe” a múzeum kiállítási tárgyait? Mai Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a debreceni Déri Múzeumba és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba látogatunk.

Az Újkor.hu Országjáró rovata 2017-ben útjára indítja a Kiállítások Keleten és Nyugaton című cikksorozatát. A sorozat célja az, hogy a megyei múzeumi igazgatóságok kezelésében működő intézmények kiállításaihoz kedvet csináljon a portál olvasóinak, ezzel reflektorfénybe helyezve azt a szakmai munkát, amit a szakemberek az egyes kiállítóhelyeken végeznek. A hetente jelentkező sorozatban egy-egy Dunán inneni, és Dunán túli múzeum kiállítását vesszük górcső alá. Bízunk benne, hogy ezzel hozzájárulunk a látogatási számok emeléséhez, és az érdeklődőknek kellemes kulturális időtöltést ajánlunk. S ha tetszett egyik-másik tárlat, talán eljutnak olyanok is a múzeumokba, akik nem lesznek restek bővebben beszámolni azokról. Rovatunk számukra is teret biztosít.

 

„A magyarság iránti igaz szeretettel és jóakarattal adom át az ideiglenes lajstromot a nyilvánosságnak”.

Déri Frigyes


Koppay József: Déri Frigyes
Kép forrása: Déri Múzeum

A bácskai születésű Déri Frigyes (1852–1924) hat testvérével együtt követte édesapját, Déri Károlyt (Deutsch Mór) Bajára, mivel úgy látta, hogy a társadalmi fölemelkedés a tanulás által lehetséges. Az 1870-es években Bécsbe költöztek, s a ’80-as években vették fel a Déri családnevet. Frigyes a kereskedelmi érettségi után 1873-ban 21 évesen került Bécsbe, majd szorgos munkájának eredményeként az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legsikeresebb és szakmailag legelismertebb textilipari vállalkozójává vált. Jelentős vagyonra tett szert, amely lehetővé tette a számára, hogy a művelődés iránti igényeit, mely főleg a műgyűjtésben mutatkozott meg, kielégítse.

Déri a polgárság azon részéhez tartozott, akiket megérintett a századforduló műgyűjtő szenvedélye. Kortársaihoz hasonlóan az a cél vezette, hogy minél pompásabban és minél gazdagabban rendezze be kastélyát. A gyarapítással csak felesége 1910-ben bekövetkezett halála után hagyott fel. Csak 1912-ben kezdett újra gyűjteni. Ekkor már olyan gyűjtemény kialakítására törekedett, amelynek darabjai jelentős tudományos értékkel rendelkeznek, s az emberi művelődés és civilizáció fejlődésének lenyomatai. 1916-ban a műtárgyak értéke már 239.000 korona volt, 1919-ben pedig már meghaladta a 15 milliót, a tárgyak száma pedig – leszámítva a könyveket, kéziratokat, metszeteket és érmeket – az 5000 darabot.

1920 októbere végén Debrecenbe látogatott, hogy aláírja a szerződést, mely szerint a magyar államnak ajándékozta gyűjteményét azzal a megkötéssel, hogy elhelyezésére Debrecenben emeljenek egy épületet. Déri Frigyes nem érte meg a múzeum felépítését. 1924. október 27-én bécsi otthonában váratlanul elhunyt. A Déri Múzeumot pedig 1930. május 25-én országos jelentőségű ünnepség keretében nyitották meg. Történetéről bővebben Lakner Lajos tollából olvashatnak a Múzeum honlapján.


Déri Múzeum
Kép forrása: Déri Múzeum

A Csillagos Ég Lakói címet viselő régészeti tárlatban a halál általános képét vázolták fel az alkotók. A múzeum gyűjtőterületén főként az elmúlt húsz évben végzett ásatások eredményeit mutatja be a kiállítás, sajátos nézőpontból. Időbeli keretei a középső neolitikumtól a magyar honfoglalás koráig terjednek. A kiállítás a szokásokon és a tárgyi emlékeken túl a temetkezéshez, a halálhoz, valamint a túlvilághoz kötődő szellemi hátteret, elképzeléseket is bemutatja. Ezen a ponton kapcsolódik a régészeti kiállításhoz a Déri Múzeum egyedülálló egyiptomi gyűjteménye.


Egyiptom kiállítás
Kép forrása: Déri Múzeum

Ezen kívül még további 20 állandó kiállítást csodálhatnak meg az érdeklődők, mint Az Arany Egyszarvú patikát, a Csodakamrát, a Fegyvertörténeti tárlatot vagy megtudhatják, milyen a Gubacsapó műhely. Ezen túl a Debreceni Irodalom Házában, és a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban is mindig találhatnak érdekességeket.


Csodakamra
Kép forrása: Déri Múzeum

„István, Gizella ősi vártán (…)”

Kemény Géza: Veszprémi anziksz

Az 1873-ban felmerült veszprémi múzeumalapítás támogatásra megalakult 1902. november 30-án a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet 23 alapító és 127 rendes taggal. 1902. december 2-án a megye törvényhatósági bizottsága szentesítette a „vármegyei múzeum” létesítését. Igazgatónak Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanárt jelölték. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszter az „intézeteket megillető kedvezményekben való részesítés czéljából előjegyzésbe” vette 1903. március 24-én. Pár év elteltével az Erzsébet sétányon jelölték ki az újonnan felépítendő múzeum helyét. Az I. világháború és a gazdasági válság miatt 10 évig húzódott a befejezés. Az új épületbe 1924-ben költöztették át az anyagot, megnyitására 1925. május 24-én került sor. A múzeumszervező, későbbi névadó, Laczkó Dezső sajnos nem sokáig élvezhette az új hely adta lehetőségeket, 1932-ben eltávozott az élők sorából. A múzeum első igazgatójáról itt, a múzeumtörténetről pedig a Múzeum honlapján olvashatnak részletesebb összefoglalót.


Laczkó Dezső
Kép forrása: Laczkó Dezső Múzeum

A Szellem a tárgyban…, a helyben…, a képben című kiállítás ars poeticáját leginkább az alábbi idézet foglalja össze:

„Mit képvisel a múzeum? A tárgyat „önmaga jogán”, a tárgyat egy konkrét (helyi) közösség kultúrájának emlékeként vagy a tárgyat mint egy absztrakt közösség szimbólumát? És ki képviseli a tárgyat? A gyűjtő, a szerző, esetleg a muzeológus? Ha magunkban tudatosítjuk, hogy a múzeumnak a társadalmi jelenségek tárgyi lenyomataira van szüksége, és nem a társadalmilag steril tárgyakra, akkor ezek az erős személyes kapcsolatokkal rendelkező, aurával bíró objektumok újra társadalmilag is élő szervezetté alakíthatják a XIX–XX. század elitje és értelmisége által lefagyasztott intézményünket, a múzeumot. Kiállításunkba zömmel olyan tárgyakat válogattunk, amelyek önmaguk jogán, önmagukat képviselve, eredeti tulajdonosukat megidézve szerepelhetnek.”

Tóth G. Péter a Múzeum honlapjáról


A tárlat
Kép forrása: Laczkó Dezső Múzeum

Az Élet a mínusz harmadikon – várbörtön a 21. században című kiállítás az épület koránál és a történelmi viszályoknál fogva sok izgalmas témát mutat be, tehát nem „csak” a várbörtönről mint épületről, érdekességről szól a tárlat. A kiállítás tematikájának része a Bakonyi betyárok a pandúrok kezén, a Mindszenty-emlékszoba, a Büszke nők Veszprémben, és természetesen A várbörtön épületének története. A kiállításról bővebb információkat és kedvcsináló képeket a tárlat honlapján találhatnak.


A várbörtön története
Kép forrása: Laczkó Dezső Múzeum

Unikumnak tekinthető a RAK-TÁR-LAT kiállítás a Tanulmányi raktárban. A vezető segítségével, csoportosan megtekinthető rendhagyó tárlat 2011 november végén nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A múzeumi kincsek otthonának tanulmányi raktára 710 m2 területen alakult látogatóbaráttá és akadálymentesítetté. A kb. 20 000 műtárgyat tematikus múzeumpedagógiai programok keretében lehet megtekinteni, melyek közül itt a Korok, katonák, egyenruhák, a Fegyverek nyelvén és a Ruha teszi…” – Paraszti / polgári / úri viseletek Veszprém megyéből foglalkozásokat emeljük ki. A tárlatvezetésekről bővebben itt olvashatnak.


Tanraktár
Kép forrása: Laczkó Dezső Múzeum

Ezek mellett a Bakonyi Ház, a Hősök Kapuja és a Tűztorony is várja a látogatókat.

*****

Látta? Elmesélné? Számoljon be róla! Küldje beszámolóját az info@ujkor.hu-ra!

Ha pedig támogatna minket, hogy a cikksorozat folytatódjon, látogasson el támogatói oldalunkra.

Újkor.hu – A Velünk élő történelem

 

Ezt olvastad?

Múzeumok, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív múzeumpedagógiára. Ki ne szeretne rövid ideig Dr. Csont vagy épp Ragnar Lothbrok lenni?
Támogasson minket