Kiállítások Keleten és Nyugaton II. – Ízisz és a szabadságharcos

Oszd meg másokkal is:

Beszámoló

Hol található Pannónia provincia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete? Merre induljunk amikor a Jászkun kapitányok nyomába erednénk? Eheti Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a római civilizáció hazai őrhelyét, és a nomád jászok és kunok történetét bemutató múzeumokba látogatunk el, vagyis terítéken a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a Damjanich János Múzeum.

Az Újkor.hu Országjáró rovata 2017-ben útjára indítja a Kiállítások Keleten és Nyugaton című cikksorozatát. A sorozat célja az, hogy a megyei múzeumi igazgatóságok kezelésében működő intézmények kiállításaihoz kedvet csináljon a portál olvasóinak, ezzel reflektorfénybe helyezve azt a szakmai munkát, amit a szakemberek az egyes kiállítóhelyeken végeznek. A hetente jelentkező sorozatban egy-egy Dunán inneni, és Dunán túli múzeum kiállítását vesszük górcső alá.


Mivel töltik meg Debrecenben Déri Frigyes múzeumát? Mit mesél a letűnt időkről az M35-ös autópálya nyomvonala? Mit kezdenek ma Veszprémben Laczkó Dezső kegyesrendi főgimnáziumi tanár örökségével? Hogy hozták „helyzetbe” a múzeum kiállítási tárgyait? Mai Kiállítások Keleten és Nyugaton cikkünkben a debreceni Déri Múzeumba és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba látogatunk.


Bízunk benne, hogy ezzel hozzájárulunk a látogatási számok emeléséhez, és az érdeklődőknek kellemes kulturális időtöltést ajánlunk. S ha tetszett egyik-másik tárlat, talán eljutnak olyanok is a múzeumokba, akik nem lesznek restek bővebben beszámolni azokról. Rovatunk számukra is teret biztosít.

 

„(…) a magas kormány szívesen látná, ha (…) a régészeti egylet kicsiny hatásköréből kibontakozva egy, a kultúrát több irányban ápoló vasvármegyei intézménnyé fejlődnék (…)”

Éhen Gyula. Szombathely polgármestere (1899) Forrás: VME

A Savaria Múzeum leletanyagának magját az 1872-ben megalapított Vasmegyei Régészeti Egylet gyűjteménye alkotja. A századfordulón folyamatosan bővülő gyűjteménynek nagyobb, újabb épületre volt szüksége, ezért az 1899-ben alapított Vasvármegyei Kultur-Egyesület egy „kultúrpalota” létesítését helyezte kilátásba. A kultúrpalota építését 1905 szeptemberében kezdte meg Kopfensteiner Gyula építőmester, az ünnepélyes megnyitására pedig 1908. október 11-én került sor. Ma a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum a szombathelyi múzeumi szervezet központja. Régészeti, néprajzi, történeti és természettudományi gyűjteményeiben mintegy félmillió tárgyat őriz. További részletek a Múzeum honlapján és a Vasi Múzeumbarát Egylet oldalán olvashatóak. A közelmúltban teljesen megújult az épület homlokzata és környezete, parkját a történeti adatok alapján, de a mai igényeknek megfelelő módon tették hangulatossá, miképpen ez az alábbi képen is látható:


A Savaria Múzeum főépülete
Fotó: MTI (Varga György)

Állandó kiállításai közül az 1982-ben épült Tájak – korok – települések című tárlatot hosszú idő után lebontották, és helyét a Változó kultúrák a változó tájban c. kiállítás tekinthető meg 2015-től. A 21. századi látogatói igényeket kielégítő kiállítás a Nyugat-Dunántúl, szűkebben véve Vas megye őskori településtörténetét és legszebb régészeti emlékeit mutatja be. A látogatókat modern padlógrafika vezeti végig az újkőkortól időszámításunk kezdetéig a történeti korszakokon. A fémkorszak legszebb ötvöstárgyai közül kiemelendő, az 1929-ben a velemi Szent Vid-hegyen talált több mint 80 grammnyi aranykincs minden darabja: egy diadém, négy koronggal és aranyszálakkal, melyek ezen a kiállításon láthatóak először együtt. A kiállítás központi eleme a Szent Vid-hegy körüljárható nagyméretű makettje, amelyen az őskori házak elhelyezkedése, és meglepően nagy mérete is jól érzékelhető. A kiállítás modern, látványos installációkat és digitális technikát is használ.


Makett a Szavaria Múzeum új állandó kiállításából
Kép forrása: Vaskarika.hu

Folyamatosan látogatható a múzeum épületének alagsorában elhelyezett római lapidárium (kőtár). Jelentősebb emlékei között a Capitoliumi triász szobortorzók, a fogadalmi oltárok valamint a pogány és ókeresztény sírkövek említhetőek.


A lapidárium egy darabja
Kép forrása: Savaria Múzeum

Az anyaintézmény részeit képezi a Járdányi Paulovics István Romkert és az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház. Mindkét helyszínen a látogatók a császárkori Római Birtodalom hazai leletanyagát csodálhatják meg. Előbbiben látható Pannonia provincia ma ismert legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete, utóbbiban pedig Duna-vidéki Isis-kultusz római kori központjának rekonstrukciója, vagyis maga az Iseum. Az Iseum Savariense 2013. március 6-tól látogatható vallástörténeti kiállítás. A 21. század igényeinek megfelelő kiállítótérben az elmúlt 60 év kutatási eredményeit, valamint a római császárkori Isis-Serapis tiszteletet és kor emberének mindennapjait átszövő magán és hivatalos kultuszok emlékanyagait láthatja a nagyközönség. A múzeumhoz tartozik még a Szombathelyi Képtár, a Smidt Múzeum és a Vasi Skanzen is.


Savaria Karnevál 2016
Kép forrása: Iseum Savariense

Örvendetes, hogy a Múzeum kiadványa a 38 számot megélő Savaria korábbi évfolyamai a Hungaricana adatbázisában, a legújabb számok pedig a múzeum honlapjáról is elérhető. Ugyanitt tájékozódhatunk a korábbi kiállítások katalógusa felől, és a Vasi Szemle történetéről, melynek új folyama elérhető HTML formátumban a folyóirat honlapján.

„Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.”

Damjanich János


Damjanich János honvédtábornok
Kép forrása: Köztérkép.hu

A szolnoki múzeum és közkönyvtár megalakulása viszonylag későn ment végbe. 1933. május 2-án alakult meg a Szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület, majd egy bő évet követően nyitotta meg kapuit Szolnok Város Közkönyvtára és Múzeumi Gyűjtőhelye. A szervező munka dandárját Balogh Béla, a szolnoki állami főgimnázium tanára vállalta magára. A II. világháború nagy áldozatokat követelt a művelődéstől, melyet a szolnoki Gyűjtőhely is elszenvedett. Csak 1949. március 5-én a „Szolnoki csata” című kiállítással indult újra a múzeumi tevékenység annak centenáriumán. A szolnoki győző, Damjanich János honvédtábornok nevét 1952-ben vette fel az intézmény, majd tíz évvel később a Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságba tagozódott be. 1997-ben és 2005-ben kiérdemelte az „Év Múzeuma” díjat. Kossuth tér 4. szám alatti múzeumi főépületről, és a múzeum történetéről bővebben a honlapon tájékozódhatnak az olvasók.


A Damjanich János Múzeum szolnoki épülete
Kép forrása: Damjanich János Múzeum

2013 előtt a megyei múzeumok igazgatósága keretében több város múzeuma is ide tartozott, mint Szolnok, Túrkeve, Karcag, Jászberény, Tiszafüred, Tiszaföldvár, Mezőtúr és Kunszentmárton intézményei. Ma a Damjanich János Múzeum, mint városi hatókörű megyei múzeum működik tovább, amelyhez a Szolnoki Galéria és a Tabáni Tájház tartozik még. A szolnoki Damjanich János Múzeum állandó kiállításai közül e helyütt a jászok és kunok történetéről szóló kiállítást emeljük ki:

„A Kunok és jászok a magyarok között című kiállítás keretei között a látogatók jelképesen azt az utat járják be, amelyiket a több évszázaddal ezelőtt hazánkba érkező kunok és jászok megtettek. A belépéskor kun kaftánt ölthetnek magukra a vendégek, miközben a fogadótérbe érkezve a tatárok támadását megidéző hangeffektusok hallatszanak: lódobogás, nyilak hangja, hujjogatás, csatazaj; nyilak fúródtak a falba, jelezve: merre vezet tovább az út.”


Részlet a kiállításból
Kép forrása: Jászkun kapitányok nyomában

A kiállítás a Jászkun kapitányok nyomában tematikus útvonal látogatóközpontja, mely további két tárlatot foglal magába és igyekszik komplex kulturális szórakozást kínálni az érdeklődőknek.

Olvasóink figyelmébe ajánljuk még a Tárgy-Eset névre keresztelt virtuális tárlatot, mely a múzeum honlapján tekinthető meg. A kiállítás a Damjanich Múzeum 80. születésnapjára a történeti gyűjtemény új szerzeményeiből válogat egy-egy nagyobb figyelmet érdemlő tárgyat, tárgycsoportot. Az egyik ilyen az a plakát, ami a kétperces munka- és forgalmi szünet volt hivatott hirdetni a kormányzó kassai bevonulása alkalmából 1938 novemberében. Minden Tárgyhoz tartozik egy leírás, és egy Esetleírás mely a történeti emlék hátterét, esetleg sorsát meséli el.

A múzeum legtöbb kiadványa a Hungaricana adatbázisában itt tekinthető meg, mint a múzeum kiállításvezetői, a Tisicum, mely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyvének nevét viseli.

*****

Látta? Elmesélné? Számoljon be róla! Küldje beszámolóját az info@ujkor.hu-ra!

Ha pedig támogatna minket, hogy a cikksorozat folytatódjon, látogasson el támogatói oldalunkra.

Újkor.hu – A Velünk élő történelem

Ezt olvastad?

Múzeumok, ahol nagy hangsúlyt fektetnek az interaktív múzeumpedagógiára. Ki ne szeretne rövid ideig Dr. Csont vagy épp Ragnar Lothbrok lenni?
Támogasson minket