Kik voltak a munkásőrség vezetői?
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága honlapjáról több rendkívül érdekes adatbázis érhető el. Ezek egyike az 1957 és 1989 között fennállt munkásőrség adatait tárja a nagyközönség elé, bemutatva a szervezet vezetőit.
A Párthadsereg – A munkásőrség vezetői, 1957–1989 nevű adatbázis bevezetőjében pontos leírást kapunk a munkásőrségről, amely szerint „az 1956-os forradalom és szabadságharc tapasztalata alapján a hatalom bizalma megrendült a Magyar Néphadseregben, a határőrségben és a rendőrségben, az „ellenforradalmárokkal” szembeni fellépésük ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól, sőt egyes helyeken az egységek felbomlottak, vagy egyenesen átálltak a forradalmárok oldalára. A Munkásőrség felállításával az volt a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány célja, hogy megakadályozzák az „ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteit”, tehát a rendszerrel szembeni – akár az 1956-os forradalom és szabadságharchoz hasonló – bármilyen támadásnak elejét akarták venni. A fegyveres testület felügyeletét a kormány a belügyminiszter útján gyakorolta. Az ország igazgatási felosztásának megfelelően megyei (budapesti), járási, városi és üzemi munkásőregységekre tagozódott. A szervezet egészen 1989-ig működött, ekkor jogutód nélkül feloszlatták.”
Az összesen 765 bejegyzést tartalmazó adatbázisban név szerinti keresésre és böngészésre egyaránt lehetőségünk van. A találatokat szolgálati hely, beosztás, beosztási év, rendfokozat, kitüntetés és párttagság szerint szűkíthetjük.
Az elkészítésében részt vettek:
Főszerkesztő: Ötvös István
Szerkesztő: Trieber Péter
A pályaképeket összeállították: Baráth Szilárd, Gáll Attila, Illésfalvi Péter, Maruzs Roland
Közreműködtek: Laki Mirjam Réka, Lorenz Péter, Szabó Imre
Adatbázis-fejlesztés: Berkényi Péter, Kovács Csaba, Lux Zoltán, Simon István
Webdizájn: Bodóczky Antal, Váradi András
Ezt olvastad?
További cikkek
Aláírásgyűjtés az egyetemi oktatás és a kutatás fejlesztéséért
Három egyetem is tiltakozásba kezdett néhány hete az egyetemi dolgozók bérhelyzete miatt, és ezzel a kezdeményezéssel a kutatók is szolidaritást vállaltak. Kiszámítható munkakörülmények és a rendkívül alacsony bérek emelése – […]
5+1 könyv az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcról
Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg. 1848 tavaszán született meg a modern Magyarország, így ez az […]
1848/49-es programsorozat a Bálna Honvédelmi Központban március 15-én
Magyarország nemzeti ünnepének alkalmából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum „forradalmi hangulattal” várja az érdeklődőket. A rendezvényt idén új helyszínen, a Bálna Honvédelmi Központban tartják március 15-én. Az egész napos […]
Előző cikk
Traumafeldolgozás, kollektív emlékezet és megküzdés egy családi levelezésben - Budai úrinők romlakásban
Egyedülállónak tekinthető a Budapest történetének forrásai sorozat 14. kötete, a Budai úrinők romlakásban, amelyben egy hozzávetőlegesen ötszáz darabból álló családi levelezésen és számos fényképen keresztül pillanthatunk be egy budai család […]