A királyi kopasz – 100 éve született Yul Brynner

Ikonikus kopaszság, ellenállhatatlan férfiasság, egzotikus külső, kemény macsó… ezek a leggyakoribb jelzők, amiket a 100 éve született Yul Brynerről olvashatunk. Az évforduló apropóján összegyűjtöttünk 50 érdekességet az Oscar-díjas orosz színészről, aki történelmi eposzokkal és western filmekkel hódította meg Hollywoodot. A színpadon és a filmvásznon egyaránt ő maga volt A sziámi király.

(Forrás: imdb.com)

  1. Yuliy Borisovich Briner néven 1920. július 11-én látta meg a napvilágot Vlagyivosztokban.
  2. Svájci-német és orosz-mongol vér csörgedezett ereiben. Édesapja bányászati mérnök, édesanyja színésznő volt.
  3. Erős személyes kötődést érzett a roma emberekhez. 1977-ben a Nemzetközi Roma Unió tiszteletbeli elnökévé nevezte ki. A címet haláláig viselte.
  4. Származásáról, születéséről sokféle színes történetet mesélt, ezek ellentmondásait fia, Rock Brynner tisztázta 1989-ben kiadott életrajzi kötetében.
  5. Az első orosz-amerikai filmsztárként tartják számon, de színész pályafutása mellett modellként, televíziós rendezőként, énekesként és több kötet szerzőjeként is maradandót alkotott.
  6. Miután apja elhagyta őket, mert beleszeretett a moszkvai színház egyik színésznőjébe, édesanyja Vera nővérével együtt Kínába vitte.
  7. 1932-ben egy japán-kínai háborútól tartva Párizsba telepedtek át, ahol testvérével együtt éjszakai mulatókban gitározott és énekelt orosz, valamint roma dalokat.
  8. Egy párizsi orosz kabaréban ismerkedett meg Jean Cocteau híres francia költővel, aki bevezette őt a francia művészvilágba. Rövidesen olyan hírességek alkották baráti körét, mint Colette, Picasso, Salvador Dali, Marcel Marceau, Edit Piaf, Jean Marais és Yves Montand.
  9. Trapéz akrobata képesítést szerzett, és öt évig egy cirkuszi társulatnak volt tagja. Egy hátsérülést követően fordult a színészet felé.
  10. 1938 és 1940 között ismét Kínában éltek, mert édesanyja leukémiáját ott kezelték.
     
  11. 1940. október 25-én, szerény angol tudással érkezett meg édesanyjával együtt San Franciscoba. A végállomás azonban New York volt, ahol nővére már évek óta énekes színésznőként dolgozott.
  12. A második világháború idején rádiós bemondóként és kommentátorként dolgozott az USA Háborús Információs Irodája számára, amely a megszállt Franciaországban sugárzott műsort.
  13. A rádiós szolgálattal párhuzamosan végezte színészi tanulmányait Connecticutban egy orosz tanárnál, Michail Csehovnál, a híres író unokaöccsénél.
  14. 1941 decemberében játszhatta első kisebb Broadway szerepét Shakespeare 12. éjszakájában.
  15. A színészi megbízások mellett modellmunkák is megtalálták. George Platt Lynes meztelenül kapta lencsevégre.
  16. Az 1940-es évek közepétől rendezőként dolgozott az újonnan alakult CBS televíziós stúdiónál.
  17. 1949-ben játszotta első filmszerepét a New York kikötője című alkotásban.
  18. 1950-ben elhívták New Yorkba, hogy nézze meg Rodgers és Hammerstein új musicaljét. Vonakodott attól, hogy a sikeres rendezői munkát ott hagyja és újra visszatérjen a színpadra, de a Király és én (Anna és a sziámi király) forgatókönyve, benne pedig a király szerepe igazán lenyűgözte.
  19. Monghut királyt élete során 4625-ször formálta meg a színpadon.
  20. Az első Király és én idején viszonya volt a nála 19 évvel idősebb Marlene Dietrichhel.

    Brynner a sziámi király szerepében (Forrás: imdb.com)

  21. Az évtizedek során a színdarab több városban több átdolgozást is megért, de Brynner az 1951-es első és az 1985-ös utolsó verzióban nyújtott alakításért egyaránt elnyerte a Tony-díjat.
  22. A színdarab filmadaptációjában nyújtott alakításáért Oscar-díjat nyert. „Remélem, hogy ez nem volt tévedés, mert én a díjat már vissza nem adom.” – jelentette ki az aranyszobor átvételekor.
  23. Ikonikus védjegyévé vált kopaszságát büszkén, önként viselte, szexepiljévé vált.
  24. Cecil B. DeMille Tízparancsolat (1956) című eposzában II. Ramszesz fáraót alakította. Az akkori idők legdrágábbnak számító filmjét négy esztendőn keresztül forgatták.
  25. A Tízparancsolat után rajongói Marilyn Monroe férfi-megfelelőjének nyilvánították.
  26. Az Anastasia című filmben (1956) Ingrid Bergman volt a partnere.
  27. Feszes, fegyelmezett életvitelt folytatott. Naponta 5-kor kelt, folyamatosan filmezett és heti nyolc előadásban szerepelt a Broadway-n.
  28. Első házasságából született fiát, Rockot mindenhova magával vitte, mindenre megtanította, amit csak tudott, a legjobb egyetemekre járatta.
  29. Csak hősöket, erős embereket volt hajlandó játszani.
  30. Gyengesége volt a túlzásra való hajlama. Nem tűrte, ha ház, gázsi, autó dolgában alul maradt.

    Brynner II. Ramszesz szerepében (Forrás: imdb.com)

  31. Orosz tisztet alakított abban Az utazás című filmben, amely az 1956-os magyar forradalmat ábrázolta Hollywood nézőpontjából.
  32. A Salamon és Sába királynője produkcióba Tyrone Power tragikusan hirtelen halála miatt került. Itt Gina Lollobrigida volt a partnere.
  33. Eredetileg ő játszotta volna Spartacust saját produkciós cége első nagy vállalkozásában, a Gladiátorokban. Miután Kirk Douglas megelőzte, lemondott arról, hogy a saját verzióját leforgassa.
  34. 1960-ban kipróbálta magát a vígjáték műfajban (Még egyszer, érzéssel!, Meglepetés csomag), de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
  35. Akira Kuroszava A hét szamuráj című filmje ihlette A hét mesterlövészt. Miután megvette a film jogait, megbízta William Roberts forgatókönyvírót, hogy helyezze a történetet vadnyugati miliőbe. Brynner válogatta ki az összes főszereplőt. Ő maga Christ, minden vadnyugati hős mintaképét formálta meg. A film különösen népszerű volt a Szovjetunióban, ahol mintegy 67 millió jegy kelt el.

    A hét mesterlövész forgatásán (Forrás: imdb.com)

  36. A Tarasz Bulba forgatásán három órán át gitározott és énekelt a több ezres argentin marhapásztor tömegnek, akik magasabb gázsiért sztrájkoltak.
  37. Tony Curtis így vallott Brynerről: „Volt benne valami csodálatos méltóság, valami távolságtartás. Mindenben, amit tett, nagyság nyilvánult meg. Ilyen volt a természete a filmen és az életben egyaránt.”
  38. 1965-ben a Morituriban Marlon Brando oldalán tűnt fel. A film nem volt nagy siker.
  39. 1965-ben Svájcba költözött és többnyire krimikben, spagettiwesternekben szerepelt.
  40. 1967-ben kiadott egy zenei albumot A cigány és én címmel.
  41. A neretvai csata című filmet 1969-ben forgatták Jugoszláviában.
  42. Pályafutása utolsó nagy mozisikerét a Westworld-ben (Feltámad a Vadnyugat, 1973) aratta, amelyben egy gyilkos robotot testesített meg.
  43. A Király és én színdarab nyomán 12 epizódos tévésorozat is készült, amelyben szintén ő volt a címszereplő.
  44. Lánya, Viktória szerkesztette össze a Yul Brynner: Fotós című albumba, azon fényképeit, amelyeket családjáról, barátairól, a forgatásokon színész kollégáiról készített.
  45. Négy alkalommal nősült. Három gyermeket nemzett és kettőt fogadott örökbe.

    Az Oscar-díjas Brynner (Forrás: imdb.com)

  46. Az 1980-as években már súlyos beteg volt, de nem vonult vissza. Amikor hangszálgyulladása okán csak suttogva tudott beszélni, a színfalak mögül a fia beszélt helyette.
  47. 12 éves korától kezdve erős dohányos volt. Bár promóciós fotókon, filmeken gyakran ábrázolták cigarettával vagy szivarral, valójában 1971-ben felhagyott vele.
  48. 1983-ban daganatot találtak a hangszálain, amiből kigyógyult, de tüdőrákját túl későn diagnosztizálták. 1985. október 10-én hunyt el. Kezét fia, Rock fogta.

  49. Haldoklása idején egy a Jó reggelt Amerikának adott interjúban a dohányzás veszélyeire hívta fel a figyelmet és hangot adott vágyának, miszerint szívesen részt venne egy dohányzás elleni kampányban. Halála után minden televíziós csatorna közzétette a dohányzás ellenes közszolgálati bejelentését. A kamerába nézve az alábbit mondta: „Most én elmegyek, azt mondom neked: Ne dohányozz! Bármit teszel is, csak ne dohányozz! Bárcsak visszavonhatnám a dohányzást, nem tudunk eleget beszélni bármiféle rákról. Meggyőződésem.”
  50. 2012-ben születési helyén, Vlagyivosztokban 2,4 méter magas szobrot lepleztek le tiszteletére. Egy helyi szobrász készítette kínai gránitból.

Árvai Tünde

Ezt olvastad?

Párizs gyomrának a francia főváros Vásárcsarnokát nevezik Émile Zola 1873-ban megjelent Le Ventre de Paris (Párizs gyomra) című regénye nyomán.
Támogasson minket