Konferencia Clio műhelyében VIII.

Az Eötvös József Collegium Történész műhelyének Konferencia Clio műhelyében című rendezvényét 2022. március 25–26-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Collegium Tóth Gábor termében. A szervezők és az előadók nagy örömére szolgált, hogy a járványhelyzet kedvező alakulása miatt a tavalyi online konferencia után idén újra az „offline” térben találkozhattak a résztvevők. A konferencián a hagyományokhoz híven a Történész műhely tagjai az elsőéves hallgatóktól egészen a doktorandusz korosztályig prezentálhatták kutatómunkáik aktuális eredményeit. A két nap folyamán összesen 19 előadás hangzott el, melyek témái az ókortól kezdve egészen a 20. századig szinte az összes történelmi korszakot lefedték. 

A konferencia első napja az Eötvös Collegium igazgatójának, Horváth Lászlónak, illetve a Történész műhely vezetőjének, Fazekas Istvánnak a köszöntőbeszédével kezdődött. Ezt követően Kádas István, a „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tudományos munkatársa tartott plenáris előadást Hadiadó és kincstári reform. A rendkívüli adó a Mátyás-kor első felében címmel. Kádas előadása kezdetén bemutatta a Mátyás-kor adótípusait és adóztatási formáit, majd a király uralkodásának különböző szakaszaiban részletesen vizsgálta, hogy milyen módon zajlott ténylegesen az adóztatás, és ennek tükrében hogyan értelmezhető a király adózásügyi reformja. A gazdasági vonatkozások mellett az előadó azt is vizsgálta, hogy az adózásügyi reformok miként befolyásolták az uralkodó és a nemesség kapcsolatát. 

Kádas István plenáris előadása

A plenáris előadás után a pénteki nap első, ókortörténeti szekciója Horváth Janka Júlia elnökletével zajlott. A szekciónak külön érdekessége volt, hogy a műhelykonferencia történetében először egy klasszika-filológus doktorandusz vezette azt. Az első előadó, Jaczkó Sándor elsőéves magyar–történelem tanárszakos hallgató Athén pentékontaeteia idei birodalmi vállalkozásairól tartott előadást, és azt vizsgálta, hogy a polisz birodalmi expanziós tervei mennyire kötődnek tudatos birodalomépítési politikához, és hogy beszélhetünk-e egyáltalán athéni birodalomról.

A második előadó, Horváth Miklós elsőéves történelem alapszakos hallgató a Tomba François (François-sír) etruszk falfestményeinek történeti jelentőségét vizsgálta. Előadásában arra kereste a választ, hogy milyen etruszk–római kulturális, vallási és társadalmi kölcsönhatások figyelhetőek meg a falfestményeken, valamint hogy e művészettörténeti alkotásnak mi a történeti jelentősége. A szekció utolsó előadója Marsi Attila régész doktorandusz hallgató volt, aki a királyság intézményének jelentőségét vizsgálta a Kárpát-medencei szarmata kultúrák történetében. Az előadó történeti források segítségével vizsgálta a szarmaták társadalomtörténetének egyik érdekes szegmensének számító királykérdést, és bemutatta a szarmata uralkodókról alkotott római kép változásait is. 

A konferencia pénteki napjának második, középkori egyetemes történelemmel foglalkozó szekciója Ternovácz Bálint műhelyvezető helyettes elnökletével zajlott. A szekciót Szalai Bence másodéves történelem–ének-zene tanárszakos hallgató előadása nyitotta meg, aki Rubruk ferences hittérítő szerzetes Mongol Birodalomba tett útjairól és hittérítő tevékenységéről beszélt. Szalai arra kereste a választ előadásában, hogy a középkor folyamán lehetett-e különbséget tenni a diplomata és a misszionárius között, valamint bemutatta Rubruk főbb hittérítői sikereit a Mongol Birodalomban.

Ternovácz Bálint

A második előadó, Kováč Szilárd történelem alapszakos hallgató Luxemburg IV. Károly megjelenítését vizsgálta Marignolli János krónikájában. Az előadó azt elemezte, hogy Luxemburg IV. Károly trónra lépésével miként változott az ideális cseh uralkodóról alkotott kép a krónikák lapjain, valamint hogyan kapcsolta uralkodói legitimitását IV. Károly a korábbi Přemysl-dinasztiához. A második szekció utolsó előadását Porkoláb Anna Sára végzős magyar–történelem osztatlan tanárszakos hallgató tartotta, aki az unterlindeni női szerzetesközösség születéséről és domonkos rendbe történő integrálódásáról beszélt. Az előadó azt vizsgálta, hogy egy újonnan megszülető női szerzetesközösség számára milyen előzetes példák, illetve közösségalapítások szolgálhattak mintául, valamint a nővérközösség történetét gazdasági és prozopográfiai aspektusokból is elemezte. 

A pénteki nap utolsó, kora újkori magyar történeti szekcióját Fazekas István vezette. Az első előadó, Faragó Dávid doktorandusz hallgató Brodarics István elfeledett testvérének, Brodarics Mátyásnak az életútját mutatta be. Faragó ismertette a Brodarics család történetét, a két testvér karrierútját, házassági stratégiáit, valamint rávilágított arra, hogy Brodarics Mátyás személye – noha némiképp háttérbe szorult testvére mellett – kiemelkedően fontos a kora újkori gazdaság- és társadalomtörténet szempontjából.

Faragó Dávid

A szekció második előadója László István másodéves történelem alapszakos hallgató volt, aki a magyarországi katolikus megújulás egyik legfontosabb alakjának, Oláh Miklós érseknek a hazai reformjait vizsgálta nemzetközi kontextusba helyezve. Az előadó bemutatta továbbá a katolikus megújulás legfontosabb hazai intézményi reformjait is. A pénteki nap utolsó előadója Rácz Balázs Viktor doktorandusz hallgató volt, aki a székely zálogjog sajátosságairól tartott előadást. Az előadó azt vizsgálta, hogy a zálogszerződések sajátosságai miként jelentek meg a mindennapi jogéletben, miként hatott ez a társadalmi folyamatokra, valamint a jogtudományban ismeretes jelenségek – mint például a jogvesztő záradék – miként jelentek a székelyföldi jogéletben.

A szombati nap Fazekas István vezetésével egy középkori történelmi szekcióval indult. Varga Virág doktorandusz hallgató, a szekció első előadója a Türje-nemzetség politikai helyzetét vizsgálta a 13–14. század fordulóján. Az előadó bemutatta a nemzetségtörténet historiográfiai előzményeit, valamint azt vizsgálta, hogy a nem oligarcha, de jelentős tisztségeket betöltő főúri nemzetségek – mint a Türje-nemzetség – milyen társadalmi vagy gazdasági stratégiákat követtek, milyen társadalmi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek.

A szekció második előadója Rudolf Veronika doktorandusz hallgató volt, aki előadásában II. Ottokár bukásának előzményeit vizsgálta. Az előadó a cseh király bukásához vezető út bemutatása mellett igyekezett feltárni azt is, hogy milyen szerepe volt a cseh nemességnek, az osztrák miniszteriálisoknak és Magyarországnak a királlyal való szembefordulásban. A szekció utolsó előadója Bognár Katica elsőéves szabad bölcsészet szakos hallgató volt, aki Raffaello Szent György és a sárkány című festményét vizsgálta. Az előadásban bemutatásra került a festmény Washingtonba kerülésének kalandos útja, valamint az is, hogy milyen kortárs itáliai reneszánsz festők és szobrászok inspirálhatták Raffaellot.

Rudolf Veronika

A második, 20. századi magyar történelemmel foglalkozó szekciót Kósa-Grimm Kristóf nyitotta meg. A szekció első előadója, Selmeczi Péter Ferenc mesterszakos levéltáros hallgató a trianoni menekült gyermekek országházi otthonáról tartott előadást. Az előadó a trianoni menekültkérdés eddig egy kevésbé tárgyalt aspektusát, a menekült gyermekek elszállásolását vizsgálta, melynek egy különleges helyszíne volt az Országház épülete. Előadásában bemutatta, hogyan éltek a gyermekek az Országházban, és hogyan illeszkedik ez a különleges helyzet az országos menekültelszállásolás kontextusába.

A szekció második előadója Erdős András Patrik doktorandusz hallgató volt, aki a Horthy-korszak kommunista pereivel foglalkozott. Az előadó arra kereste a választ, hogy kiket büntettek meg a Tanácsköztársaságban betöltött szerepük miatt, hogyan és milyen indíttatással zajlottak le ezek a perek, valamint milyen politikai színezetet kaptak az eljárások. Ezután Taschek Zoltán doktorandusz hallgató előadása következett, aki az országos társadalombiztosító intézetek 1929-es választásaival foglalkozott. Az előadás középpontjában a választói magatartás vizsgálata állt, valamint az, hogy a Horthy-korszak első felében hogyan fejlődött a munkásbiztosító szervek önkormányzatisága.

Erdős András Patrik

A szekciót Kirchhof Gréta történelem alapszakos hallgató előadása zárta, aki a II. világháborús, nők elleni erőszak ábrázolásait vizsgálta szovjet és magyar plakátokon. Az előadó bemutatta, hogy mind a szovjet, mind pedig a magyar nyilas propaganda milyen vizualizációs eszközökkel igyekezett formálni az ellenségképet az állampolgárokban, valamint hogyan használta ezeket a propaganda lapokat a saját katonái buzdítására. 

A szombati nap utolsó, újkori magyar történelemmel foglalkozó szekcióját szintén Fazekas István vezette, melynek első előadója, Ámik Ákos történelem alapszakos hallgató Kállay András szabolcsi főispán megyei karrierútját mutatta be a dualizmus időszakában. Az előadó levéltári forrásokra épített kutatásával bemutatta, hogy egy vidéki nemesúr előtt milyen politikai lehetőségek nyílhattak, és miként befolyásolhatta karrierjét a politika vezető alakjaihoz, például a miniszterelnökhöz való kötődése.

Fazekas István

Ezután Erdélyi Kamilla történelem alapszakos hallgató előadása következett, aki a reformkori férfikép és házasságkép jellegzetességeit vizsgálta Slachta Etelka naplójában. Az előadó azt elemezte, hogy a naplóíró személyes életútja és más kultúrtörténeti jelenségek hogyan hatottak Slachta Etelka férfiakról és házasságról alkotott képének változására. A konferencia utolsó előadója, Kréz Gellért elsőéves történelem alapszakos hallgató Schulz Bódog 1848–1849-es kapitány életrajzáról tartott előadást. Az előadó felvázolta Schulznak a szabadságharcban betöltött szerepét, valamint a róla még életében készült életrajzi mű keletkezési körülményeit.

Az előadások után a konferencia Fazekas István műhelyvezető zárszavával és közös agapéval zárult. Nagy örömet jelentett számunkra, hogy idén újra, a járványhelyzet szerencsés alakulása miatt immár újra élőben tarthattuk  meg a konferenciát. Ezúton is köszönjük a részvételt az előadóknak, a szekcióelnököknek és az érdeklődőknek, egyúttal reméljük, hogy jövőre újra megrendezésre kerülhet az esemény.

Szűcs Adél

Fotók: Marsi Attila

Borítókép forrása: az Eötvös Collegium Történész műhelyének Facebook-oldala

Ezt olvastad?

A zenetudós, zeneszerző és zongoraművész Bartók Béla 1881. március 25-én született Nagyszentmiklóson, Torontál vármegye területén, mely ma már Romániához tartozik.
Támogasson minket