Közelmúltunk történetei az oktatás szolgálatában – az Emlékeztető folyóirat legújabb száma

Összevont számmal, jórészt az elbeszélt történelem témaköreit vizsgáló dolgozatokkal jelent meg az Emlékpont tudományos folyóirata, az Emlékeztető. Az ötödik évfolyamánál tartó lap legújabb száma száz oldalon féltucatnyi tanulmányt és nyolc könyvismertetést tartalmaz. A kötet online is elérhető a hódmezővásárhelyi közgyűjtemény honlapján.


2016-ban indult a hódmezővásárhelyi Emlékpont tudományos folyóirata, az Emlékeztető, amely jellemzően egy-egy témakör mentén gyűjti össze és jelenteti meg a huszadik század második felével foglalkozó kutatók cikkeit. A 2020. évi összevont szám a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoportjával együttműködésben jelent meg. A kiadvány első felében a Jancsák Csaba főiskolai docens vezetésével működő kutatócsoport tagjainak tanulmányai között szó esik a holokauszt oktatásáról, a magyar és a vajdasági történelemtanításról, a doni áttörés interaktív tanórai feldolgozásáról, az oral history források alkalmazhatóságáról, valamint a szabadulószobákról is.

A genocídium, holokauszt és megelőzés tanulmányok bevezetésének kérdései az oktatás horizontján című írásában Illyés Szabolcs József, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar tudományos főmunkatársa egy újkeletű, módszertanát tekintve az összehasonlító társadalomtudományok sorába illeszkedő (társadalomelméleti) diszciplínáról, a „genocídium tanulmányokról”, valamint az ehhez kapcsolódódó megelőzéstanról értekezik. A szerző kiemeli, hogy ezen tudományág hazai bevezetéséhez nem csupán állami, intézményi akkreditáció szükséges, hanem a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények, valamint az oktató- és kutatószakma széles körű támogatása is.

Dobó Dávid a magyarországi és vajdasági történelemoktatásban lévő hasonlóságokat és különbségeket elemzi dolgozatában az 1941-es és 1944-es események vonatkozásában. Az objektív történelemszemlélet legnagyobb nehézségét szerinte az adja, hogy az atrocitások óta eltelt nyolc évtizedből hét a tabusítás és a felejtés évtizede volt. A kutató megállapítja: míg a magyarországi tankönyvek objektívebben közelítik meg az eseményeket, addig a délvidéki magyarság oktatásában használatos tananyagok csupán „jugoszláv oldalról” láttatják azokat – a délvidék magyarság számára készült specifikált történelemtankönyv pedig nincs is. Konklúzióként megfogalmazza, hogy a délvidéki történelemoktatás nem képes változtatni azon a szemléletmódon (az elhallgatás jelenségén), amely sajnos a legutóbbi évtizedekben berögzült a határon túli magyarság gondolkodásába is.

Az Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport második világháborús munkacsoportja a korszak magyar történelmének egyik legtragikusabb eseményének, a magyar 2. hadsereg doni tragédiájának tanórai feldolgozását valósította meg. Kiss Gábor Ferenc főiskolai docens (Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar) Sára Sándor Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál című dokumentumfilm sorozatának tananyagi feldolgozásának eredményeit ismerteti. A korában nagy visszhangot kiváltó „oral-history folyam” kiváló forrásként alkalmazható az oktatásban, már csak amiatt is, mert a sorozat összes része elérhető az interneten. A Don-kanyart megjárt honvédek visszaemlékezéseiben több évtized távlatából is precízen felidéződnek a történetek, és az interjúk benyomásokat, emberi értékeket rögzítenek, mutatnak be vagy vitatnak meg, melyek beilleszthetők a tanóra menetébe és célrendszerébe – állapítja meg Kiss Gábor Ferenc, a kutatócsoport titkára.

Az elmúlt évben még a Tornyai János Múzeum művészettörténészeként dolgozó Képiró Ágnes Pomogáts Béla irodalomtörténész életművén, a vele készített életútinterjúkon keresztül igyekszik választ adni arra, hogy egy összegző életút-interjú miként állítható modellként a magyarországi államszocializmus időszakának történeti kutatásában és a középiskolai oktatásban. A középiskolások között a nagy történelmi események mélyebb megértéséhez, különösen az 1956-os forradalom és szabadságharc idején történtek elbeszéléseihez esszenciálisan hozzájárulnak az oral history források – összegezte írását Képiró Ágnes.

Balogh Bence és Boldog Zoltán, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium két tanára Szabadulószobák az oktatás szolgálatában címmel írt tanulmánya az élménypedagógia egy új eszközét elemzi, amelyet a szegedi piarista tanárok a tavalyi évben kényszerűen bevezetett digitális oktatás hatására dolgoztak ki. 1920 és 1956 volt az a két történelmi dátum, amely köré a virtuális, online történelmi szabadulószobákat tervezték. Céljuk az volt, hogy a tanulók ne csak egy-egy évszámot lássanak az események mögött, hanem érzelmi ráhatással képesek legyenek a történetek átélésére, így formálva nemzeti identitásukat, hazaszeretetüket. Írásukban részletesen bemutatják a két oktatási anyag felépítését, annak monitoringját, a diákokkal készült felmérések eredményeit is.

A Műhely fejezetben Vincze Gábor, az Emlékpont történésze a hódmezővásárhelyi nyilasok 1945 utáni történetéről szolgál adalékokkal, ismertetve több, a Szegedi Népbíróság elé állított szélsőjobboldali pártaktivista vagy szimpatizáns életútját, büntetésüket, de szót ejt egy olyan esetről is, amikor a „kisnylas” megúszta népbíróságot. Vincze megállapítja: akárcsak országosan, úgy Hódmezővásárhelyen is az 1945 utáni jogi-politikai megtorlás a volt szélsőjobboldali pártok tagsága és szimpatizánsai több mint félmilliós táborának különös módon csak egy kisebb hányadát érintették, helyettük inkább a kommunista párt politikai ellenfeleinek számonkérése került az „igazságszolgáltatás” fókuszába.

A Szemle rovatban a közelmúltban megjelent történelmi könyvek elemzései olvashatóak döntően Miklós Péter, a kiadvány főszerkesztője tollából. Czingel Szilvia Ünnepek és hétköznapok című kötete a Kárpát-medencei zsidóságnak a Soát megelőző mindennapjaiba enged bepillantást. A Holokauszt Emlékközpontban Volt egyszer egy vidéki zsidóság címmel rendezett konferencia tanulmánykötetének (Szerk. Kovács Tamás és Jakab Attila) írásai mikrotörténeti és társadalomtörténeti dimenzióból vizsgálják a magyarországi zsidóság modern kori történetét – különös tekintettel a hazai zsidó közösségek múltjának kutatásától elválaszthatatlan témára, a holokausztra. Szintén judaisztikai kiadványként jelent meg a szegedi hitközség gondozásában Benák Katalin Hortus Judaeorum kötete, amely egy temetőkataszteren keresztül szolgál adalékokkal a mindszenti zsidóság törtnetéhez. A „policok” világát, azaz az „önkéntes rendvédelmi szervek” történetét dolgozza fel olvasmányosan Máthé Áron: Vörös karszalag című könyve, amely bemutatja azt a folyamatot, ahogy a Magyar Kommunista Párt már 1944 őszétől befolyása alá kezdte vonni a rendvédelmi szerveket és magát a magyar rendőrséget is. A Praeteritum, 1956 című gyűjteményes kötetben Kovács Emőkének a napilapokban, folyóiratokban megjelent, Magyarország 1945 utáni történetéről szóló írásai kaptak helyet. A Gulág Alapítvány tudományos munkatársának könyvében egyéni és közösségi sorsok, a szocialista korszak Magyarországának mozzanatai is felbukkannak. Tóth Eszter Zsófia a „két Antall József” – az ifjabbik, későbbi miniszterelnök és édesapja, volt kisgazda politikus – állambiztonsági irataiból összeállított forráskötete nemcsak egy polgári politikus család megfigyelési anyagát mutatja be, de segíti a kommunista diktatúra az egyéni szabadságot korlátozó légkörének megismerését is.

A. Gergely András kulturális antropológus, politológus ismertetője Pető Andrea: Láthatatlan elkövetők. Nők a magyarországi nyilasmozgalomban című monográfiáját veszi górcső alá, kiemelve a szerző nyilvános emlékállítását az önkénynek vétlenül kitetteknek, a perszonális történelem köztörténetbe ágyazásának érzékenységével. A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány kiadásában tavaly jelent meg Csapody Miklós újabb könyve a Bálint Sándor-életműről, a Szakralitás és esztétikum című kötet a művészetkedvelő és a műértő „legszögedibb szögedi” képét rajzolta meg – olvasható Bene Zoltán recenziójában.

Az Emlékeztető aktuális és korábbi számai online is elérhetőek az Emlékpont honlapján.

Elek András – Miklós Péter

Ezt olvastad?

A világ és a magyar történelem konstans – sokszor figyelemreméltó - fenoménja a hatalomváltások időszaka, legyen szó akár monarchikus, akár
Támogasson minket