„Közép- és Kelet-Európa új történetei!” – A NEPOSTRANS ERC projekt konferenciája

2023. szeptember 7-én és 8-án rendezte meg a NEPOSTRANS, vagyis „Negotiating post-imperial transitions: From remobilization to nation-state consolidation. A comparative study of local and regional transitions in post-Habsburg Europe” című ERC projekt nemzetközi konferenciáját a Politikatörténeti Intézet.

A projekt vezetője, egyúttal a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, Egry Gábor megnyitó beszédében egyebek mellett a tanácskozás szervezésének sarokpontjaira hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a rendezvény legfontosabb célja természetesen a projekt folyamán felhalmozódott tudásanyag szintetizálása volt. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár már az elmúlt néhány évtized is számos változást hozott a történetírásban, s a tradicionális, korábban bebetonozottnak hitt paradigmák erodálódni kezdtek, a kutatási program egyértelműen bizonyította, hogy a történetírás korábbi (nemzeti) kereteit egy új paradigma írja felül. A kétnapos tanácskozás egyrészt ezen új paradigma részterületeit fogta át. A workshop tematikájában olyan vizsgálati megközelítések is helyet kaptak, amelyek az utóbbi időszakban alapvetően befolyásolják a térség történetírását, s amelyeknek a tudományosságba történő integrálása a következő évek lényeges kihívása.

A NEPOSTRANS ERC projekt konferenfiájának közönsége
A NEPOSTRANS ERC projekt konferenfiájának közönsége

A szervezők az eseményt a száz évvel ezelőtt született Niederhauser Emil, illetve az idén elhunyt Deák István emlékének ajánlották, akik meghatározó szerepet töltöttek be Magyarország és a régió történetének kutatásában. Nagy számú tanítványaik munkássága ugyancsak befolyásolja azt, hogy miként gondolkodunk ma a térségről. A konferencia fő kérdései a következők voltak: Miként alakították a térség történetének elbeszéléseit az elmúlt évtizedek történetírásban bekövetkezett változások? Mihez vezetett és vezet napjainkban a nemzeti narratívák fokozatos háttérbe szorulása, s milyen új alternatívák kínálkoznak a nem nemzeti fókuszú megközelítések számára? Ezek az aktuális trendek miként módosítják a korábbi elbeszéléseket? S egyáltalán miként formálódik a folyamat során a közép- és kelet-európai térségről alkotott képünk?

A kérdésekről folytatott eszmecserét jelentős mértékben előmozdította, hogy a plenáris előadást (Holly Case, Brown University, USA) leszámítva az egyes panelek nem a jól megszokott előadások-kérdések-válaszok forgatókönyv szerint épültek fel. A szekciók felkért résztvevői ezzel a gyakorlattal szemben rövid bevezető hozzászólásaik után egy moderátor vezetésével, illetve a közönség kérdései és észrevételei mentén tekintették át a kutatási részterületükben zajló fejleményeket, illetve azoknak a regionális történelmi narratívákra gyakorolt hatásait. Az eseményre a szakma legismertebb és legsikeresebb magyarországi és külföldi szakértői mellett hazai egyetemekről és kutatóintézetekből hívtak meg fiatalokat, ami hozzájárult az egyes generációk közti aktív párbeszéd kialakulásához, illetve a szakmai kapcsolatok elmélyítéséhez is.

A NEPOSTRANS ERC projekt Birodalmi történelem, posztkoloniális történelem c. szekciója Gyáni Gábor elnöklésével
A NEPOSTRANS ERC projekt Birodalmi történelem, posztkoloniális történelem c. szekciója Gyáni Gábor elnöklésével

A workshop hat panelből állt: Gazdaságtörténet (Matthias Morys, University of York; Hídvégi Mária, SpoilsofWar ERC, Milánó); Nőtörténet (Susan Zimmermann, CEU, Bécs; Loránd Zsófia, Universität Wien; Fedeles-Czeferner Dóra, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest) Globális történelem (Vargha Dóra, Humboldt Universität, Berlin / University of Exeter; Varga Bálint, Universität Graz; Tomka Béla, Szegedi Tudományegyetem), Poszt- és transznacionális történelem (Baár Monika, EUI, Firenze / Free University, Amszterdam; Tarafás Imre, ELTE BTK, Budapest; Raul Carstocea, Maynooth University) Birodalmi történelem, posztkoloniális történelem (Jan Surman, Masaryk Institute, Prága; Csaplár-Degovics Krisztián, HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, Budapest; Egry Gábor, Politikatörténeti Intézet, Budapest); Európai történelem: Kelet és Nyugat (Rigó Máté, Ludwig Maximilian Universität, München; Hannes Grandits, Humboldt Universität, Berlin; Paul Gradvohl, Paris 1 Panthéon-Sorbonne; Mestány Ádám, Duke University, USA).

A résztvevők a szekciók eleji hozzászólásaikban alapvetően tervezési fázisban lévő, aktuális, illetve végéhez közeledő vagy lezárt nemzetközi kutatási projektjeikről és az ezekhez kapcsolódó publikációkról, kutatásmódszertani kihívásokról, valamint az általuk kutatott résztémákban az utóbbi években megjelent publikációkról beszéltek. Az ezeket követő diskurzusokban az adott kutatási területen kibontakozó trendekről, specifikus területekről esett szó, nem mellőzve az ezekhez kapcsolódó dilemmákat, illetve esetleges zsákutcákat sem. Különösen fontos volt az azon kérdéshez kapcsolódó tanulságok megfogalmazása, hogy miként változott az adott részterületről alkotott képünk a 2020-as évek közepére a két-három évtizeddel ezelőtti időszakhoz képest. A panelek résztvevői kitértek továbbá arra is, hogy saját kutatási területükön milyen perspektívák mutatkoznak, illetve mely irányok vihetik előre a témával kapcsolatos jelenlegi ismereteinket (pl. mesterséges intelligencia, digitális bölcsészet, elektronikus adatbázisok stb.).

A NEPOSTRANS ERC projekt Nőtörténet c. szekciója Ignácz Károly elnöklésével. Fotó: Egry Gábor

A kétnapos esemény egyértelműen bizonyította azt, hogy mennyire fontos a folyamatos párbeszéd az egyes részterületek kutatói között, hiszen ezek számos tekintetben összefüggenek egymással. Illetve, amint erre a konferencia több résztvevője is kitért, az ilyen típusú tanácskozásoknak kulcsszerepe lehet abban, hogy a kutatók által feltárt, s az újabb módszertani eszközök segítségével szintetizált tudásanyag végre – a jelenleg is szinte kizárólag a nemzeti narratívát hangsúlyozó – közoktatásba is bekerülhessen.

Fedeles-Czeferner Dóra

Ezt olvastad?

Vonyó József történész, nyugalmazott egyetemi oktató, az MTA doktora. Fő kutatási területei a 20. századi magyar politika- és társadalomtörténet, illetve
Támogasson minket