Applikációk történelemórán: kvíz a Kahoot-tal
Aki a történelemóráit szeretné feldobni, annak ma már számos (részben) ingyenesek hozzáférhető alkalmazás segíti a munkáját: mi is írtunk itt az Újkor.hu-n ezek egy részéről, például a Quizizz-ről, a Playfactile-ről vagy éppen a Deck.toys-ról. Az egyik legismertebb, itthon már szélesebb körben ismert Kahoot! azonban kimaradt, noha ez az applikáció is olyan lehetőségeket nyújt, amelyekkel az óra eleji ráhangolódás, a korábbi ismeretek összegyűjtése, a tanult ismeretek alkalmazása vagy éppen a mérés-értékelés játékos formában valósítható meg. A cikk lépésről lépésre magyarázza el a játékkészítő alkalmazás kezelését, a játékok keresését vagy éppen készítését.

A Kahoot! segítségével kvízeket hozhatunk létre, melyeket aztán élő módban órai munkának vagy otthoni házi feladatként adhatunk fel diákjainknak. Más kvízekkel ellentétben itt nem a jó választ kell kiválasztani a telefonon, hanem egy színt és a hozzá tartozó emblémát – ezáltal a koncentrációnak is nagy szerepe van a feladatmegoldás során. Az applikáció nagy része teljesen ingyenesen hozzáférhető. Új felhasználó létrehozásához kattintsunk a képernyő jobb felső sarkában lévő „Log In” gombra, majd válasszuk a „Don’t have an account?” (Még nincsen felhasználód?) kérdés után a „Sign up” parancsot. Válasszuk a tanári felhasználót („Teacher), az iskolai módot („School”), majd regisztráljuk az ímélcímünkkel a felhasználónkat. Lehetőségünk van arra is, hogy a már meglévő Google, Microsoft vagy Apple felhasználónkkal kapcsoljuk össze a Kahoot-fiókunkat, ebben az esetben meggyorsíthatjuk a regisztrációt és belépésnél a jelszavunkkal sem kell bíbelődnünk.
Játék létrehozásához a képernyő felső részén elhelyezkedő „Create” (létrehozás) gombra kell kattintanunk. Kísérletezhetünk a meglévő sablonokkal, de indulásnak válasszuk most a „New Kahoot – Create” (új Kahoot létrehozása) lehetőséget. Rögtön megjelenik egy szerkesztőablak, amellyel a legtöbbet fogunk dolgozni.
A képernyő bal oldalán futnak a már létrehozott kérdések (ezek hasonlók a Power Point diáihoz, lefelé görgetve elérhető mindegyik, ha már sokat hoztunk létre), amelyeket megkettőzhetünk („Duplicate” – például ha csak egy nagyon kicsit szeretnénk változtatni a kérdésen és időt szeretnénk spórolni) vagy törölhetünk („Delete”) is. Ez alatt van az új kérdés hozzáadása („Add question”) gomb – használata értelemszerű. A képernyő jobb oldalán mindig a bal oldali keresősávban kijelölt kérdést tudjuk szerkeszteni. A „Click to start typing your question” mezőre klikkelve máris beírhatjuk az első kérdésünket. Alatta található az „Time limit” (időkorlát) lehetőség, amellyel az adott feladatra rendelkezésre álló időt tudjuk maximalizálni. 5-től 240 másodpercig adhatjuk meg a válaszadás felső időkorlátját, nyilván attól függően, mennyire összetett a kérdés. Beállíthatjuk egy csúszkával azt is, hogy egy jó válasz hány pontot érjen („Points”), illetve választhatunk a különféle kérdéstípusok közül is („Answer options”) – a játékban létezik egyszerű választásos („Single select”) és olyan is, amikor több jó válasz is van. Ez utóbbi a fizetős módban elérhető csak, viszont a program most hét napig ingyenesen elérhetővé teszi ezt minden felhasználó számára, amennyiben kéri.
A jobb oldali szürke keretbe képet helyezhetünk el a kérdés mellé – vagy a „Drag and Drop” módszerrel, azaz egy fájlkezelőből bal egérgombot kattintás után nyomva tartva egyszerűen erre a felületre húzva, vagy a számítógépünkről feltöltve („Upload image”), esetleg a Kahoot keresőjében meglévő képek közül választva („Image library”). Az információs ikontól jobbra a képen egy gomb segítségével lehetőségünk van kijelölni, hogy a feltöltött kép mely részét lássák a tanulók, a tőle jobbra elhelyezkedő lehetőséggel pedig eltávolíthatjuk a felöltött képet („Remove”). Az „Image reveal” (kép felfedése) opcióval (fizetős módban) a kép folyamatosan jelenik meg – ezzel például segíthetünk egy kérdés megválaszolásánál például művészettörténet tárgykörében. A Quizizz-zel ellentétben a Kahoot lehetőséget ad Youtube-videó lejátszására is – vagyis egy órai játék során megtehetjük azt, hogy egy oktatóvideót vagy annak egy részletét elindítjuk, majd ahhoz kapcsolódóan teszünk fel kérdést a tanulóknak. Minimum két válaszlehetőséget kell megadnunk minden kérdéshez – további két válaszlehetőség opcionális. Ha ezeket kitöltjük, megjelennek majd a játékosoknak, ha nem, akkor csak a megadott lehetőségek tűnnek majd fel számukra. Egy zöld pipával meg kell adnunk a kérdés elkészülte után, hogy melyik a helyes válasz. A Kahoot felhasználóbarátságát mutatja, hogy nem is engedi elmenteni a kérdést addig, ameddig ez utóbbit nem tettük meg.
Most adjunk hozzá egy újabb kérdést! A képernyő bal oldalán kattintsunk az „Add question” gombra! Látható, hogy ingyenes módban kétféle típus közül választhatunk: legfeljebb négy válaszlehetőséges kvízkérdés („Quiz”) és igaz-hamis feladat („True or false”) közül. Kibővített módban további lehetőségek állnak még rendelkezésünkre: a helyes válasz begépelését kérhetjük a tanulóktól („Type answer”), sorbarendezős az események időrendjéhez („Puzzle”) – de ezen kívül kérhetjük a véleményüket egy dologról, készíttethetünk velük szófelhőt, nyílt végű kérdést is megadhatunk vagy további magyarázatokat, segítséget adhatunk a feladatmegoldáshoz.
Lehetőségünk van arra is, és érdemes élni vele, hogy mások által készített kvízek kérdéseit hozzáadjuk a saját játékunkhoz. Ehhez nincs más dolgunk, mint az „Add question” gomb alatti „Question bank” (feladatbank) lehetőséget választani, majd megadni a keresőszót – pl. „török”. A rokonszenves kérdést egyszerűen adjuk hozzá a saját feladatainkhoz („Add” gomb). Ezeket természetesen innentől kezdve kedvünk szerint alakíthatjuk.
Adjunk címet a játékunknak (főképernyőn felül: „Enter kahoot title…”), majd a beállítások („Settings”) ablakban adjuk meg a legfontosabb paramétereket: a felhasználók dolgát megkönnyíthetjük 280 karakteres leírásokkal („Description”), de például beállíthajuk a nyelvet („Language”) és azt, hogy mindenki lássa a munkánkat („Visibility – Everyone”) vagy rejtett legyen („Visibility – Only you”). Adhatunk borítóképet is a játékhoz („Cover image”) – ez jelenik majd meg indításkor, illetve amikor láthatóvá tesszük a feladatainkat és valaki rájuk talál keresés után. Videót is hozzáadhatunk a kahoot-unkhoz, illetve választhatunk játék alatti zenét is. A kész kvízünket a főképernyőn a „Done” (kész) gombbal menthetjük el.
Most a Kahoot! gombra kattintva tekintsük át, milyen lehetőségeink vannak még. A „Discover” gombra kattintva mások kvízei közt kereshetünk. Lehetőségünk van akár egész játékokat is lementenünk a saját felhasználónkhoz, majd ezeket kedvünkre alakítgathatjuk tovább. A „Kahoots” gombra kattintva az általunk készített vagy letöltött kvízekhez juthatunk, azokat játszhatjuk („Play”) vagy tovább szerkeszthetjük („Edit”). A „Reports”-ban (jelentések) a lejátszott kvízek eredményeit nézhetjük meg – összesítve, játékosokra vagy kérdésekre bontva. Érdemes elidőzni egy kicsit játék után azoknál a kérdéseknél, amelyek nehézséget okoztak diákjainknak, tanári magyarázatot fűzni a megoldáshoz. Lehetőségünk van megtekinteni a játékosok kvíz utáni visszajelzéseit is („Feedback”) – például arról, hogy mennyit tanultak a kvízből vagy mennyire találták jónak magát a foglalkozást.
A „Report options” gomb se kerülje el a figyelmünket – itt lehetőségünk van PDF fájlként letölteni magunknak az eredményt táblázatos formában, amelyet igény esetén ki is nyomtathatunk vagy eltehetünk magunknak. A „Groups” (csoportok) segítségével tanulókat hívhatunk meg, megoszthatunk velük játékokat, értékelhetjük a teljesítményüket.
Nincs más dolgunk, mint játszani! Kattintsunk a kahoot kvízünk mellett a „Play” (játék) gombra, válasszuk ki a „Teach” opciót a felugró képernyőn. (Az „Assign” módban a Quizizz-hez hasonlóan házi feladatként adhatjuk fel a kérdések megválaszolását – ekkor egy határidőt kell beállítanunk.) Egy osztályteremben érdemes kivetíteni a kvízképernyőt, ehhez például laptopra és projektorra, illetve okostáblára lesz szükségünk. Ingyenes módban ötven játékos csatlakozhat majd a játékhoz. Lehet egyénileg („Classic”) vagy csapatban („Team mode”) játszani. Rengeteg játékbeállítást alkalmazhatunk az indítás előtt – ezek közül a „Randomize questions” segítségével az általunk megadottól eltérő, véletlenszerű sorrendben jönnek majd a feladatok, de ugyanígy variálhatjuk a válaszokat is („Randomize order or answers”). Válasszuk ki a normál játékmódot, majd kérjük meg a tanulókat, hogy mobiltelefonjukkal kövessék az instrukciókat és lépjenek be a játékba; azaz a www.kahoot.it webhelyen vagy a letöltött alkalmazásba írják meg a játék indítás után generált egyedi kódot.
A tanulóknak a saját mobiltelefonjuk képernyőjén kell a helyes válasznak megfelelő színt és emblémát megkeresni, majd rányomni. A játék minden kérdés után felfedi, melyik lehetőségre hányan tippeltek, illetve hogy kik vezetik a kvízbajnokságot. A játék a cikkben szereplő kérdésekkel ide kattintva próbálható ki.
Ezt olvastad?
További cikkek
Nem mind arany, ami fénylik – A Power Point használatáról a történelemórán
A Power Point prezentáció használatáról a hazai történelemtanításban Kékesi Szabolcs írt először 2005-ben, az újdonság iránti, szinte még töretlen lelkesedéssel.[1] Lutter Andrásné Hegedűs Ildikó, illetve Békés Anna már összetettebben látták […]
Középiskolásoknak szóló pályázatot hirdettek a Gulag- és Gupvi-lágerek áldozatairól
A 2023-ban harminc éve megalakult Gulág Emlékére Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány (a továbbiakban Gulág Alapítvány) az évforduló alkalmából a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete közreműködésével pályázatot hirdet […]
Magyarország a kora újkorban – témafeldolgozás hatodik évfolyamon
Írásom célja egyrészt az, hogy a Magyarország a kora újkorban téma kapcsán megmutassam tanítványaim kreativitását, másrészt pedig az, hogy az ismertetett példák alapján inspiráljam a kollégákat: bátran lépjünk ki a […]
Előző cikk
Bíborosok vitája. Kollonich Lipót az esztergomi érseki székben
1695. február 18-án hunyt el Széchényi György esztergomi érsek, utóda a jelentős politikai befolyással rendelkező, Kollonich Lipót bíboros, kalocsai érsek, győri püspök lett. Bár szentszéki megerősítése viszonylag gyorsan végbement, az […]