Legyél te is Picasso! – Rajzolás és festés történelemórán

A rajzolás és a festés ritkán kerül elő történelemórákon, bár a legtöbb gyerek szereti ezeket. Ez nemcsak a kisgyermekek, hanem az általános iskolások körében is megfigyelhető. Azt gondolhatnánk, hogy felgyorsult világunkban az ilyen alkotás már idejétmúlt, de nem így van: ez olyan tevékenység, amely azon túl, hogy fejleszti a szem-kéz koordinációt és a finommotorikus mozgást, további előnyökkel is jár. Egyrészt kibontakozik a gyerekek kreativitása, másrészt az önfeledt alkotás lehetőséget nyújt arra, hogy a „kirajzolják” magukból a pozitív és negatív érzelmeiket, így segít nekik az őket ért impulzusok feldolgozásában. Amikor meséket, történeteket hallgatnak, belső képalkotó képességük fejlődik, ezek illusztrálása során pedig önkifejezésük, kommunikációjuk tökéletesedik. Nem véletlenül népszerűek a középiskolásoknak és a felnőtteknek szóló színezők sem, ugyanis a részletesen, aprólékos mintával megrajzolt képekkel való munkálkodás elmélyülést, koncentrációt igényel, ami segíti az ellazulást, kikapcsolódást, nyugtató hatással bír.

A vizuális kommunikáció alkalmazására számos lehetőség adódik a tanórákon is. Miért jó, ha történelemórán rajzol a gyerek?

• A rajzolt, festett képek közvetítik a tanulók megszerzett tudását: az ismeretek (tények, fogalmak, események, összefüggések) felhasználásával és a művészet eszközeivel olyan új dolgokat, kreatív, látványos, figyelemfelhívó alkotásokat hoznak létre, melyek megvalósítása során önálló kutatómunkát végeznek, az egyes témákhoz kapcsolódó ismereteiket felelevenítik és rendszerezik, esetleg kis csoportokban/párban működnek együtt.
• Fontos az is, hogy vannak olyan tanulók, akik nagyon félénkek, gátlásosak, szóbeli megnyilvánulásaikban bátortalanok, biztatást igényelnek. Az ő esetükben a vizuális kommunikáció tanórai/tanórán kívüli alkalmazása az önkifejezés remek módja lehet.
• A vizuális kommunikációt pedagógiai céljainknak megfelelően alkalmazhatjuk:
  • Például a személyre szabott tanítási-tanulási folyamatban választható/differenciált feladatnak, egyes témák ismétlésére és rendszerezésére, számonkérésre.
  • A rutint félretéve motiváljuk a gyerekeket, közösen éljük át az alkotás örömét, kiaknázzuk kreativitásukat, problémamegoldó képességüket, ezáltal rendszerezőképességüket és együttműködő készségüket fejlesztve a produktumok létrehozása során önkifejezésre késztetjük őket.

Az a tapasztalatom, hogy az ötödik-hatodik osztályos tanulók általában szeretik és igénylik a kommunikációnak ezt a módját, míg hetedikben és nyolcadikban inkább már személyre szóló, differenciált feladatok keretében alkotnak – ám mindkét korosztály esetében fantasztikus produktumok születnek.

Az alábbiakban saját pedagógiai gyakorlatomból szemezgetek – fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem művészeti iskolában tanítok. Először néhány példát – „pontgyűjtős” feladatot és projektfeladatokat – ismertetek a személyre szóló differenciálásra, majd bemutatom, hogyan foglaltuk össze és értékeltük az ókori Róma témakörét saját készítésű plakátok segítségével ötödik osztályban.

1. Portrémásolat készítése hatodik osztályban

A „Magyarország a kora újkorban” c. fejezetet játékosított formában, pontgyűjtéses módszerrel dolgoztuk fel. A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve olyan, a témához kapcsolódó feladatokat találtam ki és kínáltam nekik, melyek megoldása, elkészítése során kutattak, játszottak, alkottak – ezáltal élményekhez jutottak és természetesen szaktárgyi ismeretekkel gazdagodtak. A feladatok listáját pontszámokkal ellátva a téma bevezetésekor kapták meg. Az volt a célom, hogy motiváljam őket: saját maguk válasszanak az érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelőket, az elkészítésük, megvalósításuk során mélyedjenek el a témában, így ismeretekkel, tapasztalatokkal gyarapodjanak.

A következő feladat azokat a tanulókat szólította meg, akik szívesen rajzolnak:

• „Készítsd el egy általad választott, a korszakhoz kapcsolódó személy portréjának másolatát!”

Az elkészült munkák:

A munkák elkészülte után a „hagyományost” (rajzokat) és a „korszerűt” (digitális világunkat) ötvöztük: az elkészült munkákat egy online albumba rendeztük, ami itt tekinthető meg. Fontos volt számunkra, hogy a digitális albumhoz a tanulók és a szülők is hozzáférjenek, a link pedig kikerült az iskolánk honlapjára is, így az érdeklődők bármikor megtalálják.

2. Képregény és Szent Korona-másolatok a „Vissza az Árpád-korba!” c. projektünk keretében hatodik osztályban

Hatodikos osztályunkban közös projektet szerveztünk a magyar szakos kolléganőmmel a tantárgyköziség és az élményszerűség jegyében. A megvalósításhoz biztosítottuk a folyamatos konzultáció lehetőségét.

A választható feladatok közül a témához kapcsolódók az alábbiak voltak:

• „Készíts képregényt a tatárjárásról (lehet kézi vagy digitális is), különös tekintettel a muhi csatára!”
• „Készítsd el a Szent Korona másolatát tetszőleges anyagból és technikával!”

Látványos, informatív képregény készült eredeti középkori ábrázolások alapján:

Az alábbi makett képeit kézzel festette alkotója:

Vegyes technikájú koronamásolatok:

3. Montázs Picasso Guernica c. alkotása alapján – a „Diktatúrák” c. projektünk egyik választható feladata nyolcadik osztályban, csoportmunkában

Ezúttal arra inspiráltam az ehhez kedvet, magukban tehetséget érző tanulókat, hogy készítsenek egy festményt – előzőleg Picasso Guernica c. alkotását tanulmányozva. Az alkotás során fel kellett használniuk a diktatúrák kapcsán tanult jelképeket. Három lány vállalta a festmény elkészítését. Miután megszerezték a szükséges történelmi ismereteket, közösen mérlegeltük, melyek azok a szimbólumok, jellegzetességek, melyek vizuálisan jól megjeleníthetők. Itt facilitátorként voltam jelen, mert a lányok nagyon határozott elképzelésekkel rendelkeztek az ábrázolt témákra és az ábrázolás módjára vonatkozóan. Életkori sajátosság, hogy ebben a korban már a fejlettebb absztrakció is megjelenik: elvont fogalmakat és konkrét tárgyakat, eseményeket egyaránt ábrázoltak.

A festmény középpontjában jól megfigyelhető egy arc, amely a diktátorok egyes arcvonásaiból, jellegzetes haj-, ill. bajuszviseletéből tevődik össze. Az egyik lány fantáziáját a „nagy fekete autó” ragadta meg, alapos munkával készítette el. A „lyukas” zászló, a vasfüggönyt jelképező szögesdrót kerítés és a Lánchídra tartó tömeg mind negatív érzéseket keltenek a szemlélőben, viszont a jobb oldalon felül látható virágok a reményt, a jobb alsó sarokban látható szabadság- szimbólum, mely éppen elfújja a vörös csillagot, a boldogabb jövőt jelképezi.

Az ábrázolásnál a tanulók természetesen arra is törekedtek, hogy a kubizmus stílusjegyei is felismerhetők legyenek.

4. Lapbook-illusztrációk a II. világháborúról nyolcadik osztályban

Az előző osztályomban úgy dolgoztuk fel a II. világháború témakörét, hogy produktumként egy közös lapbookot készítettünk. (A lapbook egy olyan hajtogatható témagyűjtemény, amiben helyet kapnak a különböző formában elkészített tanulói munkák. Ezek lehetnek rajzok, grafikonok, rövid leírások, bemutatások. Esetünkben egy A/2 fekete karton volt az alap, ezt töltöttük meg tartalommal.) 4 fős csoportban dolgoztak a tanulók. Pontosan meghatároztuk a témákat, majd minden csoport választott egyet, feldolgozták, és lapbookhoz illő köntösbe rendezték azt. Az összefoglaló órán minden csoportnak számot kellett adnia a saját választott témájában megszerzett tudásáról, és be kellett mutatnia azt a produktumot, amivel a lapbook elkészüléséhez hozzájárult.

Ezek közül a munkák közül mutatom meg a témához kapcsolódókat, melyek egyéni alkotások. Minden munkát más tanuló készített.

A lapbook fedőlapja – a megjelenített szimbólumok önmagukért beszélnek:

A holokauszt megjelenítése:

A lebombázott Budapest:

Karácsony – otthon és a fronton:

Anne Frank naplójának borítóterve:

6. Plakátok az ókori Rómáról – rendszerezés és számonkérés ötödik osztályban

Ebben a példában azt mutatom be, hogy nem csak differenciált feladatként, hanem egy adott téma összefoglalására, sőt számonkérésére is remekül alkalmazható a vizuális kommunikáció. Az ókori Róma témában szerzett ismereteket rendszereztük rendhagyó módon. Először 5 heterogén csoportot alakítottunk, a témakört a gyerekekkel közösen 5 szakaszra osztottuk, majd minden csoport választott egyet:

1. Róma alapítása és a királyság kora
2. A köztársaság kora
3. A köztársaság válsága
4. A császárság kora
5. A Nyugatrómai Birodalom bukása

A tanulók csoportokban, taneszközeik segítségével összegyűjtötték a témájukhoz kapcsolódó kulcsfogalmakat, évszámokat, eseményeket, személyek neveit. A következőkben frontálisan átismételtük az egyes szakaszokra vonatkozó ismereteket, majd megkezdődött a munka: megegyeztek, ki mit vállal, közösen döntötték el, mi kerül a festményre, szem előtt tartva azt az elvárást, hogy a lehető legszemléletesebben és legrészletesebben ábrázolják az adott időszak történéseit. Néhányan kikölcsönözték az iskola könyvtárából a római korral kapcsolatos albumokat és a Képes Történelem sorozat ideillő kötetét, a tankönyvek képeit is segítségül hívták, de használhatták az okostelefonjukat is.

A megvalósítás során a tanulók fejében rendszereződött a tananyag, hiszen arra ügyelniük kellett, hogy a témához nem tartozó személyt, eseményt, tárgyat nem rajzolhattak. A római viseletek, szobrok, épületek fotóinak pontos szemrevételezése révén minden részletre kiterjedő, aprólékos tervek születtek. A grafitceruzával elkészült motívumok életre keltése a napközis foglalkozáson, a rajz szakos kolléganő felügyeletével folytatódott.

Amikor az alkotások elkészültek, a csoportok a saját témájukban számot adtak tudásukról. Felváltva mutatták be, mi látható a festményükön – eközben elvártam a szabatos fogalmazást, a szaknyelv használatát. Beszámoltak az alkotás folyamatáról és a csoporton belüli munkamegosztásról is. Az adott csoport tagjait az osztály többi tanulója is kérdezte; ha eddig nem, hát ilyenkor elhangzottak a legfontosabb évszámok, a fogalmak magyarázatai, és a főbb összefüggéseket is megvilágították.

Miután mind az öt csoport bemutatta a művét, megtörtént az értékelés-önértékelés: a tanulók reálisan elemezték a saját munkájukat és egymásét is. Tanári értékeléssel zártuk a bemutatót.

A tananyag rendszerezése, összefoglalása, számonkérése úgy történt meg, hogy nem volt teljesítménykényszer, sem izguló gyerekek.

Az elkészült festmények:

a) Róma alapítása és a királyság kora

b) A köztársaság kora

c) A köztársaság válsága

d) A császárság kora

e) A Nyugatrómai Birodalom bukása

A bemutatott példákkal inspirálni szeretnék: megmutatni, hogy a vizuális kommunikáció segítségével olyan önkifejező alkotásokat sikerült létrehozni, melyben a történelmi ismeretek továbbgondolva, elvonatkoztatva, a művészet eszközei által jelennek meg; arra ösztönözni a kollégákat, hogy bátran lépjünk ki a megszokott keretek közül, bízzunk a tanulóink kreativitásában, kísérjük, bátorítsuk, biztassuk őket. A folyamatos, építő visszajelzések segítségével elkészített alkotások révén végül sikerélményhez jut tanuló, pedagógus egyaránt.

Úgy vélem, a bemutatott műfajok remekül adaptálhatók más témák feldolgozása során is. A kollégák kreativitásának függvénye, hogy mely témákat dolgozzák fel hasonló módon; képszerkesztő, esetleg képregénykészítő programok alkalmazásával „újratölthető” a megvalósítás menete.

Hunyadi-Buzás Éva

Ezt olvastad?

Nem mind arany, ami fénylik – A Power Point használatáról a történelemórán

A Power Point prezentáció használatáról a hazai történelemtanításban Kékesi Szabolcs írt először 2005-ben, az újdonság iránti, szinte még töretlen lelkesedéssel.[1]

X