Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból
2015. június 16-án kora este a Kossuth Klubban, a L’Harmattan Kiadó szervezésében mutatták be Fiziker Róbert, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 1945 előtti kormányszervek főosztálya levéltárosának Leleplezett történelem: 39 história a huszadik századból című könyvét.
Forrás: www.harmattan.hu
A kötetet Zsigmond Zsolt, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának történelem vezetőtanára ismertette a szép számban összegyűlt barátokból, tanítványokból, kollégákból és családtagokból álló közönségnek. A könyvben szereplő tanulmányok korábban időszakosan az Élet és tudomány című hetilapban jelentek meg. Ezeket gyűjtötte egy kötetbe a szerző, amelynek köszönhetően létrejött egy átfogó, az elmúlt század legfontosabb történelmi eseményeiből válogató tudományos ismeretterjesztő mű. Utóbbi fontosságát hangsúlyozta Zsigmond Zsolt is, aki szerint a történelemoktatás módszertanának előremozdításához nagy szükség van arra, hogy a hasznos, színvonalas és emellett könnyen befogadható írásokat válasszuk ki a napjainkra kialakult public history-dömpingből, amik aztán az iskolában kiváló oktatási eszközként szolgálhatnak.
Fotó: Balogh Ádám
Az efféle tudományos alapú történelem-mesélést pedig joggal várhatjuk el a szerzőtől, aki életpályáját tekintve egy személyben tanár, történész és levéltáros is. Szerinte az igazán felkészült oktatóknak köszönhetően nem szükséges éveket vagy akár évtizedeket várni arra, hogy a legfrissebb kutatások eredményei megjelenjenek az iskolákban, hanem akár másnap át lehet adni azokat a tanulóknak. Emellett persze ugyanolyan fontos feladatnak tartja a korábbi, akár elfeledett eredmények újrafelfed(ez)ését és megosztását is.
Ugyan létrejöttét tekintve és tartalmilag csekély különbség van a szűk értelemben vett tudományos és a tudományos ismeretterjesztő cikk között, utóbbi mégis rendelkezik azzal az előnnyel, hogy szélesebb körökhöz juthat el és így több közvetlen visszajelzést, reakciót válthat ki, ami lényeges plusz visszacsatolás a szerzők számára mind az adott tanulmánnyal kapcsolatban az adott pillanatban, mind tágabb értelemben és hosszabb távon is.
Fotó: Balogh Ádám
A könyvbemutatón utolsóként Kardos József professor emeritus kért szót a közönség soraiból, az ő méltató szavait hallva nehéz volt eldönteni, hogy abban a pillanatban korábbi tanítványa volt-e a büszkébb, vagy a professzor úr, akivel szemben immár egy „tudós tanár” állt. Azt hiszem, kiegyezhetünk a döntetlenben.
Ezt olvastad?
További cikkek
Polifónia – A kánonképzésről. Emlékezés R. Várkonyi Ágnesre
A tanulmánykötet R. Várkonyi Ágnes historiográfiai munkásságának tiszteletére, a Közép-európai Egyetemen szervezett 2014-es konferencia tanulmánnyá érlelt előadásaival állít emléket, a konferencia után szűk egy hónappal elhunyt, egy egész történésznemzedéket a […]
Tavaszi szakmai fórum az SZTE-n
2024. április 8-án és 10-én került megrendezésre Szegeden – a Báthory István Középiskolai Történelmi Tanulmányi Verseny kísérőrendezvényeként — a „Tavaszi Szakmai Fórum” elnevezésű ikerkonferencia az SZTE főépületében. Az SZTE BTK […]
„A dzsessz csak flört, a cigányzene az igazi szerelem” – A zenész cigány alakváltozásai
A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai – Történelmi, társadalmi és kulturális metszetek a 19-20. századból címmel jelent meg tanulmánykötet a Gondolat Kiadónál. Ahogy a szerkesztő, Hajnáczky Tamás írja előszavában, […]
Következő cikk
A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására – felhívás
A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, a SZAB Néprajzi Munkabizottsága, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, valamint a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület A Nagy Háború hatása a […]
Előző cikk
Hideg napok Csúrogon – Pihurik Judit előadása
A bácskai Csúrog falu neve az utóbbi időkben elsősorban a szerb-magyar megbékélés, a kölcsönös bocsánatkérés kapcsán került a hírekbe. Nem véletlenül: itt, a Sajkásvidéken vette kezdetét az 1942 januári „hideg […]