Fulbright Kutatói Ösztöndíjjal az Egyesült Államokban – interjú Lévai Csabával

Lévai Csaba történész, egyetemi docens, a Debreceni Egyetemen 2000-ben szerzett doktori fokozatot, majd 2014-ben ugyanott habilitált. 1991 óta a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének oktatója. Kutatásai elsősorban az Amerikai Egyesült Államok korai történetére, a gyarmati korszakra, illetve az amerikai forradalom időszakára irányulnak, ezen belül pedig kiemelt figyelmet szentel a 18-19. századi amerikai vezetők politikai gondolkodásának vizsgálatára. 2018 februárjában Fulbright ösztöndíjat nyerve négy hónapos kutatóútra utazott az Egyesült Államokba. Tapasztalatairól, benyomásairól, várható szakmai eredményeiről, valamint távlati terveiről Szárók Ilona beszélgetett vele.

Milyen lehetőségnek köszönhetően jutott ki az Egyesült Államokba?

Az Egyesült Államokba Fulbright ösztöndíjjal jutottam ki. Az ösztöndíjat 1946-ban James William Fulbright demokrata szenátor kezdeményezésére hozták létre. Célja az volt, hogy az Egyesült Államok történelmével, kultúrájával, civilizációjával foglalkozó ösztöndíjasokat juttassanak ki az Egyesült Államokba, illetve amerikaiak utazzanak külföldi országokba. Magyarország 1978-ban, azt követően csatlakozott a programhoz, hogy Carter elnök kormányzata a magyar koronázási ékszerek Magyarországnak történő visszaadása mellett döntött. Önálló magyarországi Fulbright Bizottság azonban csak a rendszerváltás után, 1992-ben jött létre. A Fulbright program keretében szinte minden tudományterület képviselői kijuthatnak az Egyesült Államokba. A pályázatban – természetesen a megfelelő szakmai színvonal mellett – elsősorban azt kell igazolni, hogy a tervezett kutatást miért pont az Egyesült Államokban, illetve miért pontosan a megpályázott intézményben lehet elvégezni. Ebből a szempontból természetesen az is előnyös, ha a pályázó már meglévő tudományos kapcsolatokkal rendelkezik az adott intézményben. A program a kölcsönösségen alapszik, ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokból is érkeznek cserekutatók és vendégoktatók Magyarországra – így a Debreceni Egyetemre is. A Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetében például szinte mindig vannak Fulbrightos vendégoktatók.

Első Fulbright ösztöndíjam keretében, 1999-ben hat hónapot töltöttem a Virginiai Egyetemen (University of Virginia), ahol a doktori értekezésemmel kapcsolatos kutatásokat végeztem. Most, majdnem 20 évvel később másodjára is sikerült elnyernem egy Fulbright Kutatói Ösztöndíjat, így 4 hónapot dolgozhattam az Egyesült Államokban. Mostani kutatásom tervezett akadémiai doktori értekezésem elkészítésével volt összefüggésben. Ez alkalommal minden energiámat erre szerettem volna koncentrálni, s ezért oktatási feladatokat nem vállaltam.

Mit tűzött ki és miért kutatása céljául?

Alapvetően az Egyesült Államok korai történetével foglalkozom, a gyarmati korral, mely a 17. század elejétől a 18. század közepéig terjedő időszakot foglalja magába. Kint létem alatt a rabszolgaság történetét kutattam. Egyrészt az eszmetörténet, az amerikai forradalom olyan vezetőinek politikai gondolkodása érdekel, mint például Thomas Jefferson. Ugyanakkor egy gazdaság- és társadalomtörténeti érdeklődés is van bennem, így ezt a kettőt próbálom most oly módon összekombinálni, hogy az amerikai forradalom vezetőinek rabszolgaságra vonatkozó felfogását, illetve az észak-amerikai brit gyarmatokon kialakult rabszolgatartó rendszerek sajátosságait kutatom. Az amerikai forradalom vezetői közül sokan – például Thomas Jefferson, James Madison vagy George Washington – rabszolgatartók voltak, így vizsgálódásom célja annak elemzése, hogy politikai gondolkodásukat és eszményeiket hogyan próbálták meg összeegyeztetni rabszolgatartó gyakorlatukkal.

Ha nagyon konkrétan akarok válaszolni az előbb feltett kérdésre, akkor azt kell, hogy mondjam, két könyvön is dolgoztam a négy hónapos ösztöndíjam alatt. Mint az előbb említettem, az akadémiai doktori értekezésemen dolgozom, így főként ezzel kapcsolatos kutatásokat végeztem. Ahhoz azonban, hogy ezt beadhassam, még egy önálló kötet publikálására is szükség van, így részben ennek befejezésén is dolgoztam. Az utóbb említett könyv témája az atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelem története, illetve annak vizsgálata, hogy a gyarmati kori Észak-Amerikában a rabszolgatartásnak milyen változatai alakult ki. A első munka, vagyis az akadémia doktori értekezés témája az amerikai forradalom vezetőinek és a rabszolgaságnak a kapcsolata.

Mi volt a legnagyobb kihívás a kutatás során?

A kutatási körülmények és feltételek nagyon sokat javultak az utóbbi időkben. Amikor én hallgató voltam, sokkal nehezebb volt egyetemes történelemmel foglalkozni Magyarországon. Akkoriban még nem volt internet, a szakirodalom beszerzése is körülményesebb volt, a könyvtári kölcsönzés, a külföldi folyóiratokhoz való hozzájutás sem volt egyszerű. Akkoriban még nem léteztek internetes adatbázisok, melyeken külföldről is lehetett volna kutatni. Ehhez képest a helyzet jelentősen megváltozott. Azonban ha valaki egyetemes történettel szeretne foglalkozni, még mindig az a legjobb megoldás, ha ő maga megy a forrásaihoz, vagyis elutazik az adott országba, jelen esetben az Egyesült Államokba. Egy jól felszerelt amerikai egyetemi könyvtárban gyakorlatilag minden beszerezhető. Ha nem is helyben, de könyvtárközi kölcsönzéssel sokkal könnyebben megszerezhető a keresett dokumentum. Visszatérve a kérdéshez, a legnagyobb kihívás az volt, hogy egy olyan kutatóhelyre tudjak eljutni, ahol együtt vannak azon források, illetve szakirodalom, amire szükségem volt.

Milyen volt a fogadtatás, és hol végzett kutatásokat pontosan?

A Virginiai Egyetemen kutattam. Ez egy állami egyetem, amerikai mércével mérve is réginek mondható, alapításának 200. évfordulóját fogják ünnepelni, hiszen 1819-ben hozták létre, így jövőre lesz az évfordulós ünnepség csúcspontja. Az egyetem alapításában maga Thomas Jefferson is oroszlánrészt vállalt, aminek az volt az egyik oka, hogy birtokainak fő teste a város közelében helyezkedett el, illetve, hogy volt elnökként nagy befolyással rendelkezett a korabeli virginiai politikára. Jefferson végig bábáskodott az egyetem létrehozása felett. A kezdeti időszakban a tanrendek kidolgozásában, a tankönyvek kiválasztásában is nagy szerepet vállalt, és az első épületeket is ő tervezte. Vagyis, Jefferson saját projektjének is lehet tekinteni az egyetemet.

Amerikában vannak magán- és állami egyetemek. Egyes rangsorolások szerint az összes amerikai egyetemet figyelembe véve a University of Virginia a 20-22. helyen található, míg az állami egyetemek között benne van az első ötben. Ami a magam szakterületét, vagyis a korai amerikai történelem tanulmányozását illeti, mindenképpen a legjobbak között van. Az egyetem fő campusa Charlottesville városában található, Virginia nyugati részén, ahol már az Appalache-hegység kezd emelkedni, tehát egy kicsit dombos területen helyezkedik el a város. A város közelében, Jefferson volt birtokának egy részén hozták létre az 1990-es években azt a Nemzetközi Jefferson Tanulmányi Központot (International Center for Jefferson Studies), amelynek szintén vannak ösztöndíjai. Ennek az ösztöndíját sikerült még 1998-ban elnyernem, akkor kerültem először a város közelébe, majd 1999-ben az első Fulbright ösztöndíjjal tértem vissza. E két alkalommal jó szakmai kapcsolatot sikerült kiépítenem az egyetem, illetve a Jefferson Központ és könyvtár munkatársaival. Itt kiemelném Peter S. Onuf professzor nevét, aki még 1999-ben nagyon sokat segített nekem, tulajdonképpen ő volt a doktori értekezésem társ témavezetője. Hivatalosan volt egy magyarországi témavezetőm, de annak idején ő segített a legtöbbet a munkámban. Az akkor kiépített szakmai kapcsolatokat továbbra is fenntartom. 2010-ben a Jefferson Központba egy második ösztöndíjjal sikerült visszatérnem, 2014-ben pedig egy konferencián vettem részt a Jefferson Központban. Ebből is látható, hogy ez egy nagyon régi szakmai kapcsolat köztem, az egyetem, illetve a Jefferson Kutatóközpont között.

A Virginiai Egyetem a térképre helyezve (Forrás: googlemaps.com)

Milyen körülmények között élt és dolgozott? Hogyan telt el egy átlagos napja?

A Fulbright ösztöndíj esetében körülbelül 80-20%-ban oszlanak meg a költségek az amerikai és magyar fél között. Meghatározott kvóta alapján kap ösztöndíjat a sikeres pályázó, melynek összegét az határozza meg, hogy hova utazik. New York esetében például magasabbak a lakhatási- és megélhetési költségek, így az ösztöndíj mértéke is nagyobb. Én egy vidéki, kisebb megélhetési költségekkel rendelkező városba érkeztem. Az egyetem a hallgatók összlétszámát tekintve hasonlít a Debreceni Egyetemhez, kb. 25-27 ezer hallgatóval rendelkezik. Mivel Charlottesville kisebb város, 45-50 ezer lakosa van, így az egyetem még jobban rányomja bélyegét a településre, gyakorlatilag a legnagyobb foglalkoztató intézmény és nagymértékben meghatározza az egész város életét.

Szerencsém volt, hiszen a kollégák közreműködésével sikerült egy kifejezetten vendégoktatók számára fenntartott épületben, egy kis apartmanban szállást találnom. Egy viszonylag nagy nappali, egy kisebb konyha, fürdőszoba és hálószoba állt rendelkezésemre. Korábban már sikerült az Egyesült Államok több fontosabb városait, mint New Yorkot, Bostont, Washingtont vagy Chicagot felkeresni, így ezúttal csak a munkára koncentráltam. A napjaim gyakorlatilag úgy néztek ki, hogy reggel bementem a könyvtárba, este pedig hazamentem a szállásra. Természetesen voltak szakmai programok, az egyetemen és a Jefferson Központban is rendeztek konferenciákat, melyekre neves amerikai előadók érkeztek. Őket részben már ismertem, azonban nagyon fontos új szakmai kapcsolatokra is sikerült szert tennem. A négy hónap alatt mindössze a Charlottvilletől 200-220 km-re fekvő Washingtonba utaztam, hogy az ismerősökkel és kollégákkal találkozzak, valamint azért, hogy az áprilisi választásokon a nagykövetségen leadjam a szavazatomat.

Mik a különbségek az ottani és a hazai kutatási lehetőségek között?                                   

Az egyik kérdéssel kapcsolatban már kitértem arra, hogy a kutatási lehetőségek itthon is jelentős mértékben javultak. Talán elmondhatom, hogy nekem mint történésznek, az egyik fő célkitűzésem annak bizonyítása, hogy magyarországi bázisból kiindulva is lehet egyetemes történeti kérdésekkel komolyan foglalkozni. Ma már az utazási lehetőségek adottak, ösztöndíjak elnyerésére, nyelvtanulásra is van lehetőség, a szakirodalom beszerzése és a külföldi folyóiratokhoz való hozzáférés is könnyebbé vált. A mi egyetemeinkről is elérhető a JSTOR adatbázis, amelyen a legtöbb amerikai szakfolyóirat megtalálható, ha nem is éppen az utolsó 4-5 év anyaga, de a legtöbb anyag kutatható.

Tehát nagyon sokat változtak a körülmények, de az előző kérdésre adott válaszomban már utaltam rá, hogy ennek ellenére hatékonyan akkor lehet dolgozni, ha ott van az ember az adott országban és a legtöbb, számára szükséges szakirodalom és forrás kéznél van. Jefferson, Madison, Washington vagy Alexander Hamilton és más jelentős korabeli amerikai politikusok eddig kiadott írásainak jelentős része az interneten is megtalálható, adatbázisokban kutatható, csak sok esetben fizetni kell a hozzáférésért.

Azzal, hogy én az egyetemi könyvtárban az ottani oktatókkal azonos státuszba kerültem, rengeteg olyan anyaghoz jutottam hozzá a könyvtár adatbázisain keresztül, amihez például innen, Magyarországról nem tudtam volna. Az Egyesült Államokban nagyon sok szakirodalom digitalizált változatban is hozzáférhető. Szerencsére az egyetemi könyvtár épületében működik James Madison iratainak szerkesztősége, s ott tudtak nekem egy kis irodát biztosítani, ami azt jelentette, hogy két perc alatt a könyvek között voltam. Tudniillik, ott nem úgy működik a rendszer, hogy a könyvtáros kihozza a könyveket, hanem az olvasó megy be a könyvek közé és keresi meg saját maga számára a szükséges anyagokat. Néha még erre sem volt szükség, mert online adatbázisban, digitalizált formában is elérhető volt a keresett könyv, de ezek szintén az egyetem oktatói számára voltak elérhetők, innen Magyarországról ezeket sem tudtam volna ilyen formában megtekinteni. A könyvtári hozzáférésem még szeptember elejéig érvényes, így igyekszem kihasználni ezt a lehetőséget.

Kutatásaival milyen távlati célokat tűzött ki? 

A közvetlen célról már beszéltem, a közvetlen, praktikus cél az akadémiai doktori értekezés elkészítése és benyújtása lenne. Az atlanti-óceáni rabszolga-kereskedelemre, illetve az észak-amerikai rabszolgatartó gazdálkodásra vonatkozó könyvet, amiről korábban már szó volt, teljes mértékben sikerült befejeznem. Magával az akadémiai doktori értekezéssel körülbelül háromnegyedes készültségi állapotig sikerült eljutnom, az ősz végére szeretném befejezni. A jövőben továbbra is az amerikai forradalom vezetőinek politikai gondolkodásával szeretnék foglalkozni. Egy Jeffersonról szóló monográfiát is szeretnék néhány éven belül elkészíteni, melyhez a mostani kutatások nagyon jó hozzájárulást jelentettek.

Szárók Ilona

Az interjú a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelmi Intézetével kötött együttműködési megállapodás keretében készült el.

Ezt olvastad?

Viharos történelmünk egyik katasztrofális következménye a középkori Magyarország írásos emlékeinek pusztulása volt. A megmaradt könyv- és iratanyag számbavétele, majd feltárása
Támogasson minket