Magyar miniszterelnökök 1848–2020 – a Kossuth Kiadó reprezentatív kötete

Oszd meg másokkal is:

Lapozó

1848. március 17-én Batthyány Lajost kinevezték az első felelős magyar kormány miniszterelnökének. Az azóta eltelt másfél évtized alatt közel hatvanan töltötték be a kormányfői tisztséget. Róluk tudhatunk meg többet, ha kézbe vesszük a Kossuth Kiadó 2020 őszén, 2002 és 2003 után immár harmadszor kiadott Magyar miniszterelnökök című kötetét, amely borítóján az első felelős kormánytól napjainkig, címlapján pedig az 1848–2020 alcímet kapta.

A Batthyány-kormány. Forrás: Wikipedia / Magyar Miniszterelnökök 8. o.

A Magyar Miniszterelnökök című kötet nem köztörténeti áttekintés, hanem életrajzgyűjtemény. Szerkezete is eszerint épül fel: a szerkesztők nem bontották korszakokra, hanem csak fejezetekre – a fejezetek pedig mindig azt a miniszterelnököt mutatják be, akinek neve címükben szerepel. A kötet 1848/49-cel foglalkozó részét Urbán Aladár, az 1867 és 1919 közötti időszakot tárgyaló szakaszát Pölöskei Ferenc, az 1919 és 1944 közötti periódust feldolgozót Romsics Ignác, az 1944 és 2002 közöttit Izsák Lajos, a 2004 utánit, valamint Garbai Sándor életrajzát Domány András írta. E felsorolásból – és persze a címlapon szereplő alcímből – már rájöhet az olvasó arra, hogy a kiadás bővített mivolta azt jelenti, hogy az eredeti szöveganyagot kiegészítették azoknak a politikusoknak az életrajzával, akik 2003 után kerültek az ország élére. A könyvborítón látható „napjainkig” szó nemcsak üres frázis, hiszen a könyv olyannyira nem áll meg Magyarország mostani miniszterelnöke előtt, hogy a róla szóló zárófejezet utolsó mondata a koronavírus elleni védekezés megkezdéséről tudósít. Emellett Orbán Viktor 2020. november végétől a leghosszabb ideig pozícióban levő miniszterelnök, amire érdemes lett volna egy jegyzet, vagy egy előszóbeli mondat erejéig utalni például Tisza Kálmánnál (34. o.) és Lázár Györgynél (196. o.), mert a róluk szóló részben szerepel első és második helyük a képzeletbeli listán.

Tisza Kálmán Horowitz Lipót festményén. Forrás: Wikipedia

A Stemler Gyula és Nádori Attila szerkesztette kötet adatgazdagságára ugyanakkor nem lehet panasz. Nemcsak a törzsszövegekben találunk napra pontos tényeket, hanem minden miniszterelnök esetén külön idővonal – helyesebben időoszlop – is segíti az életrajz megértését. Nem érheti kritika a szerkesztők arányérzékét sem, hiszen nem mindegy, hogy olyan miniszterelnökről beszélünk, aki sorsfordító időszakban, huzamosabb ideig állt az ország élén, vagy olyanról, aki „boldog békeidőben”, esetleg még akkor is csak epizodistaként. Előbbiek nagyobb terjedelmet kaptak a könyvben, utóbbiak kevesebbet. Hogy konkrét példákat is említsek, Andrássy Gyula mint a dualista állam első miniszterelnöke nyolc oldalt kapott, az őt követő Lónyay Menyhért, Szlávy József, Bittó István és Wenckheim Béla egyaránt kettőt-kettőt, majd Tisza Kálmán újra nyolcat.

A szövegek teljes életrajzok, azonban legnagyobb súlyuk minden esetben a hivatalban töltött időn van. Ez persze könnyebb olyan politikusok esetén, akik valóban parlamentáris korszak élén álltak az ország élén, és nehezebb olyanok esetén, akiknek időszakában az országot elsősorban nem a Parlament és a kormány, hanem az több névváltozáson áteső kommunista párt vezette. Rákosi Mátyás, Kádár János vagy Nagy Imre esetében például a miniszterelnökség periódusa jóval szűkebb annál az időszaknál, mint amit az irányításban valójában töltöttek – ezt követi a róluk szóló szövegek súlyozása is.

Bethlen István az 1930-as években. Forrás: Wikipedia / Magyar miniszterelnökök 97. o.

Érdekes egyben látni az ország élén 1848 óta álló politikusok életrajzait, tevékenységét. Az 1848/49-ben az ország élén álló Batthyány Lajos és Szemere Bertalan pályájára értelemszerűen a szabadságharc nyomta rá a bélyegét. A dualizmus korszakában hatalmon levők esetében a birodalmon belüli és ellenzékkel szembeni egyensúly keresése jellemezte a miniszterelnököket. Az első világháború végén konstans – és sajnos sikertelen – válságmenedzsment figyelhető meg. A Horthy-korszakban a sokkból feléledés, és fokozatos kényszerpályára kerülés, a mozgástér drasztikus leszűkülése domborodik ki. Az 1945 és 1989 közötti korszak az erősen korlátozott szuverenitás, a Szovjetunió érdekeinek maximális, kötelező figyelembevétele jellemzi. 1989 óta viszont a globalizált világtól függés, az abba beilleszkedés, az abban érvényesülés kényszere rajzolódik ki a sorok között. A szerzők igyekeztek minden politikus pályáját objektívan ismertetni. Írásaikban kritikát és dicséretet egyaránt találunk. A szöveg így nem lett száraz, viszont gondolatmeneteik óhatatlanul kritikára ingerelhetik azokat az olvasókat, akik a leírtak valamely mondatával nem értenek egyet. A könyv azonban számukra is bizonyosan olyan összképet nyújt, aminek megismeréséhez egy kötetben ritkán van lehetőségük.

A bal alsó sarokban Lázár György, mögötte Kádár János, jobbra Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Budapest, Parlament, 1986. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Hiányérzetet kelthet ugyanakkor, hogy nem kapott helyet a kötet végén egy rövid függelék az ajánlott irodalomjegyzéknek. Elég lett volna négy-öt művet ajánlani miniszterelnökönként – ennyi már segíthetett volna azoknak az olvasóknak, akiknek felkeltette az érdeklődését valamely életrajz. Ez a hiány különösen zavaró olyan esetekben, amikor a szerző hivatkozik a szövegben adott politikus mono- vagy biográfusára, akitől idéz is. (Például Antall József esetén a 211. oldalon.)

Antall József. Forrás: Wikipedia / Magyar miniszterelnökök 208. o.

A kötet rendkívül erős illusztrációkban. Elismerést érdemel a képszerkesztők, Demeter Zsuzsanna és Stemlerné Balog Ilona munkája, hiszen nekik köszönhetően a Magyar miniszterelnökök képanyaga egészen kiválóan sikerült, s több olyan fotót találtam benne, amelyhez még sehol máshol nem volt szerencsém. A képeket több helyről válogatták össze, de legnagyobb arányban a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeit használták, valósággal kedvet ébresztve a kutatóban, hogy felkeresse ezeket az archívumokat, ha egyszer vége lesz a koronavírus-járványnak.

A rendkívül igényes, keménytáblás kivitelben boltokba került könyvet jó szívvel ajánlom minden olyan érdeklődőnek, aki szeretne többet megtudni Magyarország miniszterelnökeiről, és érdeklődése nem merül ki annyiban, hogy felüsse valamely internetes lexikon vonatkozó rövid szócikkeit.

Szőts Zoltán Oszkár

Az ismertetett kötet adatai: Stemler Gyula–Nádori Attila (szerk).: Magyar miniszterelnökök, 1848–2020 [az első felelős kormánytól napjainkig]. 3. bővített kiadás. [Budapest], Kossuth Kiadó, [2020]. 246 oldal, ill., részben színes. Ismertető a kiadó oldalán.

Ezt olvastad?

Március 15-e több mint egy ünnep. Ezen a napon egész Magyarország az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseire emlékezik, előttük tiszteleg.
Támogasson minket